
"Az Isten nélküli világ nem más, mint ember nélküli világ" - ez volt II. János Pál hitvallása. Pontosan látta a totalitárius rendszerek embertelenségét, s az egyház vezetőjeként nagy szerepe volt a kommunizmus kelet-európai összeomlásában. Nem fűzött hiú reményket azonban a kapitalizmushoz sem: felismerte, hogy a fogyasztói társadalom, és az azzal járó önzés, materializmus sokkal nagyobb veszélyt jelent az egyház számára.
Ellenségképe a "halál kultúrája" volt. Ennek részének tartotta az abortuszt, a halálbüntetést, a harmadik világbeli szegénység eltűrését, vagy akár a háborúskodást is - legyen a támadó fél akár az Egyesült Államok.
Nemrégiben megjelent könyvében elítélte a homoszexualitást és a házasságon kívüli szexuális kapcsolatot, akárcsak a fogamzásgátló eszközök használatát. A géntechnológiában az ember puszta tárgyként való kezelését látta. Sokak szerint ezzel szembement a korszellemmel, de éppen ebben rejlett karizmájának egyik titka is.
A dokrinában nem ismert szabadosságot: nem egyezkedett a nők pappá szentelésével, illetve a papi nőtlenséggel kapcsolatban. Egyik célja az volt, hogy megszilárdítsa a fegyelmet az egyházi hierarchiában és a hitvallásban.
Ugyanakkor újító is volt: II. János Pál a modern kommunikáció minden eszközével terjesztette üzenetét - mindenki számára megmarad a kép, ahogy különböző nyelveken olvassa fel üzeneteit. Rengeteget utazott, 26 éves pápasága alatt 129 országot keresett fel.
Öszintén hitt a vallások közötti párbeszédben, javította a római katolikus egyház viszonyát a zsidókkal és a muzulmánokkal, s ünnepélyesen bocsánatot kért az egyház korábbi tévedéseiért, beleértve a vallási türelmetlenséget, a nőkkel, szegényekkel szembeni igazságtalanságot, valamint az antiszemitizmust.
[LHP.HU]
2005.04.04. 13:10