HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Földrengések Magyarországon - Veszélyben vagyunk-e?
Nem valószínű, hogy a Magyar földrengés-katalógus által a 456 és 1986 közötti idõszakban felsorolt rengések közül akár egynek a magnitúdója is meghaladta a 6,5-ös méretet (ilyen rengésbõl évente hozzávetõleg átlagosan 120 fordul elõ a bolygónkon). A földrengések legnagyobb részét törési felületek mentén elmozduló kõzetblokkok okozzák. A rengések egy másik - sokkal kisebb - része vulkánkitörések és föld alatti üregek beomlása következtében jön létre.
Bár szerte a világon sok kutató dolgozik a megbízható elõrejelzés megvalósításán, eddig nem történt áttörés ezen a területen és egyre valószínûbbnek látszik, hogy ez a közeljövõben sem fog teljesen megoldódni. Ennek egyik oka, hogy a kõzetblokkok mozgásának számításához nagyon pontosan ismernünk kellene a mélyben uralkodó kõzetfeszültségeket. Ugyanakkor jelenleg csak a felszínen tudjuk mérni megfelelõ pontossággal ezeket és sok más, az elõrejelzéshez szükséges paramétert. A tudomány mai állása szerint legfeljebb azt tudjuk megbecsülni, hogy egy bizonyos idõszakban milyen valószínûséggel fog egy adott méretû rengés kipattanni a vizsgált területen.
"Félelmükben kitódultak... a sötétben még egymást is kaszabolták."
A korabeli leírások szerint az elsõ ismert 6,1 erejű földrengés Magyarország területén melyrõl feljegyzések maradtak fenn Avitus uralkodásának idejében 456.-ban Savaria közelében történt. Egy ravennai reneszánszkori leírásból megállapítható, hogy a földrengés szeptember 7-én este történt. Avitus pannóniai hódításának dátumából pedig rekonstruálható az évszám.
"Még csak néhány napja élt a városban, amikor az Asturis pusztulása miatt tartott háromnapos ájtatosság utolsó estéjén szokatlan hevességû földrengés rázta meg a helységet, olyan erejû hogy a falak között tanyázó rugi katonaság körében pánik tört ki. Félelmükben kitódultak a városkapun, és azt hívén, ellenség tört rájuk, a sötétben még egymást is kaszabolták."
A földrengés keletkezési helyét nem sikerült pontosan rekonstruálni, de valószínûleg a Mur-Mürtz zónához kapcsolható, forrása Szombathelytõl 35 km-re ÉNY-ra tehetõ.
Komáromban volt a Magyarországon valaha kipattant legnagyobb földrengés
Komáromtól a Balaton északi végéig húzódó terület szeizmikusan az ország egyik legaktívabb területe. A következõ említésre méltó 6,3-as erõsségû rengés 1763-ban, Mária Terézia uralkodása idején Komáromban keletkezett, ez volt a Magyarországon valaha kipattant legnagyobb földrengés. E halálos áldozatokat is követelõ földrengés során a város harmada elpusztult, 63-an meghaltak, 120-nál több volt a sebesült.
1763-as földrengés pecsételte meg a zsámbéki templom sorsát is, amely során leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Nem is maradt volna belõle semmi, ha Rómer Flóris bencés tanár, mûvészettörténész és Henszlmann Imre mûtörténész az 1870-es években fel nem hívják a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére.
A móri földrengés okozta a legjelentõsebb károkat
1810. január 14-én Mór környezetében tört ki az egyik legjelentõsebb károkat okozó magyarországi földrengés. A Vértes és Bakony közé kapcsolódik az a törésvonal, melyhez a földrengés keletkezése köthetõ. Az 1810-es móri rengés után Kitaibel Pál, Tomtsányi Ádám és Novák József megyei fõorvos, a Tudós Bizottság tagjai, a Helytartótanács kérésére kutatták a jelenséget. Kiadványuk 1814-bõl az elsõ tudományos munka, amely egy rengés okait, hatását tudományos módszerekkel vizsgálja.
”A hegy közelében lévõ helységekben és városokban úgy a régebbi, mint a legszilárdabb újabb építményeket is annyira elpusztították, hogy azok a legrettenetesebb iszonyat nélkül nem is szemlélhetõk. A nép a földrengés szokatlan hatásai miatt éjjel-nappal fél, mivel hogy a földrengés oka el van rejtve és már annyi idõ óta alig számbavehetõ megszakítással ezen a vidéken minden pillanatban kénytelenek tapasztalni, hogy életük a legnagyobb veszélyben forog."
A rengés pillanatában éppen Mór legmagasabb pontján tartózkodó bodajki jegyzõ így beszélte el az átélt földrengést: "Elsõbben is maga körül és alatta mindent egyik oldalról a másikra hullámos mozgásban rémülten látott inogni, majd ezen mozgás ismét függõleges mozgássá változott, minek folytán minden, amit látott, föl alá mozgott. Mindez még semmi kárt nem okozott, de azután a rögtön erõsödõ földmozgásra az épületek elõtte összeroskadtak."
Ez a katasztrófa a "móri földrengés raj" elnevezéssel vonult be a szakirodalomba, amihez foghatót Magyarországon azóta sem észleltek. A csákvári kertésznek jutott eszébe hogy csengõt állítson fel, amit állandóan figyelt valaki.
A kecskeméti rengésnek már komoly sajtóvisszhangja is volt
Kecskemét környékén az 1911-es nagy rengés kipattanásáig 84 földrengésrõl tudunk. A fõrengés Kecskeméttõl ÉK-re, a város határában 1911. június 8-án éjjel keletkezett. E földrengésnek nagy sajtója volt, amelynek alapján értékelve a rengést akár katasztrofális jelzõvel is illethetnénk. A rengés éjjel történt, ennek ellenére haláleset nem volt, épületek tehát nem dõltek össze. Szerencsére a rengés után közvetlenül néhány kutató a helyszínre látogatott, és a keletkezett károkról fényképfelvételekkel illusztrált részletes leírást adott. A kutatásaik során összegyûjtött anyag fontos forrása volt a késõbbi vizsgálatoknak.
A rengés után kárbecslõ bizottság mérte fel a károkat. Megállapították, hogy a belterületen 1.269 lakóház sérült. Ez a belterületre esõ 4.569 lakóház 28%-a. Volt néhány, feltehetõen nagy értékû épület, amelyben 2.000 korona feletti kár keletkezett. Nyilván a legsúlyosabban sérült házakból kellett az embereket kilakoltatni. 34 épület kiürítését rendelték el.
A síremlékek egy része az óramutató járásával megegyezõ irányban elmozdult
Eger tágabb környezetében, a Mátra és a Bükk alján több földrengés keletkezett az elmúlt évszázadokban. A legpusztítóbb rengés 1925. január 31-én reggel 8 óra 5 perckor pattant ki, majd 8 perc múlva követte az elsõ utórengés. A fõrengést megelõzõ este egy elõrengés jegyeztek fel, amit éreztek Eger, Ostoros, Demjén térségében. Morajlás, ablaküvegek zörrenése, vízszintes irányú szitáló mozgás, zuhanásszerû hangok kísérték e természeti jelenséget.
A földrengés hatására Ostoroson az épületek és barlanglakások falai és a mennyezetek erõsen megrepedeztek, tûzfalak, oromfalak, vagy azok felsõ részei és a kémények ledõltek, vagy súlyosan megsérültek. A templom északi oldalán levõ mellékhajó mennyezete leszakadt. A község 406 épületébõl csak 8 maradt sértetlen. A temetõben levõ síremlékek egy része az óramutató járásával megegyezõ irányban elmozdult, a lágy riolittufából készült sírkövek eltörtek, és kelet felé zuhantak. Annak ellenére, hogy 200 ház veszedelmesen megsérült, nem történt haláleset, sõt még súlyos sérülés sem, pedig sok kémény leomlott. Ennek oka az lehet, hogy a rengés heves volt, de nem tartott sokáig. A területen a geomorfológiai vizsgálatok jelenkori mozgásokat állapítottak meg. A rengések az emelkedõ Bükk-hegység és annak déli peremén lévõ süllyedõ árok találkozásánál keletkeztek.
A rengés Budapesten is károkat okozott
A Dunaharaszti környékén kipattant fõrengést 31 szeizmikus esemény elõzte meg, melyeket elsõsorban Budán és Monor-Gomba környezetében észleltek. A legnagyobb földrengés 1956. január 12-én 6 óra 46 perckor keletkezett. Regisztrálta a budapesti, kalocsai, kecskeméti, szegedi, ógyallai, bécsi és campulumi szeizmológiai állomás, így mûszeres mérésbõl lehetett magnitúdóját számítani. Dunaharasztiban 3500 épületbõl 3144 megsérült, néhány haláleset és sebesülés is történt. Dunaharasztiban és Taksonyban 50-60 sírkõ ledõlt, illetve elfordult, a kis mélységben levõ ásott kutak majdnem kivétel nélkül homokosodtak. Taksonyban 3 cm széles repedés keletkezett a felszínen és néhány 4 cm-es átmérõjû iszapkrátert is megfigyeltek.
A rengés Budapesten is okozott károkat, elsõsorban Soroksáron. A budapesti melegforrások vízhozamára is jelentõs hatással volt a földmozgás. A Rudas-fürdõ forrásaiban a vízhozamok a rengés után közvetlenül megnövekedtek, majd fokozatosan a földrengést megelõzõ érték alá csökkentek.
A nagyobb rengéseket gyakran több száz utórengés kíséri. Ezek területi eloszlása gyakran értékes felvilágosítást ad a rengéseket kiváltó aktív törésvonalak és zónák helyérõl. A Dunaharasztit megrázó földrengést követõ utórengések fõleg a Duna bal partján lévõ településeken okoztak károkat. A fõrengés fészke valószínûleg a Bugyi magasrögtõl északra, az Alsónémedi-süllyedék és a Vörösvári-árok metszésvonalában lehetett. A terület aktivitása csökkent ugyan, de 1966-ban, 1974-ben és 1983-ban is voltak jelentõsebb rengések, kisebb földmozgások pedig szinte minden évben mérhetõk.
Hol számíthatunk rengésekre?
Berhida területe szeizmikus aktivitása régóta ismert, már 1100-ból ismerünk egy bizonytalan feljegyzést, 1799-tõl pedig rendszeres feljegyzések vannak kisebb-nagyobb érezhetõ földrengésekrõl. A térség egyike hazánk leginkább földrengéses területeinek, az 1985-ös földrengést megelõzõen 159 földrengésrõl tudunk, melyek nagy része Várpalota környékén keletkezett. Az 1985. augusztus 15-én helyi idõ szerint 6 óra 29 perckor kipattant M 4.9 földrengés elsõsorban Peremartonban és Berhidán okozott épületkárokat, de az epicentrális területtõl távolabb, balatonkörnyéki településeken is történtek épületsérülések. A makroszeizmikus megfigyelések alapján a rengés intenzitása Peremartonban elérte a VII-es fokozatot. Mûszeres megfigyelések szerint a rengés magnitúdója 4.9 volt.
A fõrengést követõ utórengések többségét csak Berhidán érezték. Hazai és közeli külföldi szeizmológiai állomások regisztrálták a berhidai utórengések jelentõs részét. Sikerült néhány utórengést a helyszínen is regisztrálni, és megfelelõ pontossággal (néhány száz méter) megállapítani a rengések keletkezési helyét. Ezek az utórengések egy szûk sávban, a Séd medrének környezetében keletkeztek, azon a területen, ahol a Berhidai-medence találkozik a Küngösi táblaröggel. A rengés fészekparamétereit tanulmányozva megállapították, hogy az elmozdulás törési síkok mentén történt, Ny-K-i irányú horizontális és vertikális mozgások kombinációjaként. Feltételezések szerint a Balatonfõ-blokk mozgásának horizontális összetevõje és a Berhidai-medence egyidejű süllyedése gerjesztette a rengéseket. Ebben az esetben természetesen a blokk más medencékkel érintkezõ peremein késõbb is számíthatunk rengésekre.
[LHP.HU]
2005.01.10. 22:08
t: 1408
Földrengések Magyarországon - Veszélyben vagyunk-e?
Nem valószínű, hogy a Magyar földrengés-katalógus által a 456 és 1986 közötti idõszakban felsorolt rengések közül akár egynek a magnitúdója is meghaladta a 6,5-ös méretet (ilyen rengésbõl évente hozzávetõleg átlagosan 120 fordul elõ a bolygónkon). A földrengések legnagyobb részét törési felületek mentén elmozduló kõzetblokkok okozzák. A rengések egy másik - sokkal kisebb - része vulkánkitörések és föld alatti üregek beomlása következtében jön létre. Bár szerte a világon sok kutató dolgozik a megbízható elõrejelzés megvalósításán, eddig nem történt áttörés ezen a területen és egyre valószínûbbnek látszik, hogy ez a közeljövõben sem fog teljesen megoldódni. Ennek egyik oka, hogy a kõzetblokkok mozgásának számításához nagyon pontosan ismernünk kellene a mélyben uralkodó kõzetfeszültségeket. Ugyanakkor jelenleg csak a felszínen tudjuk mérni megfelelõ pontossággal ezeket és sok más, az elõrejelzéshez szükséges paramétert. A tudomány mai állása szerint legfeljebb azt tudjuk megbecsülni, hogy egy bizonyos idõszakban milyen valószínûséggel fog egy adott méretû rengés kipattanni a vizsgált területen.
"Félelmükben kitódultak... a sötétben még egymást is kaszabolták."
A korabeli leírások szerint az elsõ ismert 6,1 erejű földrengés Magyarország területén melyrõl feljegyzések maradtak fenn Avitus uralkodásának idejében 456.-ban Savaria közelében történt. Egy ravennai reneszánszkori leírásból megállapítható, hogy a földrengés szeptember 7-én este történt. Avitus pannóniai hódításának dátumából pedig rekonstruálható az évszám.
"Még csak néhány napja élt a városban, amikor az Asturis pusztulása miatt tartott háromnapos ájtatosság utolsó estéjén szokatlan hevességû földrengés rázta meg a helységet, olyan erejû hogy a falak között tanyázó rugi katonaság körében pánik tört ki. Félelmükben kitódultak a városkapun, és azt hívén, ellenség tört rájuk, a sötétben még egymást is kaszabolták."
A földrengés keletkezési helyét nem sikerült pontosan rekonstruálni, de valószínûleg a Mur-Mürtz zónához kapcsolható, forrása Szombathelytõl 35 km-re ÉNY-ra tehetõ.
Komáromban volt a Magyarországon valaha kipattant legnagyobb földrengés
Komáromtól a Balaton északi végéig húzódó terület szeizmikusan az ország egyik legaktívabb területe. A következõ említésre méltó 6,3-as erõsségû rengés 1763-ban, Mária Terézia uralkodása idején Komáromban keletkezett, ez volt a Magyarországon valaha kipattant legnagyobb földrengés. E halálos áldozatokat is követelõ földrengés során a város harmada elpusztult, 63-an meghaltak, 120-nál több volt a sebesült.
1763-as földrengés pecsételte meg a zsámbéki templom sorsát is, amely során leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Nem is maradt volna belõle semmi, ha Rómer Flóris bencés tanár, mûvészettörténész és Henszlmann Imre mûtörténész az 1870-es években fel nem hívják a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére.
A móri földrengés okozta a legjelentõsebb károkat
1810. január 14-én Mór környezetében tört ki az egyik legjelentõsebb károkat okozó magyarországi földrengés. A Vértes és Bakony közé kapcsolódik az a törésvonal, melyhez a földrengés keletkezése köthetõ. Az 1810-es móri rengés után Kitaibel Pál, Tomtsányi Ádám és Novák József megyei fõorvos, a Tudós Bizottság tagjai, a Helytartótanács kérésére kutatták a jelenséget. Kiadványuk 1814-bõl az elsõ tudományos munka, amely egy rengés okait, hatását tudományos módszerekkel vizsgálja.
”A hegy közelében lévõ helységekben és városokban úgy a régebbi, mint a legszilárdabb újabb építményeket is annyira elpusztították, hogy azok a legrettenetesebb iszonyat nélkül nem is szemlélhetõk. A nép a földrengés szokatlan hatásai miatt éjjel-nappal fél, mivel hogy a földrengés oka el van rejtve és már annyi idõ óta alig számbavehetõ megszakítással ezen a vidéken minden pillanatban kénytelenek tapasztalni, hogy életük a legnagyobb veszélyben forog."
A rengés pillanatában éppen Mór legmagasabb pontján tartózkodó bodajki jegyzõ így beszélte el az átélt földrengést: "Elsõbben is maga körül és alatta mindent egyik oldalról a másikra hullámos mozgásban rémülten látott inogni, majd ezen mozgás ismét függõleges mozgássá változott, minek folytán minden, amit látott, föl alá mozgott. Mindez még semmi kárt nem okozott, de azután a rögtön erõsödõ földmozgásra az épületek elõtte összeroskadtak."
Ez a katasztrófa a "móri földrengés raj" elnevezéssel vonult be a szakirodalomba, amihez foghatót Magyarországon azóta sem észleltek. A csákvári kertésznek jutott eszébe hogy csengõt állítson fel, amit állandóan figyelt valaki.
A kecskeméti rengésnek már komoly sajtóvisszhangja is volt
Kecskemét környékén az 1911-es nagy rengés kipattanásáig 84 földrengésrõl tudunk. A fõrengés Kecskeméttõl ÉK-re, a város határában 1911. június 8-án éjjel keletkezett. E földrengésnek nagy sajtója volt, amelynek alapján értékelve a rengést akár katasztrofális jelzõvel is illethetnénk. A rengés éjjel történt, ennek ellenére haláleset nem volt, épületek tehát nem dõltek össze. Szerencsére a rengés után közvetlenül néhány kutató a helyszínre látogatott, és a keletkezett károkról fényképfelvételekkel illusztrált részletes leírást adott. A kutatásaik során összegyûjtött anyag fontos forrása volt a késõbbi vizsgálatoknak.
A rengés után kárbecslõ bizottság mérte fel a károkat. Megállapították, hogy a belterületen 1.269 lakóház sérült. Ez a belterületre esõ 4.569 lakóház 28%-a. Volt néhány, feltehetõen nagy értékû épület, amelyben 2.000 korona feletti kár keletkezett. Nyilván a legsúlyosabban sérült házakból kellett az embereket kilakoltatni. 34 épület kiürítését rendelték el.
A síremlékek egy része az óramutató járásával megegyezõ irányban elmozdult
Eger tágabb környezetében, a Mátra és a Bükk alján több földrengés keletkezett az elmúlt évszázadokban. A legpusztítóbb rengés 1925. január 31-én reggel 8 óra 5 perckor pattant ki, majd 8 perc múlva követte az elsõ utórengés. A fõrengést megelõzõ este egy elõrengés jegyeztek fel, amit éreztek Eger, Ostoros, Demjén térségében. Morajlás, ablaküvegek zörrenése, vízszintes irányú szitáló mozgás, zuhanásszerû hangok kísérték e természeti jelenséget.
A földrengés hatására Ostoroson az épületek és barlanglakások falai és a mennyezetek erõsen megrepedeztek, tûzfalak, oromfalak, vagy azok felsõ részei és a kémények ledõltek, vagy súlyosan megsérültek. A templom északi oldalán levõ mellékhajó mennyezete leszakadt. A község 406 épületébõl csak 8 maradt sértetlen. A temetõben levõ síremlékek egy része az óramutató járásával megegyezõ irányban elmozdult, a lágy riolittufából készült sírkövek eltörtek, és kelet felé zuhantak. Annak ellenére, hogy 200 ház veszedelmesen megsérült, nem történt haláleset, sõt még súlyos sérülés sem, pedig sok kémény leomlott. Ennek oka az lehet, hogy a rengés heves volt, de nem tartott sokáig. A területen a geomorfológiai vizsgálatok jelenkori mozgásokat állapítottak meg. A rengések az emelkedõ Bükk-hegység és annak déli peremén lévõ süllyedõ árok találkozásánál keletkeztek.
A rengés Budapesten is károkat okozott
A Dunaharaszti környékén kipattant fõrengést 31 szeizmikus esemény elõzte meg, melyeket elsõsorban Budán és Monor-Gomba környezetében észleltek. A legnagyobb földrengés 1956. január 12-én 6 óra 46 perckor keletkezett. Regisztrálta a budapesti, kalocsai, kecskeméti, szegedi, ógyallai, bécsi és campulumi szeizmológiai állomás, így mûszeres mérésbõl lehetett magnitúdóját számítani. Dunaharasztiban 3500 épületbõl 3144 megsérült, néhány haláleset és sebesülés is történt. Dunaharasztiban és Taksonyban 50-60 sírkõ ledõlt, illetve elfordult, a kis mélységben levõ ásott kutak majdnem kivétel nélkül homokosodtak. Taksonyban 3 cm széles repedés keletkezett a felszínen és néhány 4 cm-es átmérõjû iszapkrátert is megfigyeltek.
A rengés Budapesten is okozott károkat, elsõsorban Soroksáron. A budapesti melegforrások vízhozamára is jelentõs hatással volt a földmozgás. A Rudas-fürdõ forrásaiban a vízhozamok a rengés után közvetlenül megnövekedtek, majd fokozatosan a földrengést megelõzõ érték alá csökkentek.
A nagyobb rengéseket gyakran több száz utórengés kíséri. Ezek területi eloszlása gyakran értékes felvilágosítást ad a rengéseket kiváltó aktív törésvonalak és zónák helyérõl. A Dunaharasztit megrázó földrengést követõ utórengések fõleg a Duna bal partján lévõ településeken okoztak károkat. A fõrengés fészke valószínûleg a Bugyi magasrögtõl északra, az Alsónémedi-süllyedék és a Vörösvári-árok metszésvonalában lehetett. A terület aktivitása csökkent ugyan, de 1966-ban, 1974-ben és 1983-ban is voltak jelentõsebb rengések, kisebb földmozgások pedig szinte minden évben mérhetõk.
Hol számíthatunk rengésekre?
Berhida területe szeizmikus aktivitása régóta ismert, már 1100-ból ismerünk egy bizonytalan feljegyzést, 1799-tõl pedig rendszeres feljegyzések vannak kisebb-nagyobb érezhetõ földrengésekrõl. A térség egyike hazánk leginkább földrengéses területeinek, az 1985-ös földrengést megelõzõen 159 földrengésrõl tudunk, melyek nagy része Várpalota környékén keletkezett. Az 1985. augusztus 15-én helyi idõ szerint 6 óra 29 perckor kipattant M 4.9 földrengés elsõsorban Peremartonban és Berhidán okozott épületkárokat, de az epicentrális területtõl távolabb, balatonkörnyéki településeken is történtek épületsérülések. A makroszeizmikus megfigyelések alapján a rengés intenzitása Peremartonban elérte a VII-es fokozatot. Mûszeres megfigyelések szerint a rengés magnitúdója 4.9 volt.
A fõrengést követõ utórengések többségét csak Berhidán érezték. Hazai és közeli külföldi szeizmológiai állomások regisztrálták a berhidai utórengések jelentõs részét. Sikerült néhány utórengést a helyszínen is regisztrálni, és megfelelõ pontossággal (néhány száz méter) megállapítani a rengések keletkezési helyét. Ezek az utórengések egy szûk sávban, a Séd medrének környezetében keletkeztek, azon a területen, ahol a Berhidai-medence találkozik a Küngösi táblaröggel. A rengés fészekparamétereit tanulmányozva megállapították, hogy az elmozdulás törési síkok mentén történt, Ny-K-i irányú horizontális és vertikális mozgások kombinációjaként. Feltételezések szerint a Balatonfõ-blokk mozgásának horizontális összetevõje és a Berhidai-medence egyidejű süllyedése gerjesztette a rengéseket. Ebben az esetben természetesen a blokk más medencékkel érintkezõ peremein késõbb is számíthatunk rengésekre.
[LHP.HU]
2005.01.10. 22:08
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
