HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Sólyom László roma művészeket és tudósokat fogadott
A köztársasági elnök a Nemzetközi Roma Nap alkalmából a média, a roma kulturális és tudományos élet több mint félszáz jeles képviselőjét fogadta pénteken a Sándor-palotában.
Sólyom László ünnepi beszédében emlékeztetett: a Romák Világnapja április 8-án van, és ez a roma kultúra, a cigányság identitásának az ünnepe, ahogyan azt 1971-ben Londonban, az első alkalommal tartott világkongresszuson is megfogalmazták.
A Sándor-palotában rendezett fogadáson a köztársasági elnök úgy fogalmazott: civil elnökként nem politikusokkal kívánt találkozni, hanem - a roma értelmiség "színe-javát" vendégül látni, hogy kifejezze tiszteletét és megbecsülését a roma képzőművészek, költők, zenészek, valamint a tudományos élet és a média képviselői felé, és éreztesse a roma társadalom fontosságát.
Az államfő leszögezte: a cigányságnak nem asszimilációra, a többségi társadalomban való feloldódásra van szüksége, hanem identitásának megőrzésére. Hozzáfűzte: azok a művészek, akik a fogadásra meghívást kaptak, példát mutatnak a társadalomnak, mert büszkék arra, hogy cigányok, mert megmutatták, hová lehet eljutni.
A romák első világkongresszusát 1971-ben Londonban tartották, akkor az Indiából és húsz másik országból érkezett küldöttek elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát, és április 8-át nemzetközi roma napnak nyilvánították. Magyarországon 2003 óta ezen a napon tartják a roma közösségek napját. Világszerte mintegy 13-15 millió cigány él, közülük 12 millió Európában; Magyarországon becslések szerint jelenleg 600-700 ezer roma él.
Sólyom László azt mondta, ma súlyos problémák terhelik a roma társadalmat, de ez "nem időzített bomba", közösen kell megoldani a napi éhezés és a szegregáció kérdését, ami már területileg is sújtja a cigányságot. A köztársasági elnök szerint a jelenleg legalább 600 ezres cigányság 15 év múlva akkora lélekszámot fog képviselni Magyarországon, mint az Erdélyben élő magyarok.
Történtek kormányzati lépések, intézkedések, de mindez nem elég, sok kérdést újra kell gondolni - jelentette ki. A köztársasági elnök arra kérte a roma társadalmat, hogy a számukra legfontosabb kérdésekben fogalmazzák meg álláspontjukat, döntsék el, mi a különbség a speciális és a szegregált programok között.
Példaként említette a kisebbségi önkormányzati rendszert, amelyet több európai ország jónak tart, Magyarországon viszont sokak szerint nem jól működik, nem váltja, váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A Sándor-palotában rendezett fogadáson a köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a találkozó nem egyszeri gesztus a cigányság irányában. Mint elhangzott, Sólyom László szeretné a kapcsolatot fenntartani, figyelmét érzékeltetni a romák irányában, ezért a Sándor-palota mindig nyitva áll előttük. Megemlítette az államfő, hogy a határon túli magyarok ügyében sokszor felszólalt, így azt a roma társadalmat sem hagyhatja figyelmen kívül, amely Magyarország számára külön helyet foglal el.
A rendezvényre meghívott roma művészek és értelmiségiek "nagy élménynek" és egy "nemes gesztusnak" tartották, hogy a köztársasági elnök első ízben tartott ilyen jellegű, zárt körű fogadást.
Fátyol Tivadar zeneszerző, a Rádió C igazgatója úgy fogalmazott: "végre a politika komolyan veszi a cigányság ügyét, ez a találkozó a közös érdemi munka első lépése". Hozzátette: Sólyom László beszéde a média felé is üzenet, hogy pozitív képet is közvetítsenek a romákról.
Kállai Ernő szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója azt mondta, a találkozó népszerű, pozitív példa lesz azoknak is, akik mást gondolnak a romaügyről, és eddig nem tartották fontosnak az ilyen jellegű gesztusokat.
Szakcsi-Lakatos Béla zeneszerző, Liszt Ferenc-díjas dzsessz-zongoraművész úgy fogalmazott: a cigányságnak egységbe kell tömörülnie és nem a hatalomra törekednie, mert csak így lehet célt érni. Véleménye szerint amellett, hogy a cigányzenészeknek egyre nehezebb a sorsuk, a cigányságot magas állami elismerésekkel díjazzák, és ez nagy előrelépés.
Csemer Géza író, rendező véleménye szerint viszont a cigány értelmiség és társadalom nincs megbecsülve, mivel nincs múzeuma, színháza, újságja, hátrányos helyzetüket pedig folyamatosan éreztetik.
hirado
2007.04.14. 09:54
t: 108
Sólyom László roma művészeket és tudósokat fogadott
A köztársasági elnök a Nemzetközi Roma Nap alkalmából a média, a roma kulturális és tudományos élet több mint félszáz jeles képviselőjét fogadta pénteken a Sándor-palotában.Sólyom László ünnepi beszédében emlékeztetett: a Romák Világnapja április 8-án van, és ez a roma kultúra, a cigányság identitásának az ünnepe, ahogyan azt 1971-ben Londonban, az első alkalommal tartott világkongresszuson is megfogalmazták.
A Sándor-palotában rendezett fogadáson a köztársasági elnök úgy fogalmazott: civil elnökként nem politikusokkal kívánt találkozni, hanem - a roma értelmiség "színe-javát" vendégül látni, hogy kifejezze tiszteletét és megbecsülését a roma képzőművészek, költők, zenészek, valamint a tudományos élet és a média képviselői felé, és éreztesse a roma társadalom fontosságát.
Az államfő leszögezte: a cigányságnak nem asszimilációra, a többségi társadalomban való feloldódásra van szüksége, hanem identitásának megőrzésére. Hozzáfűzte: azok a művészek, akik a fogadásra meghívást kaptak, példát mutatnak a társadalomnak, mert büszkék arra, hogy cigányok, mert megmutatták, hová lehet eljutni.
A romák első világkongresszusát 1971-ben Londonban tartották, akkor az Indiából és húsz másik országból érkezett küldöttek elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát, és április 8-át nemzetközi roma napnak nyilvánították. Magyarországon 2003 óta ezen a napon tartják a roma közösségek napját. Világszerte mintegy 13-15 millió cigány él, közülük 12 millió Európában; Magyarországon becslések szerint jelenleg 600-700 ezer roma él.
Sólyom László azt mondta, ma súlyos problémák terhelik a roma társadalmat, de ez "nem időzített bomba", közösen kell megoldani a napi éhezés és a szegregáció kérdését, ami már területileg is sújtja a cigányságot. A köztársasági elnök szerint a jelenleg legalább 600 ezres cigányság 15 év múlva akkora lélekszámot fog képviselni Magyarországon, mint az Erdélyben élő magyarok.
Történtek kormányzati lépések, intézkedések, de mindez nem elég, sok kérdést újra kell gondolni - jelentette ki. A köztársasági elnök arra kérte a roma társadalmat, hogy a számukra legfontosabb kérdésekben fogalmazzák meg álláspontjukat, döntsék el, mi a különbség a speciális és a szegregált programok között.
Példaként említette a kisebbségi önkormányzati rendszert, amelyet több európai ország jónak tart, Magyarországon viszont sokak szerint nem jól működik, nem váltja, váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A Sándor-palotában rendezett fogadáson a köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a találkozó nem egyszeri gesztus a cigányság irányában. Mint elhangzott, Sólyom László szeretné a kapcsolatot fenntartani, figyelmét érzékeltetni a romák irányában, ezért a Sándor-palota mindig nyitva áll előttük. Megemlítette az államfő, hogy a határon túli magyarok ügyében sokszor felszólalt, így azt a roma társadalmat sem hagyhatja figyelmen kívül, amely Magyarország számára külön helyet foglal el.
A rendezvényre meghívott roma művészek és értelmiségiek "nagy élménynek" és egy "nemes gesztusnak" tartották, hogy a köztársasági elnök első ízben tartott ilyen jellegű, zárt körű fogadást.
Fátyol Tivadar zeneszerző, a Rádió C igazgatója úgy fogalmazott: "végre a politika komolyan veszi a cigányság ügyét, ez a találkozó a közös érdemi munka első lépése". Hozzátette: Sólyom László beszéde a média felé is üzenet, hogy pozitív képet is közvetítsenek a romákról.
Kállai Ernő szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója azt mondta, a találkozó népszerű, pozitív példa lesz azoknak is, akik mást gondolnak a romaügyről, és eddig nem tartották fontosnak az ilyen jellegű gesztusokat.
Szakcsi-Lakatos Béla zeneszerző, Liszt Ferenc-díjas dzsessz-zongoraművész úgy fogalmazott: a cigányságnak egységbe kell tömörülnie és nem a hatalomra törekednie, mert csak így lehet célt érni. Véleménye szerint amellett, hogy a cigányzenészeknek egyre nehezebb a sorsuk, a cigányságot magas állami elismerésekkel díjazzák, és ez nagy előrelépés.
Csemer Géza író, rendező véleménye szerint viszont a cigány értelmiség és társadalom nincs megbecsülve, mivel nincs múzeuma, színháza, újságja, hátrányos helyzetüket pedig folyamatosan éreztetik.
hirado
2007.04.14. 09:54
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
