HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Gyurcsány: Pozitívan kell a határon túliak igényeihez hozzáállni
2005.01.11. 09:53
t: 1472
Gyurcsány: Pozitívan kell a határon túliak igényeihez hozzáállni
- Ön a határon túli magyar vezetőknek küldött levelében azt írja, hogy a magyar kormány a kettős állampolgársággal szemben az autonómia törekvéseket tudja támogatni. Miért jó az a határon túl élő magyaroknak, hogyha megkapják mondjuk Romániában vagy Szerbiában az autonómiát?
- A kettő dolgot nem egymással szemben támogatjuk, vagy nem támogatjuk. Az egyikben van egy népszavazási döntés. Magyarországon az emberek 82 százaléka ezt az indítványt nem támogatta, és tegyük hozzá, a kormány sem támogatta. Az egyes határon túli magyar régiókban is eltér egymástól az autonómiára vonatkozó igény, úgyhogy itt óvatosan kell előre menni, de a helyi közösségek igényéhez alapvetően pozitívan kell hozzáállni.
- A magyar kormány mit tud ez ügyben tenni azon túl, hogy megadja a politikai támogatást? Jövő héten jön az új román miniszterelnök, szóba hozza majd ezt a témát?
- Meg kell próbálni elejét venni annak a félelemnek, hogy az autonómia az, valamilyen nemzeti szeparatizmusnak az előszobája. Szerintem az autonómia elsőszámú feltétele a jó szomszédsági kapcsolat. Ez a legtöbb, amit tehet, hogy Magyarország a környező országokkal kiegyensúlyozott, nyugodt, nem a múlt sérelmeiről szóló, hanem a közös jövő lehetőségeiről és felelősségéről szóló kapcsolatot ápol. Ez jó alap, hogy nem félnek a magyar autonómiától, mert belátják, hogy nincsen ok félni. A második, amit ön is mond, hogy erről beszélni kell, erről tárgyalni kell, ehhez a magyar közösségeknek szakmai, politikai, emberi, közéleti támogatást kell nyújtani, és igen, szóba kell hozni akkor, amikor erről tárgyalunk, hogy mi támogatólag figyeljük ezeket a törekvéseket és meg kell nyugtatni a szomszédos országok vezetőit.
- Azt is írta ebben a levélben, hogy az alkotmányban szeretnék azt rögzíteni, hogy közjogi értelemben ki a magyar. Erre miért van szükség?
- Közjogi tartalmat kívánunk adni a határon túli magyar fogalomnak éppen azért, hogy jöjjön létre az a jogi keret, amelynek alapján, a határon túl élő magyarok megkaphatják azt az útlevelet, amelyre vágytak. Ma is a fülembe cseng a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnökének szava a kampányban, amikor azt mondta, hogy egy útlevélről szól a dolog. Ha útlevélről szól, akkor vegyük ezt komolyan ezt az igényt. Hogy útlevelet bocsáthassunk ki, ahhoz kell, hogy legyen közöttünk közjogi kapcsolat, hiszen ha nincsen, akkor nem bocsáthatunk ki útlevelet. Ez egy picikét olyan modell, mint amely Nagy-Britanniában van. Ott létezik többfajta közjogi viszony. A volt gyarmatokról származóknak például speciális jogállása van. Szabad beutazási lehetőséggel, saját útlevéllel rendelkeznek, de nem élveznek másfajta jogot. Ennek az útját-módját keressük, és azt gondolom, hogy miután emellett érvelt a legnagyobb ellenzéki párt elnöke is, gondolom, hogy bírjuk ebben az ő támogatásukat.
- Vannak-e már konkrétumok, hogy milyen területeken lesz könnyebb, ha valaki kéri a magyar állampolgárságot?
- Január közepéig kértem az igazságügyminisztert, hogy készítsen átfogó jelentést arról, hogy milyen ma a letelepedés, bevándorlás, honosítás szabályrendszere. Ha egyszerűen fogalmazok, akkor elkeserítő. Nagyon sok emberi megaláztatást, időnként elképesztő mennyiségű bürokratikus munkát rónak arra, aki mondjuk az egy év legális itt-tartózkodás után, magyar nemzetiségűként állampolgárságot kíván szerezni. Azt tudom mondani, hogy igen nagy baj az, hogy az elmúlt 15 évben ezzel senki nem foglalkozott. Ha ilyen ügyeket oldottunk volna meg, jobban jártunk volna, mintha politikai hangulatot keltünk. Elkészült a jelentés. A jelentés azt mutatja, hogy itt szinte majdnem mindenhez hozzá kell nyúlni. Most szerdán a kormány meg fog bízni egy kormánypárti politikust kifejezetten azzal a céllal, hogy - mivel már látjuk, az intézményrendszert, a törvény mögötti szabályozást, a finanszírozást, az idegenrendészet és a bevándorlás egy sor szabályát meg kell változtatni - az ehhez szükséges konkrét változtatási programmal március 31-ig készüljön el. Ezt három hónap alatt vezetnénk be. Ahogyan megyünk előre, erről majd például lehet is és kell is konzultálni a magyarországi pártokkal, az ellenzék pártjaival is és a határon túliakkal is.
- Említette, hogy a határon túliakkal akar konzultálni. Ezt a levélben ugye megírta ön is, de ők is kifogásolták, hogy sem a nemzeti vízum, sem a Szülőföld-program előtt nem egyeztetett velük.
- Megfogalmazom a javaslatomat, egyszer elmondom a nyilvánosságnak, és egyszer elmondom a közvetlenül érdekelteknek. S a nyilvánosság előtt zajlik majd az egyeztetés. Mit kértem tőlük? Hogy nevezzék meg azokat a szakértőiket - ez nem direkt pártpolitikai, hatalmi kérdés - akikkel el lehet kezdeni a konzultációt. A népszavazás vitájában sokszor elmondtam, hagyjuk már abban itt a politikai hangulatkeltést, inkább dolgozzunk, ennél kisebb ügyben is nagyon sok munkaórája van benne nagyon sok szakértőnek. Nem lehet előhúzni a zsebből egy új javaslatot.
- Csakhogy nagyon úgy tűnik, hogy legalábbis a szabadkai tanácskozáson is elhangzott, hogy nem tudnak erről lemondani. Tehát ők továbbra is azt várják, hogy a kormány adja meg a határon túl élő magyaroknak alanyi jogon az állampolgárságot, a magyar állampolgárságot.
- Magyarországon nagyon sok mindenki vár valamit, és hogy mit vagyunk képesek ebből közös nemzeti akarattá formálni, az azon múlik, hogy kinek az akaratát, szándékát tudja az egész magyar nemzet, de legalább annak többsége támogatni. Belátható időn belül nem látok olyan okot, ami miatt a magyar többségi vélemény és a kormány véleménye megváltozna.
- Február elsején indul a Fészekrakó-program. Ez a 30 éves korhatár nagyon alacsonynak tűnik, mivel ma már kitolódott a házasságkötés időpontja. Először el kell végezni az egyetemet, egzisztenciát kell teremteni. Az ismeretségi körömben is nagyon sokan vannak, akik nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, mert vagy egyikük, vagy mind a ketten elmúltak 30 évesek. Nem tervezik-e azt, hogy felemelik a korhatárt?
- Először is átalakítottuk a kamattámogatás rendszerét annak érdekében, hogy ne a legmagasabb jövedelműeknek járjon a segítség. Igazságosabbá tettük azt amit megörököltünk. Kétszeresére emeltük a szociálpolitikai kedvezményt, ma két gyereknél ez 2 millió 400 ezer. Azt mondtuk ráadásul, hogy be lehet ígérni előre, a gyereket, ilyen utoljára a 80-as években volt. Azaz lehet előleget erre felvenni. Ezzel biztosítottuk a saját részt. A következő lépésben most azt mondtuk, hogy ha annyi hitelt szeretnél felvenni, amelyre a lakás nem elegendő fedezet, vagy esetleg a jövedelmed nem meggyőző, akkor az állam garanciát vállal helyetted. Most mindezeket a lépéseket úgy kell megtenni, hogy a végén a számlát ki tudjuk fizetni az ön adójából, meg az én adómból. A 230 ezer érintett mai számításaink szerint, 8-10 ezer új lakásigénylést jelenthet. Ezt ki kell fizetni. Minél magasabb az életkor, annál nagyobb a közös számlánk. Osztottunk, szoroztunk, és azt mondtuk, hogy 30 éves korig várható igényeket ki fogjuk tudni elégíteni a költségvetés keretei között. Meglátjuk milyen lesz az érdeklődés, aztán ahogyan javulnak a lehetőségeink, úgy mehetünk itt följebb.
- Van még egy nagyon érdekes eleme ennek a Fészekrakó-programnak. Nagyon sok vállalkozó, aki társasházat épített nem tudja eladni a lakásokat. Most önök azt mondják, hogy három évre bérbe adhatják ezeket a lakásokat. Ezek piaci alapú bérlakások vagy szociális alapú bérlakások lesznek? És mi lesz azzal a családdal, aki mondjuk egy ilyen üres lakásba beköltözik, mint bérlő, három év múlva ki kell onnan mennie?
- Ó nem, ez azt gondolom, hogy nagyon másról szól. Van ilyen is, meg olyan is. Az önkormányzatoknak létezik egy bérlakás-programja, ahol az önkormányzat ad bérbe lakást. Az, amire ön utal, az azt a problémát kívánja kezelni, hogyha megépít valaki egy házat, és azt azonnal újként eladja, ott különböző adókedvezményeket kap. Igen ám, de amikor a piac telve van, mint most, nem lehet azonnal eladni. Ott állnak üresen. Erre azt mondta a kormány, hogy tudják mit, ha felépítik, és nem tudják eladni, ne álljon ott üresen, adják bérbe, és ha három éven belül eladják, akkor is igénybe vehetik azokat az adókedvezményeket, amik új lakásokra vonatkoznak. Ami pedig a lakbért illeti, mi azt mondjuk, hogy ha egy családban az egy főre eső jövedelem nem több 37 ezer forintnál, akkor igényelhetnek lakbértámogatást, és ezt közösen adjuk össze az önkormányzattal. Mi adunk egy hétezer forintos havi támogatást a központi költségvetésből, meg az önkormányzat is. Most úgy látom, hogy a legmagasabb jövedelműeken kívül, akiknek a támogatását mi érdemben csökkentettük - tegyük hozzá ez a leggazdagabb 5 százalék a kimutatott jövedelmek alapján - valamennyi társadalmi csoportban javul a fiatalok lakáshoz jutási esélye. És van még egy csoport, ne felejtsük el, kiterjesztettük a közalkalmazotti, köztisztviselői kedvezményeket valamennyi közalkalmazottra. Eddig százezer ember tudta ezt igénybe venni, mostantól 800, közöttük a bírók, az ügyészek és az összes közalkalmazott. Magyarországon tehát önerő nélkül ma fiatalok tudnak elindulni, és saját erő nélkül el tud indulni mind a 800 ezer közalkalmazott. Ez elképesztő, mert ebben benne vannak ápolónők, ebben benne vannak tanárok, benne vannak hivatali dolgozók.
- Hétfőn a Monetáris Tanács ülésezett, és nem csökkentették a jegybanki alapkamatot. Piaci szereplők szerint január 24-én már a négy fővel kibővített Monetáris Tanács fog ülésezni, de ön még mindig nem nevezte meg, hogy kiket fog jelölni. Meg tudja-e már mondani, hogy kik lesznek ezek?
- Január végéig ennek a folyamatnak, reményeim szerint a végére érünk. A kiválasztás, felkérés ezekben a napokban is zajlik. Olyanokat szeretnék felkérni erre a feladatra, akiknek szakmai megbízhatóságához, tekintélyéhez kétség sem fér, és akik a magyar monetáris politika alakításában egészen biztosan élvezni fogják az ehhez értő szakmai közvélemény bizalmát.
- Nevet nem mond?
- Nevet akkor mondok, miután végeztünk ezzel a folyamattal, és a jegybank elnökét - miután véleményét erről az ügyről meg kell, hogy hallgassam - erről tájékoztattam, mert ez a sorrend. Amikor készen vagyok, ígérem még azon a napon a nyilvánosság elé állok.
[LHP.HU]
- A kettő dolgot nem egymással szemben támogatjuk, vagy nem támogatjuk. Az egyikben van egy népszavazási döntés. Magyarországon az emberek 82 százaléka ezt az indítványt nem támogatta, és tegyük hozzá, a kormány sem támogatta. Az egyes határon túli magyar régiókban is eltér egymástól az autonómiára vonatkozó igény, úgyhogy itt óvatosan kell előre menni, de a helyi közösségek igényéhez alapvetően pozitívan kell hozzáállni.
- A magyar kormány mit tud ez ügyben tenni azon túl, hogy megadja a politikai támogatást? Jövő héten jön az új román miniszterelnök, szóba hozza majd ezt a témát?
- Meg kell próbálni elejét venni annak a félelemnek, hogy az autonómia az, valamilyen nemzeti szeparatizmusnak az előszobája. Szerintem az autonómia elsőszámú feltétele a jó szomszédsági kapcsolat. Ez a legtöbb, amit tehet, hogy Magyarország a környező országokkal kiegyensúlyozott, nyugodt, nem a múlt sérelmeiről szóló, hanem a közös jövő lehetőségeiről és felelősségéről szóló kapcsolatot ápol. Ez jó alap, hogy nem félnek a magyar autonómiától, mert belátják, hogy nincsen ok félni. A második, amit ön is mond, hogy erről beszélni kell, erről tárgyalni kell, ehhez a magyar közösségeknek szakmai, politikai, emberi, közéleti támogatást kell nyújtani, és igen, szóba kell hozni akkor, amikor erről tárgyalunk, hogy mi támogatólag figyeljük ezeket a törekvéseket és meg kell nyugtatni a szomszédos országok vezetőit.
- Azt is írta ebben a levélben, hogy az alkotmányban szeretnék azt rögzíteni, hogy közjogi értelemben ki a magyar. Erre miért van szükség?
- Közjogi tartalmat kívánunk adni a határon túli magyar fogalomnak éppen azért, hogy jöjjön létre az a jogi keret, amelynek alapján, a határon túl élő magyarok megkaphatják azt az útlevelet, amelyre vágytak. Ma is a fülembe cseng a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnökének szava a kampányban, amikor azt mondta, hogy egy útlevélről szól a dolog. Ha útlevélről szól, akkor vegyük ezt komolyan ezt az igényt. Hogy útlevelet bocsáthassunk ki, ahhoz kell, hogy legyen közöttünk közjogi kapcsolat, hiszen ha nincsen, akkor nem bocsáthatunk ki útlevelet. Ez egy picikét olyan modell, mint amely Nagy-Britanniában van. Ott létezik többfajta közjogi viszony. A volt gyarmatokról származóknak például speciális jogállása van. Szabad beutazási lehetőséggel, saját útlevéllel rendelkeznek, de nem élveznek másfajta jogot. Ennek az útját-módját keressük, és azt gondolom, hogy miután emellett érvelt a legnagyobb ellenzéki párt elnöke is, gondolom, hogy bírjuk ebben az ő támogatásukat.
- Vannak-e már konkrétumok, hogy milyen területeken lesz könnyebb, ha valaki kéri a magyar állampolgárságot?
- Január közepéig kértem az igazságügyminisztert, hogy készítsen átfogó jelentést arról, hogy milyen ma a letelepedés, bevándorlás, honosítás szabályrendszere. Ha egyszerűen fogalmazok, akkor elkeserítő. Nagyon sok emberi megaláztatást, időnként elképesztő mennyiségű bürokratikus munkát rónak arra, aki mondjuk az egy év legális itt-tartózkodás után, magyar nemzetiségűként állampolgárságot kíván szerezni. Azt tudom mondani, hogy igen nagy baj az, hogy az elmúlt 15 évben ezzel senki nem foglalkozott. Ha ilyen ügyeket oldottunk volna meg, jobban jártunk volna, mintha politikai hangulatot keltünk. Elkészült a jelentés. A jelentés azt mutatja, hogy itt szinte majdnem mindenhez hozzá kell nyúlni. Most szerdán a kormány meg fog bízni egy kormánypárti politikust kifejezetten azzal a céllal, hogy - mivel már látjuk, az intézményrendszert, a törvény mögötti szabályozást, a finanszírozást, az idegenrendészet és a bevándorlás egy sor szabályát meg kell változtatni - az ehhez szükséges konkrét változtatási programmal március 31-ig készüljön el. Ezt három hónap alatt vezetnénk be. Ahogyan megyünk előre, erről majd például lehet is és kell is konzultálni a magyarországi pártokkal, az ellenzék pártjaival is és a határon túliakkal is.
- Említette, hogy a határon túliakkal akar konzultálni. Ezt a levélben ugye megírta ön is, de ők is kifogásolták, hogy sem a nemzeti vízum, sem a Szülőföld-program előtt nem egyeztetett velük.
- Megfogalmazom a javaslatomat, egyszer elmondom a nyilvánosságnak, és egyszer elmondom a közvetlenül érdekelteknek. S a nyilvánosság előtt zajlik majd az egyeztetés. Mit kértem tőlük? Hogy nevezzék meg azokat a szakértőiket - ez nem direkt pártpolitikai, hatalmi kérdés - akikkel el lehet kezdeni a konzultációt. A népszavazás vitájában sokszor elmondtam, hagyjuk már abban itt a politikai hangulatkeltést, inkább dolgozzunk, ennél kisebb ügyben is nagyon sok munkaórája van benne nagyon sok szakértőnek. Nem lehet előhúzni a zsebből egy új javaslatot.
- Csakhogy nagyon úgy tűnik, hogy legalábbis a szabadkai tanácskozáson is elhangzott, hogy nem tudnak erről lemondani. Tehát ők továbbra is azt várják, hogy a kormány adja meg a határon túl élő magyaroknak alanyi jogon az állampolgárságot, a magyar állampolgárságot.
- Magyarországon nagyon sok mindenki vár valamit, és hogy mit vagyunk képesek ebből közös nemzeti akarattá formálni, az azon múlik, hogy kinek az akaratát, szándékát tudja az egész magyar nemzet, de legalább annak többsége támogatni. Belátható időn belül nem látok olyan okot, ami miatt a magyar többségi vélemény és a kormány véleménye megváltozna.
- Február elsején indul a Fészekrakó-program. Ez a 30 éves korhatár nagyon alacsonynak tűnik, mivel ma már kitolódott a házasságkötés időpontja. Először el kell végezni az egyetemet, egzisztenciát kell teremteni. Az ismeretségi körömben is nagyon sokan vannak, akik nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, mert vagy egyikük, vagy mind a ketten elmúltak 30 évesek. Nem tervezik-e azt, hogy felemelik a korhatárt?
- Először is átalakítottuk a kamattámogatás rendszerét annak érdekében, hogy ne a legmagasabb jövedelműeknek járjon a segítség. Igazságosabbá tettük azt amit megörököltünk. Kétszeresére emeltük a szociálpolitikai kedvezményt, ma két gyereknél ez 2 millió 400 ezer. Azt mondtuk ráadásul, hogy be lehet ígérni előre, a gyereket, ilyen utoljára a 80-as években volt. Azaz lehet előleget erre felvenni. Ezzel biztosítottuk a saját részt. A következő lépésben most azt mondtuk, hogy ha annyi hitelt szeretnél felvenni, amelyre a lakás nem elegendő fedezet, vagy esetleg a jövedelmed nem meggyőző, akkor az állam garanciát vállal helyetted. Most mindezeket a lépéseket úgy kell megtenni, hogy a végén a számlát ki tudjuk fizetni az ön adójából, meg az én adómból. A 230 ezer érintett mai számításaink szerint, 8-10 ezer új lakásigénylést jelenthet. Ezt ki kell fizetni. Minél magasabb az életkor, annál nagyobb a közös számlánk. Osztottunk, szoroztunk, és azt mondtuk, hogy 30 éves korig várható igényeket ki fogjuk tudni elégíteni a költségvetés keretei között. Meglátjuk milyen lesz az érdeklődés, aztán ahogyan javulnak a lehetőségeink, úgy mehetünk itt följebb.
- Van még egy nagyon érdekes eleme ennek a Fészekrakó-programnak. Nagyon sok vállalkozó, aki társasházat épített nem tudja eladni a lakásokat. Most önök azt mondják, hogy három évre bérbe adhatják ezeket a lakásokat. Ezek piaci alapú bérlakások vagy szociális alapú bérlakások lesznek? És mi lesz azzal a családdal, aki mondjuk egy ilyen üres lakásba beköltözik, mint bérlő, három év múlva ki kell onnan mennie?
- Ó nem, ez azt gondolom, hogy nagyon másról szól. Van ilyen is, meg olyan is. Az önkormányzatoknak létezik egy bérlakás-programja, ahol az önkormányzat ad bérbe lakást. Az, amire ön utal, az azt a problémát kívánja kezelni, hogyha megépít valaki egy házat, és azt azonnal újként eladja, ott különböző adókedvezményeket kap. Igen ám, de amikor a piac telve van, mint most, nem lehet azonnal eladni. Ott állnak üresen. Erre azt mondta a kormány, hogy tudják mit, ha felépítik, és nem tudják eladni, ne álljon ott üresen, adják bérbe, és ha három éven belül eladják, akkor is igénybe vehetik azokat az adókedvezményeket, amik új lakásokra vonatkoznak. Ami pedig a lakbért illeti, mi azt mondjuk, hogy ha egy családban az egy főre eső jövedelem nem több 37 ezer forintnál, akkor igényelhetnek lakbértámogatást, és ezt közösen adjuk össze az önkormányzattal. Mi adunk egy hétezer forintos havi támogatást a központi költségvetésből, meg az önkormányzat is. Most úgy látom, hogy a legmagasabb jövedelműeken kívül, akiknek a támogatását mi érdemben csökkentettük - tegyük hozzá ez a leggazdagabb 5 százalék a kimutatott jövedelmek alapján - valamennyi társadalmi csoportban javul a fiatalok lakáshoz jutási esélye. És van még egy csoport, ne felejtsük el, kiterjesztettük a közalkalmazotti, köztisztviselői kedvezményeket valamennyi közalkalmazottra. Eddig százezer ember tudta ezt igénybe venni, mostantól 800, közöttük a bírók, az ügyészek és az összes közalkalmazott. Magyarországon tehát önerő nélkül ma fiatalok tudnak elindulni, és saját erő nélkül el tud indulni mind a 800 ezer közalkalmazott. Ez elképesztő, mert ebben benne vannak ápolónők, ebben benne vannak tanárok, benne vannak hivatali dolgozók.
- Hétfőn a Monetáris Tanács ülésezett, és nem csökkentették a jegybanki alapkamatot. Piaci szereplők szerint január 24-én már a négy fővel kibővített Monetáris Tanács fog ülésezni, de ön még mindig nem nevezte meg, hogy kiket fog jelölni. Meg tudja-e már mondani, hogy kik lesznek ezek?
- Január végéig ennek a folyamatnak, reményeim szerint a végére érünk. A kiválasztás, felkérés ezekben a napokban is zajlik. Olyanokat szeretnék felkérni erre a feladatra, akiknek szakmai megbízhatóságához, tekintélyéhez kétség sem fér, és akik a magyar monetáris politika alakításában egészen biztosan élvezni fogják az ehhez értő szakmai közvélemény bizalmát.
- Nevet nem mond?
- Nevet akkor mondok, miután végeztünk ezzel a folyamattal, és a jegybank elnökét - miután véleményét erről az ügyről meg kell, hogy hallgassam - erről tájékoztattam, mert ez a sorrend. Amikor készen vagyok, ígérem még azon a napon a nyilvánosság elé állok.
[LHP.HU]
2005.01.11. 09:53
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
