> Október 23: tüntetőktől volt hangos a főváros ötvenegy évvel ezelőtt is

A 2007. október 23-i rendezvénysorozatok célja, hogy felhívja a figyelmet arra a közös felelősségvállalásra és társadalmi szolidaritásra, amely jellemző volt az 1956-os forradalomra, hogy emléket állítson azoknak, akik a harcok során vesztették életüket, és hogy erősítse a köztünk élő '56-osok és társadalmi megbecsülését és elismertségét.
A megemlékezések 10 órától kezdődnek a Kossuth téren az állami lobogó ünnepi felvonásával a hagyományos katonai tiszteletadás mellett. Az ünnepség sorozat utolsó momentuma a forradalmi láng fellobbantása lesz a Kossuth téren. A rendezvényeket élőben nézheti délelőtt 10 órától, majd 19:25-től a Magyar Televízió műsorán.
A fővárosi rendezvényekről és az ünnephez kapcsolódó fontos információkról itt olvashat!
Ötvenegy évvel ezelőtt
1956. október 21-én Wladislaw Gomulkát újraválasztották a lengyel munkáspárt első titkárává és a kommunista táboron belül, ezzel Lengyelország egy szabadabb fejlődés útjára lépett. Budapesten, a lengyel események reakciójaképpen összejöveteleket tartanak, melyeken egyre erőteljesebben hangot kapott a fennálló viszonyokkal való elégedetlenség. A forradalmat kirobbantó, október 23-i lengyel szolidaritási tüntetésen a szovjet csapatok kivonását, szabadabb választásokat, a cenzúra eltörlését, a politikai foglyok szabadon bocsátását, többpártrendszert, a sztálinizmussal való szakítást, a mezőgazdaság megreformálását követelik.
A diákokhoz hamarosan felfegyverzett munkások csatlakoznak és október 23-án este ledöntik a Sztálin-szobrot és megostromolják a rádió székházat. A magyar államvédelmi rendőrség tüzet nyit a felkelőkre, közben szovjet katonák barátkoznak össze a forradalmárokkal. A magyar kormány kihirdeti a rendkívüli állapotot, a segítségül hívott benyomuló szovjet harckocsik egy részét Molotov-koktélokkal gyújtják fel. Október 24-én Nagy Imrét nevezik ki miniszterelnöknek, aki október 28-án koalíciós kormányt alakít. A harc beszüntetésére szólítja fel a felkelőket és közli a lakossággal, hogy Szovjetunió kész csapatait visszavonni. Ám a munkások általános sztrájkja folytatódik, mivel olyan hírek terjednek el, hogy magyar területen újabb orosz csapatokat vonnak össze. Erre Nagy Imre november 1-jén kinyilvánítja a Varsói Szerződésből való kilépést, bejelenti az ENSZ-nek Magyarország semlegességét, és ennek elismerését kéri a nagyhatalmaktól.
November 3-án letartóztatják a küldöttséget, amely a szovjetekkel a csapatok kivonásáról tárgyal. November 4-re virradó éjjel a szovjet csapatok megindítják a támadást Budapest ellen és vérbe fojtják a konszolidáció útjára lépő forradalmat. Mintegy 200 000 magyar menekül Ausztriába. A győztes szovjetek utasítására Kádár János, Münnich Ferenc és Marosán György új, Moszkvához hű kormányt alakít.
Az 1956-os tüntetések fogadtatása határainkon túl
Az Év Embere a Time magazin választása szerint 1956-ban "A magyar szabadságharcos" lett. Érdekesség, hogy a következő évben a Time a magyar forradalmat leverő Nyikita Szergejevics Hruscsovot választotta az év emberének.
A magyar forradalom hírére a nyugati országok számos városában szovjetellenes jelszavakkal vonultak ki a diákok az utcákra és a szovjet követségek elé. XII. Piusz pápa a világ katolikusait imára szólította a felkelés győzelméért. Számos nyugati országból érkezett vér, gyógyszer és élelmiszer a Magyar Vöröskereszt számára.
Varsóban október 24-én többszázezres nagygyűlésre került sor a magyar forradalom mellett, ami az 1956. októberi lengyelországi tüntetéssorozat igazi csúcspontját és egyben lezárását is jelentette.
Október 30-án a román egyetemisták mintegy 2500 diák részvételével nagygyűlést tartottak a temesvári Műegyetemen, ahol a szolidaritásukat fejezték ki a magyar forradalommal, a szovjet csapatok kivonását és demokratikus reformokat követeltek.
Eisenhower amerikai elnök október 31-i elnökválasztási televíziós és rádióbeszédében a magyar nép iránti csodálatának adott hangot. Ugyanebben a beszédben azonban azt is kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok az új magyar vezetést nem tekinti potenciális szövetségesének és nem fog katonai segítséget nyújtani a magyaroknak, így Moszkva gyakorlatilag szabadon megindíthatta az inváziót.
hirado
2007.10.23. 10:57