A feszültség vibrál, a viták óriásiak, de a koalíció nem szakad

HÍREK > BELFÖLD > A feszültség vibrál, a viták óriásiak, de a koalíció nem szakad

t: 112

Szakértők szerint jól látható koalíciós feszültség van a kormányzó pártok között, válságról azonban nem lehet beszélni, és az sem valószínű, hogy szakad a koalíció. Kiszelly Zoltán politológus, Juhász Attila, a Political Capital szakértője és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője arról nyilatkozott az MTI-nek, hogy az elmúlt időszakban az egészségügyi reformhoz kapcsolódóan felerősödtek a nyilvánosságra hozott nézetkülönbségek az SZDSZ és az MSZP között.

Milyen sebességbe kapcsoljanak?

A feszültség alapvető oka, hogy a felek eltérően értékelik azt, milyen sebességgel kellene folytatódniuk a reformoknak. Nemcsak kommunikációs csatározásról, hanem szemléletbeli különbségekről van szó - mutattak rá az elemzők.

Juhász Attila szerint egyrészt politikai jellegű a feszültség, vagyis az SZDSZ folyamatosan látszódni akar, bizonyítani, hogy az MSZP-től eltérő politikát visz. Emellett valós a szakpolitikai különbség is: a két párt más-más modellt tart megfelelőnek az egészségbiztosítási rendszer átalakításakor.

A politológus szerint a két párt az egészségbiztosítási rendszer vitájában eltúlozza a feszültség szítását. Ugyanakkor a politikai környezet is kiélezetté teszi a kérdést, hiszen a kormánykoalíció népszerűtlen, a kormány körüli instabilitást pedig tovább fokozza a koalíciós vita - tette hozzá a sz.

Mráz Ágoston Sámuel is úgy látja: a feszültség oka, hogy egyik kormányzó párt sem akarja vállalni az elmúlt egy évért a felelősséget. A szakértő szerint a felfogásbeli különbség nem az MSZP és az SZDSZ között van, sokkal inkább a liberálisokhoz közelebb álló, Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett MSZP-szárny és a szocialisták fontolva haladó csoportja között.

Gyurcsány szólózik

Azzal Kiszelly Zoltán is egyetért, hogy Gyurcsány Ferenc is a neoliberális gazdaságpolitikát követi az SZDSZ-hez hasonlóan , ezzel azonban kisebbségben van az MSZP-n belül, ráadásul elnökként alkalmazkodnia kell a saját pártjához.

Az is különbség a pártelnök és a többi szocialista képviselő között, hogy utóbbiak alapvetően a tagságra és a választókra vannak utalva, és úgy érzik, hogy az SZDSZ miatt veszítenek a népszerűségükből.

Rétegpárt és tömegpárt

A politológus szerint az alapvető különbség abból adódik, hogy az SZDSZ mára a modernizáció és az átalakítás nyerteseinek rétegpártjává vált, míg az MSZP egy tömegpárt, amely minél több társadalmi csoportot, de alapvetően az átalakítás veszteseit próbálja megszólítani. A két párt tehát eltérően látja azt a kérdést, hogy milyen sebességgel kellene a reformoknak folytatódniuk tette hozzá. A legélesebb ellentét Kiszelly Zoltán szerint Budapesten figyelhető meg, ahol alapvetően pénzelosztási kérdések merülnek fel.

A koalíciós partnerek közötti nézeteltérés azonban nem újkeletű: már a Horn-kormányban is éles feszültség bontakozott ki az SZDSZ és az MSZP között - mutattak rá az elemzők. Kiszelly Zoltán szerint 1994-98 között tisztábbak voltak a szerepek, hiszen Horn Gyula személyisége és értékrendje merőben különbözött az SZDSZ-étől és Gyurcsány Ferencétől. A liberálisoknak épp ezért kevesebb energiát kellett fektetniük abba, hogy megmutassák saját arcukat - tette hozzá.

Nem lesz szakadás

A koalíció azonban akkor sem szakadt és most sem fog - mondta Kiszelly Zoltán. Habár óriási viták vannak, a felek tudják: ha szakad a koalíció, akkor az az SZDSZ kettéválásával is járna, a liberálisok egy része ugyanis valószínűleg átülne a szocialista padsorokba. Ha pedig ez megtörténne, akkor az SZDSZ-ben maradók már biztosan nem jutnának be a parlamentbe - hangsúlyozta a politológus.

A szakértő szerint a másik összetartó erő az, hogy ha előrehozott választásokat tartanának, akkor valószínűleg a Fidesz nyerne. A koalíciós partnerek azért is érdekeltek abban, hogy egymás mellett maradjanak, mert a 2010-es választásokat az a nagy párt nyeri majd, amelyiknek két szövetségese lesz - tette hozzá Kiszelly Zoltán.

Juhász Attila is úgy vélte: egyik pártnak sem érdeke, hogy túlzottan kiélezze a helyzetet, ezért kompromisszum születik majd a koalíciós partnerek között az egészségbiztosítási rendszerről, ezzel pedig enyhül a feszültség.

Politikai állóháború alakulhat ki

A 2009-es európai parlamenti és a 2010-es országgyűlési választásokkal kapcsolatban a szakértő rámutatott: általános jelenség, hogy a kampányidőszakokban felerősödik az ellentét a koalíciós partnerek között, hiszen a kisebbik párt megpróbál jobban látszódni a nagyobbik mellett.

Mráz Ágoston Sámuel szerint attól függ, hogy a választások idejére mennyire nő a feszültség, mennyire lesz sikeres a kormányzás. Az elemző úgy vélte: ha a megállapodásnak megfelelően június végéig nem születik egyezség az egészségbiztosítás rendszeréről, akkor politikai állóháború alakulhat ki a koalíciós pártok között.

hirado

2007.06.12. 11:37

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A feszültség vibrál, a viták óriásiak, de a koalíció nem szakad

Legfrissebb hirek