> Blöffölnek a sógorok: a magyar állam nem szerezhetne ismét részesedést a Molban
Piaci elemzők szerint nincs reális esélye annak, hogy a magyar állam ismét részesedést szerezzen a Molban, az osztrák gazdasági miniszter erre vonatkozó hétvégi ötletét a Mol és az OMV közötti kommunikációs harc részének tekintik. Az MTI által megkérdezett elemzők abban is egyetértettek, hogy a két olajvállalat egyesülési vitájába az Európai Unió konkrét állásfoglalása hozhatna új elemet.
Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter a Financial Times Deutschland (FTD) című lapnak nyilatkozva kijelentette: Ausztria azt javasolja a magyar kormánynak, hogy vásárolja meg a magyar vállalat részvényeinek 25 százalékát plusz 1 részvényt, azaz szerezzen blokkoló kisebbségi részesedést a Molban. Bartenstein szerint ezzel a magyar kormány politikailag biztosíthatná, hogy ne kerülhessen sor a Molnak az OMV által történő átvételére, hanem ehelyett - mint fogalmazott - "egyenlő partnerek összeolvadása" valósulna meg. A Mol 25 százalékának felvásárlása a részvények jelenlegi piaci árfolyamán mintegy 790 milliárd forintba kerülne.
A Raiffeisen Bank elemzője nem gondolja, hogy egy ilyen lépésnek bármilyen reális esélye lenne. A magyar kormány inkább törvényi úton próbálja meg szabályozni a Molban való befolyásszerzést - mondta Martin Bartenstein, utalva a Parlament előtt lévő Lex Molként emlegetett törvényjavaslatra. Az osztrák miniszter felvetését a kommunikációs háború részének tekinti, válaszul a Molnak arra az indoklására, hogy azért is elutasítja az egyesülést, mert az OMV-ben állami részesedés van.
A Cashline vezető elemzője úgy fogalmazott: az, hogy a kormány a privatizáció után visszavásárolja magát a Molba, szembemegy mindenfajta törvényi szellemiséggel. Az ötletet Sarkadi Szabó Kornél is a kommunikációs harc részének tekinti, amelyben az OMV és az osztrák kormány azt akarja hangsúlyozni, hogy az osztrákok által szorgalmazott OMV-Mol együttműködésben egyenlő felek megállapodásáról van szó.
Nyomásgyakorlás
Az OMV vezetése a múlt héten kezdett tárgyalásokat Londonban a Mol részvényeseivel. A találkozók után a Templeton Asset Management Befektetési Alap jelezte, hogy támogatja az OMV és a Mol egyesülését. A Centaurus Capital befektetési cég levelet juttatott el a Mol vezetőségéhez, amelyben kedvezőnek értékelte az OMV 32 ezer forintos részvényenkénti ajánlatát, egyben felszólította a cégvezetést, hogy ne akadályozza az OMV-vel való kapcsolat szorosabbra fűzését.
Herczenik Ákos szerint az OMV lépése arra jó volt, hogy nyomást gyakoroltasson a Mol-menedzsmentre a független befektetők által, hiszen ez az OMV pozícióját erősíti. A szakértő ugyanakkor úgy véli: az OMV-nek továbbra sincs reális esélye arra, hogy megszerezze a kontrollt a Molban. Nem gondolja, hogy a nyomásgyakorlás hatására akár a Mol menedzsmentje, akár a magyar kormány megváltoztatná az álláspontját.
Sarkadi Szabó Kornél szintén úgy látja, hogy az effajta nyomásgyakorlásnak nincs hatása. A kisebbségi tulajdonosok továbbra sem tudnak semmit tenni, a tíz százalékos szavazati korlát miatt nem tudnak többségbe kerülni a közgyűlésen, hiszen a Mol menedzsment és a "baráti kezek" a Mol 42 százalékát ellenőrzik. Az OMV mellett eddig kiálló befektetők pedig összesen nem birtokolnak öt százalékot a Molban - tette hozzá.
Mindkét elemző az Európai Unió felől érkező állásfoglalásban látja a szituáció megoldását. Egyetlen esélye van annak, hogy az OMV célt érjen: ha az EU úgy foglal állást, hogy ez a fajta protekcionizmus akár a menedzsment, akár az állam részéről a szabad tőkeáramlást akadályozza - mondta Herczenik Ákos.
hirado
2007.10.01. 15:04