
Első olvasatban tárgyalta a kormány legutóbbi ülésén a kötelező egészségbiztosításról és az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslatot.
E szerint a biztosítókat zártkörű részvénytársasági formában, 20 millió forintos pénzbeli tőkével az állam alapítja. Az 50 százalék plusz 1 szavazati jogot biztosító részvények az állam forgalomképtelen kincstári vagyonába tartoznak, a többi részvény forgalomképes, csakhogy a vevők köréből a javaslat kizárja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, orvostechnikai eszközök gyártóit, forgalmazóit, az egészségügyi szolgáltatókat, valamint az önkormányzatokat.
A javaslat szerint a jövő év első napjától számítva 30 napon belül az állam 22 pénztárat alapít, a bejegyzésüket követő 15 napon belül jelenik meg a pályázat a részvények értékesítésére, a vételárat jövő év április 30-ig kell megfizetni.
Ha hatalomra kerül, a Fidesz mindenképpen felülvizsgálja az egészségbiztosításnak azt a rendszerét, amelyet örökül kap - nyilatkozta Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője a Napi Gazdaságnak.
Az ellenzéki gazdaságpolitikus leszögezte: a Fidesz a 2001-ben elfogadott kórház-finanszírozási törvényhez akar visszatérni. Ugyanakkor a visszatérés nem jelenti azt, hogy az egészségbiztosításba befektetőkkel feltétlenül perre kell menni, a befektetőnek érdeke lehet, hogy egy üzletből kiszálljon, hogy lehetőleg nagy veszteség ne érje őt, ezért a Fidesz megpróbál majd a befektetőkkel megállapodni.
A tagszervezést július utolsó napjáig folytathatják a pénztárak, ennek lezárultát követő 15 napon belül kerül sor az első közgyűlésre, melyen új részvények zártkörű - névérték feletti - kibocsátásával megemelik az alaptőkét. A vételár kizárólag az egészségügyi rendszer finanszírozására és fejlesztésére fordítható.
Az igazgatóság öttagú, ebből hármat delegál a kisebbségi tulajdonos, egyet-egyet pedig az állami vagyon kezelője és az egészségügyi miniszter. Az igazgatóság a stratégiai döntéseket csak előkészíti, döntési joga a közgyűlésnek van. A felügyelőbizottság háromtagú, az elnökére a számvevőszék elnöke tesz javaslatot.
Az alapítást követő egy éven belül a pénztár saját tőkéjének el kell érnie a 3 milliárd forintot, ha ez a megszabott összeg alá csökken, akkor 30 napon belül intézkedési tervet kell kidolgozni a veszteséges gazdálkodás megszüntetésére.
Az első három üzleti évben a pénztárak nem fizethetnek osztalékot, a nyereség eredménytartalékba kerül, és azt később sem kaphatják meg a tulajdonosok. Az első öt évben az adózott eredmény felét, azt követően pedig 10 százalékát szintén a veszteség rendezésére szolgáló tartalékba kell helyezni.
A rendszer finanszírozása úgy történik, hogy az egészségbiztosítási alapot kezelő szerv az általa beszedett járulékból fejkvótát képez, és ezt szorozza fel pénztáranként a taglétszámmal. Maga a pénztár csak ellenőrzi a szolgáltatók számláit, majd továbbítja azokat a kezelő szervhez, amely havonta kiutalja a szolgáltatások ellenértékét.
hirado
2007.10.24. 10:44