Miután egy német autókereskedő cég nemrég panaszt nyújtott be a regisztrációs adó kapcsán, pert indít a magyar állam ellen a Magyar Gépjárműkereskedők Országos Egyesülete is - értesült a Magyar Hírlap. Az MGOE szerint elfogadhatatlan, hogy a forgalmi adót felváltó regisztrációs díjat az autók után nem értékarányosan kell leróni - indokolta a kezdeményezést Fojt Attila. Az egyesület elnöke szerint a magas és nem értékarányos adó környezetvédelmi szempontból is ellentmondásos következményekkel jár, mert bár mértéke csaknem negyedére, 73 ezerről 20 ezerre vetette vissza az eladott használt autók számát, ezzel egy időben megállította a régi szocialista, illetve a szintén erősen szennyező és biztonsági szempontból is elavult 20-30 éves nyugati autók cseréjét is.
A Magyar Hírlap értesülései szerint gazdasági tárca nem ért egyet az MGOE-vel, a minisztérium álláspontja szerint éppen a magas és nem értékarányos díjjal sikerült elérni, hogy Magyarország az uniós csatlakozás után ne váljék Európa roncstemetőjévé, ráadásul az értékbecslés tapasztalataik szerint visszaélésekre adna lehetőséget.
Atipikus helyzet
Január elsejétől a regisztrációs adó 5 százalékos emelése mellett már annak 25 százalékos áfáját is meg kell fizetni, ami azt jelenti, hogy egy 2002 után gyártott, "zöldszempontból" kedvezőbb kategóriába sorolt autó után a tavalyi 180 ezer forint után 234 ezer forintot kell fizetni, míg ennél nagyságrendekkel többet egy öregebb, csupán EURO-2-es motorral szereltért.
A tavalyi évhez hasonlóan az idén is problémák akadnak a regisztrációs adóval, az újonnan alkotott szabályozásban ugyanis akad olyan pont, amely többféleképpen is értelmezhető. A márkák többsége a 2004. december 31-éig Magyarországra érkezett autókat - a készleteik erejéig - még a régi áron kínálja, arra hivatkozva, hogy azokra már megelőlegezte a regisztrációs adót.
A Renault és Dacia személygépkocsik árlistái nem tartalmazzák a regisztrációs adót a 2005. január elseje után hazánkba érkezett autókra sem, mert a magyarországi forgalmazó szerint az aktuális törvényi szabályozások értelmében a gépkocsivásárlás nem jelenti automatikusan annak forgalomba helyezését, a regisztrációs adót pedig csak a Magyar Köztársaság területén forgalomba helyezendő személygépkocsik után kell megfizetni, azaz a regisztrációs adó nem képezi a jármű vételárának részét.
A pénzügyi tárca (PM) szerint "atipikus eset" az, hogy a vevő nem kéri új autója forgalomba helyezését, és magára vállalja az ezzel járó ügyintézést és költséget. A PM egyúttal figyelmeztet: ha az ügylet körülményei egyértelműen az adóteher csökkentésére irányulnak, akkor az APEH a konkrét eset alapján az ügylet adójogi következményeit annak tényleges tartalma alapján bírálhatja el. A gazdasági és a belügyi tárca illetékesei szerint nincs törvényi akadálya az említett eljárásnak.
Uniós tervek
A Világgazdaság értesülései szerint februárban kerül Kovács László, az Európai Bizottság adóügyi biztosa elé a tagállami regisztrációs adók harmonizálását célzó direktíva tervezete. Az előterjesztés a gépjármű adózását a használathoz kötné. A környezetszennyezés mértékétől tenné függővé az adó nagyságát, és kiküszöbölné a kettős adóztatást, vagyis azt, hogy ha egy használt gépkocsit egy másik tagállamban értékesítenek, akkor újra meg kelljen fizetni a regisztrációs adót.
Magyarországon ma ez a gyakorlat, és éppen ezt kifogásolja az a német autókereskedő cég is, amely panaszt nyújtott be a bizottságnál a magyarországi regisztrációs adó ellen. A beadványnak adójogi szempontból nincs alapja, hiszen a jelenleg létező ajánlásnak nincs kötelező érvénye. Nem lehet azonban kizárni, hogy az egységes piac vagy a versenyjog oldaláról támadható a magyar adónem. A magyarországi regisztrációs adó koncepciójának kidolgozója, a Pénzügyminisztérium egyelőre nem ismeri a brüsszeli terveket, ahogy a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete sem, melynek elnöke, Győző Gábor a Világgazdaság kérdésére ugyancsak elismerte, hogy nincs tudomása a tervezett uniós harmonizációs törekvések részleteiről.
Az előzetes tervek szerint az Ecofin (az EU pénzügyminisztereinek tanácsa) márciusi ülésén vázolja a bizottság az elképzeléseit, tehát a munkacsoporti vita csak ezt követően kezdődhet el. Ez utóbbi szakaszban vesznek majd részt a tagállamok szakértői. A PM szerint legkorábban 2006 végére, de inkább 2007 elejére zárulhat le az egyeztetés, innentől pedig újabb legalább egy év elteltével kell majd az irányelvet (ha megszületik) a nemzeti jogba ültetni.
[LHP.HU]
2005.01.11. 09:56