
A sorozatos népszavazási kezdeményezések miatt abszurd helyzet alakult ki - nyilatkozta a Népszabadságnak Ágh Attila. A politológus szerint részben az Alkotmánybíróság hibája, hogy kérdések özönét akarják az emberekre zúdítani. Azzal ugyanis, hogy szabad utat adott a Fidesz költségvetést érintő, ezért szellemében szerinte alkotmányellenes indítványainak, megállíthatatlan licit vette kezdetét.
Hétfőn az MSZP húsz, az ellenzék nyolc kérdést nyújtott be hitelesítésre, és ennyi tárgy népszavazásra bocsátásának a politológus szerint semmi értelme nincs. Jobb megoldás lenne - teszi hozzá -, ha az MSZP kevés, de egyértelműen nagy támogatottságú kérdésekkel állna elő.
Tóth Zoltán választási szakértő véleménye ugyanakkor az: a sok kérdés nem jelenti szükségszerűen a népszavazás intézményének lejáratását. A szakember egy példával érvelt, miszerint az Egyesült Államokban a legutóbbi elnökválasztás idején 80 ügyben szavaztatták a polgárokat, ettől azonban még senki nem vonta kétségbe a referendum komolyságát.
A szakértő mindazonáltal úgy látja, hogy többnyire olyan eljárási kérdésekről van szó, amelyekben a pártoknak kellene megállapodniuk. Az 1989-ben elfogadott népszavazási törvény még utalt arra, hogy referendumot "különösen (...) országos jelentőségű kérdések" eldöntésére lehet kezdeményezni. Most azonban még ez az utalás sem szerepel a jogszabályban, de a felvetések többsége Tóth szerint nem is sorolható ebbe a körbe.
Mint ismert, az Alkotmánybíróság hétfőn zöld utat adott az ellenzéki párt a tandíj, a vizitdíj, és a kórházi napidíj ellen benyújtott kérdésének. Orbán Viktor tegnap jelentette be: a Fidesz aktivistái 48 óra alatt összegyűjtik a népszavazáshoz szükséges aláírásokat, ha a jogi formalitások ezt lehetővé teszik.
Legkorábban holnap kezdheti el a Fidesz az aláírásgyűjtést a három elfogadott népszavazási kérdésről. A Magyar Közlönyben ma megjelent a hétfői alkotmánybírósági határozat, de az aláírási íveket még jóvá kell hagynia az Országos Választási Irodának, ami csütörtökre várható.
A Népszabadság úgy tudja, a fideszes aktivisták az ország minden pontján készen állnak, Kubatov Gábor pártigazgató és a mozgósításért felelős stáb már hetek óta szervezi az aláírásgyűjtést. A Fidesz elnöke tegnap azt mondta: az akció során hozzáállásuk nem lesz agitatív, mindössze hasznos eszközei akarnak lenni a népakaratnak, különösen, hogy nincs baloldali, vagy jobboldali gázszámla.
Tervek szerint minden idők legnagyobb számú aláírástömegét szeretnék prezentálni (az eddigi rekord a nemzeti petícióhoz gyűjtött egymillió szignó volt). Orbán korábban kilátásba helyezte: biztosra kell menni, ezért kérdésenként legkevesebb 300 ezer aláírást kell összeszedni.
A Népszabadság azt írja: a népszavazási kezdeményezésével kockázatos útra lépett a miniszterelnök, de a Fidesz is az ellenlépéssel. Ha a referendumot a parlamenti képviselők kezdeményezik, ahhoz csak 129 támogató aláírás kell - ez már megvan a szocialistáknak -, ám a népszavazás tényleges kiírásához a képviselők többségének szavazatára van szükség.
Igaz, nem az összes, hanem csak az éppen jelen lévő képviselő szavazatait számolják öszsze, ha tehát adott esetben egy párt (például az SZDSZ) frakciója nem megy el szavazni, ezzel még nem veszi el az esélyét annak, hogy szövetségese sikerrel vegye az akadályt. A szocialisták magukban ugyanis többen vannak, mint a két ellenzéki párt frakciója együtt.
Ha az MDF és az SZDSZ képviselői távol maradnának, az egyik oldalon lenne a 190 fős - Toller László betegsége miatt ténylegesen csak 189 embert számláló - MSZP, a másikon meg a Fidesz és a KDNP 163 embere. Persze mindehhez az is kell, hogy szocialisták frakciója együtt szavazzon.
A lap szerint, ha mindkét párt kezdeményezéseire rábólint a parlament, kisebb kötetre való szavazólap között szemezgethetnének a referendumon a polgárok.
hirado
2007.10.17. 09:42