> Beparkolt a turul a Kossuth térre - a rendőrség hajnalra lebontotta a kordont

A rendőrség hajnali négy órára lebontotta a Kossuth téren a múlt év október 23-án felállított kordonokat, így ismét szabaddá vált az Országház előtti parkoló, és a Rákóczi-, illetve és a Kossuth-szobor előtti füves terület. Nincs már korlát a Magyar Televízió Szabadság téri székházánál sem.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hajnali egy órakor kezdte meg a fémkordonok szétszerelését, és három óra alatt el is szállította a Parlament elől a lebontott elemeket. Az Országház főbejáratától néhány méterre egy másik kordont állítottak fel, de a parkoló területének nagy része szabaddá vált, csakúgy, mint a Rákóczi-szobor előtt a tavasszal felújított, virágokkal beültetett és fűmaggal beszórt terület. Az utolsó teherautó, amely a fémkordonokat szállította vissza a BRFK telephelyére, kevéssel hajnali négy óra után hagyta el a Kossuth teret. A kordon lebontásának hírére megjelent tüntetők a bontást követően hazatértek, az Országház épülete körül rendőrautók járőröztek.
Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője az MTI helyszínen lévő tudósítójának a kordon lebontására reagálva úgy fogalmazott: "visszaszállt a szabadság madara, a turulmadár az Országház parkolójába, visszakaptuk a magyar demokrácia lelkét". Hozzátette, abban bíznak, hogy az új kordont is lebontják, és Magyarország végre visszakapja történelmi alkotmányát. Közölte azt is, hogy keddtől minden nap 17.30-21.30-ig demonstrálhatnak az Országház előtt. A Kossuth téri tüntetések egyik vezéralakja bízik abban, hogy hétfőn napközben, illetve este nem tartanak spontán tüntetéseket a Kossuth téren, szervezetük keddig a Batthyányi- örökmécsesnél követeli Gyurcsány Ferenc és kormánya távozását.
Amikor a kettős kordon egy részének megbontásával szabaddá vált az út a Parlament parkolójába, tucatnyi tüntető a Rákóczi-szoborral szemben lévő '56-os emlékhely előtt elénekelte a Himnuszt, és mécseseket gyújtott az 1956. október 25-i sortűz áldozatainak emlékére, majd ezt követően '56-os lyukas zászlóval a Forradalom Lángja emlékműhöz mentek, hogy megemlékezzenek a 1956-os forradalom hőseiről. A rendőrök szótlanul figyelték, hogy a tüntetők ismét a parkoló területén sétálnak, csak az újonnan épített kordonokon belül álltak párosával, mintegy 15 méteres távolságra egymástól az egyenruhások. Korábban három embert igazoltattak a rendőrök, közülük kettő ellen szándékos rongálás miatt eljárást indítanak, mert erővágóval két helyen elvágták a fémkordonokat összekötő láncokat. Hajnali fél egykor a rendőrség egy embert előállított, aki a villamossíneken nagyméretű nemzetiszínű zászlót lobogtatott, és nem tett eleget a többszöri felszólításnak, hogy szüntesse be demonstrációnak minősülő tevékenységét. A Kossuth téri tüntetésekről jól ismert férfit a rendőrök igazoltatták, majd rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés miatt előállították.
Bene László országos rendőrfőkapitány péntek délelőtti sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy kockázatelemzést követően a rendőrség március 18-án lebontja a Kossuth téren tavaly októberben, az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepség előtt felállított kordonokat, amelyeket a Fidesz parlamenti frakciója és európai parlamenti képviselői február 2-án polgári engedetlenségi mozgalom keretében lebontottak, majd a rendőrség visszaállított és megerősített. Bene altábornagy A szólás szabadsága című műsorban jelentette be vasárnap este, hogy hajnalra lebontják a kordonokat. A bejelentést követően mintegy 30, árpádsávos és nemzeti színű zászlókat lobogtató, a Kossuth térről már jól ismert tüntető jelent meg, akik egy része a Batthyányi-örökmécsesnél tartott tüntetésről jött át, illetve otthonról érkezett. Nagy részük 23 óra előtt hazatért, mindössze néhányan maradtak a Parlament főbejárata előtt.
A tér benépesül, Gergényi meg monyjon le!
A kordonbontás után bizonyos, hogy a Kossuth tér ismét benépesül, igaz, a rendőrség feltételeket szabott: a demonstrálóknak április 30-ig délután hat és este fél tíz között, az Országház előtti parkolóba vonulhatnak, és a főbejárat lépcsőjén elhelyezhetik a hangosítást. A sátortáborozás és az italozás tiltott lesz, mozgó WC-ket állítanak fel, "fűre lépni tilos" lesz majd, és a rendezvényeknek meg kell őrizniük békés jellegüket. Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság ügyvivője máris bejelentette: a kerítés elbontását követően minden nap demonstrációt kívánnak tartani az Országház előtt.
Mindeközben a kereszténydemokrata Simicskó István nehezményezte, hogy tavaly nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva zárta le a rendőrség a Kossuth teret, most ezt a döntést egyik napról a másikra megváltoztatta. Felmerül hát, miféle nemzetbiztonsági kockázat az, ami egyik napról a másikra megszűnik - vetette fel az ellenzéki politikus.
A fideszes Répássy Róbert ettől tovább ment: távozásra szólította fel Gergényi Péter főkapitányt. A liberális pártelnökségre aspiráló Fodor Gábor örömét fejezte ki a rendőrségi döntés kapcsán, ugyanakkor hangsúlyozta: a kordon lebontása nem adhat ürügyet arra, hogy a tavalyi állapotok térjenek vissza a Kossuth térre.
Politológusok a kordonbontásról és a zavargásokról
Gyurcsány Ferenc és a kormányoldal számára politikai haszonnal is járhat a kordonbontás, különösen, hogy a Fidesz folyamatosan vasfüggönyről beszél - nyilatkozta a Népszabadságnak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a kormány érdeke, hogy a megbékélés oldalán álljon. Emlékeztetett rá: Gyurcsány Ferenc már a Művészetek Palotájában is ez irányba beszélt, miközben a Fidesz, pontosabban Orbán Viktor permanens konfrontációs politikát folytat. Ha ez nem változik, s a Kossuth téren a kordon eltávolítása után is lesznek tüntetések, akkor azokat, akik "el akarják kergetni a kormányt, vagy erre kísérletet tesznek, össze lehet majd mosni a Fidesszel, különösen Orbán Viktornak az utolsó alkotmányos lehetőségről elmondott beszéde után". Tehát a kordonbontás a Fidesz számára politikai csapda is lehet - vélte Kiszelly, aki a Magyar Hírlapnak azt mondta: Gyurcsány továbbra is kényelmes helyzetben van, hiszen Orbán Viktor egyre türelmetlenebbül, egyre radikálisabban próbálja megszerezni a hatalmat, mert szeretné megállítani Magyarország gazdasági leromlását és lemaradását, ehhez viszont hiányzik a Fidesz alternatív politikája. Másrészt Orbán érzi, hogy a rendes időben tartandó választásokhoz közeledve csökkenhet a különbség a két nagy párt népszerűsége között, s a Fidesznek akkor csökkenne az esélye a hatalom megszerzésére, ami Orbán pártbeli bukását is okozhatja.
Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője a lapnak nyilatkozva az orbáni politika bukását jósolta, mondván, nincs jele annak, hogy a kormánytöbbség Gyurcsány leváltására készülne a parlamentben.
Boros Bánk Levente a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy miután Gyurcsány Ferenc morális alapon már nem érvelhet, politikájának társadalmi támogatottságát elveszítette, görcsösen próbál kormányzásának történelmi alapot találni, vajmi kevés sikerrel. Egyedi történelemfelfogása ugyanis már-már történelemhamisítás, hiszen 1848-ban nem reform, hanem rendszerváltozás történt.
Hasonlóképp vélekedett Zárug Péter Farkas, hangsúlyozva: az 1848-as forradalmat mai értelemben vett reformnak nevezni szakmailag ostobaság, mellyel már egy elsőéves politológus hallgató is megbukna a vizsgán.
hirado
2007.03.19. 09:46