Valószínűleg az utóbbi napokban kiszivárogtatott jövő évi adótervezet legsúlyosabb adóterheinek negatív fogadtatása késztette a pénzügyi tárcát arra, hogy néhány pontban saját tervezetét még a nyilvánosságra hozatal előtt önmaga felülbírálja. Először a luxusadó 50 millió forintos határértékre történő leszállítását korrigálták 100 millióra, vagyis csak az ezen érték felett lévő ingatlanok után kell befizetni a közterhet, de az adóalap az 50 millió forint feletti rész lett. A legfrissebb módosítás szerint pedig a húszszázalékos mértékű, magánszemélyekre és vállalkozásokra egyaránt érvényes telek- és ingatlanáfa alsó értékhatára lenne 15 millió forint, vagyis a legszegényebbek mentesülnének a forgalmi adó megfizetése alól a két évnél nem régebbi telkek és lakások eladásakor. További puhulást jelent, hogy az áfát csak akkor kellene felszámítani, ha az illető vagy a vállalkozás „sorozatban” több ingatlant ad el két év leforgása alatt. A szeptember végén a kormány elé kerülő javaslat szerint ugyanakkor az APEH által kiszabható mulasztási bírság magánszemélyek esetében az eddigi 100 ezer forintról megduplázódna, más adózóknál 200 ezer helyett 500 ezer forintra növekedne. Ez vonatkozna arra az esetre is, ha például későn adjuk be az adóbevallásunkat. Az illegálisan foglalkoztatók büntetése a tervek szerint egymillió forint lehet, a számlát nem adó alkalmazottakat is megbírságolhatják, valamint a jövedéki bírságok is emelkednek. Szakértők szerint azonban a lakosság szempontjából a legnagyobb terhet továbbra is az építmény- és telekadó jelenti, melyet a régi és új ingatlanokra egyaránt kivethetnek.
Az építmény- és telekadó alapja a jelenlegi tervezet szerint az ingatlannak a törvényben lefektetett módszerrel meghatározott módon kiszámított értéke lesz – mondta lapunknak Veszprémi István, a Deloitte adótanácsadó vállalat igazgatója, aki hangsúlyozta: a javaslat szerint a lakóingatlanok és a hozzájuk tartozó telkek maximális évi adómértéke 0,5 százalék lesz, míg a építési telkek utáni legfelső határt 1,5 százalékban határozzák meg. A többi adótétellel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a jövő évre vonatkozó javaslat könnyítéseket is hozna az off-shore cégek számára, az iparűzési adóban viszont nem várható jelentősebb változás. Drágulna ugyanakkor az energiaadó, melynek mértéke nem üzleti felhasználáskor megawattóránként 265 forint, míg földgáznál gigajoule-onként 79,50 forint lesz.
Magyar Nemzet
2007.09.15. 11:10