HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Veres: idén már nincs szükség kiigazító lépésekre
Ebben az évben már nincs szükség további kiigazító lépésekre a tervezett 6,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány elérése érdekében - mondta Veres János pénzügyminiszter a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) és az ICEG Európai Központjának közös szervezésében rendezett budapesti "Pénzügyi csúcstalálkozón" pénteken.
Az idén a költségvetési kiigazítás kétharmada kiadáscsökkentésből, egyharmada bevételnövelésből áll - mondta Veres János. A pénzügyminiszter beszélt a kormánynak arról a törekvéséről, hogy kiszélesítse az adó- és járulékterhek bázisát, de az elvárt adó ügyében egy elem fennakadt az Alkotmánybíróság rostáján.
"Elgondolkoztató, hogy Európában nincs még egy ország, ahol a vállalkozások fele karitatív alapon működik, hiszen nem fizet adót, azt mutatja ki, hogy évek óta veszteségesen gazdálkodik" - jelezte Veres János.
Nem lehet a vállalkozásokra és a háztartásokra helyezni a kiigazítás terheit - mondta Varga Mihály.
Az Orbán-kormány pénzügyminisztere szerint az újraelosztás terheit növeli a kormányzat, ráadásul az Alkotmánybíróság döntései a GDP 0,2 százaléknak megfelelő, 55-60 milliárd forintos adókiesést jelentenek.
Varga Mihály volt pénzügyminiszter aláhúzta: a 2007. évi költségvetési kiigazítás azért következett be, mert tavaly már tarthatatlan helyzetbe került a magyar államháztartás, illetve a magyar gazdaság kilátásai is olyan mértékben romlottak, hogy váltásra volt szükség.
A volt pénzügyminiszter azonban aláhúzta: az idei költségvetésnek minimális tartalékai vannak, nem látszik az sem, hogy a költségvetési kiigazítás után hogyan zárkózik fel az ország szomszéd államokhoz, legfőbb versenytársainkhoz a gazdasági növekedés vonatkozásában. Már most igen nagy hátrányban vagyunk a növekedési ütemet illetően és a konvergencia-programból nem derül ki, milyen megoldás lehet a versenyképesség visszaszerzésére - mutatott rá az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere.
Kovács Árpád, a számvevőszék elnöke aláhúzta: a költségvetési kiigazítás mellett hosszabb távon megoldást kell találni a reálgazdaság gondjaira is.
Így például a társasági adó vonatkozásában megemlítette, hogy annak befizetése után egyfajta nem igazságos visszaosztás jelentkezik.
"Hosszabb távon a gond az, hogy a vállalatoknál is meg kell teremteni a méretsemlegesség alapján lévő igazságosságot". Utalt arra, hogy bizonyos nagyvállalatok előnyöket tudnak kiharcolni a maguk számára, ugyanezt a kisebb cégek nem tudják megtenni.
Draskovics Tibor, államreformért felelős kormánybiztos aláhúzta: költségvetési kiigazítás helyett költségvetési konszolidációról kellene beszélni.
A kormánybiztos szerint az egyszeri, hiányt csökkentő lépések után a konvergencia-programban is rögzítetten reform indul az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjrendszer területén. 2009-re meg kell valósítani azt, hogy az ország államháztartása, makrogazdasági mutatói a maastrichti kritériumoknak megfeleljenek, majd ezt követően egy egyensúly közeli államháztartás fenntartása a cél.
Aláhúzta: ennek érdekében is olyan törvényes megoldásokat kell életbe léptetni, amelyek megteremtik annak a lehetőségét, hogy a négyévenkénti választások előtt, illetve azt követően ne lazuljon fel az államháztartás.
A kormánybiztos arról is szólt, hogy a kormányzat hamarosan bürokráciacsökkentő lépésekre szánja el magát. Jelenleg ugyanis a magyarországi adminisztrációs terhek a GDP közel 6 százalékát teszik ki, ezt már rövid időn belül felére akarja mérsékelni a kormányzat.
Az állam 2009-ben 1.000 milliárd forinttal kevesebb hitelt fog felvenni a piacról, ez az összeg így a vállalkozások forrásait bővítheti - felelte Bokros Lajos volt pénzügyminiszter kérdésére Veres János jelenlegi pénzügyminiszter. A gazdasági növekedés másik tényezője az évi 200 milliárd forintos fejlesztési többlet, ami az Európai Unióból és nemzeti forrásokból származik. Tavaly a forrás 450 milliárd forint volt, ez növekszik évente 200 milliárd forinttal - mondta Veres János.
hirado
2007.03.03. 10:43
t: 43
Veres: idén már nincs szükség kiigazító lépésekre
Ebben az évben már nincs szükség további kiigazító lépésekre a tervezett 6,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány elérése érdekében - mondta Veres János pénzügyminiszter a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) és az ICEG Európai Központjának közös szervezésében rendezett budapesti "Pénzügyi csúcstalálkozón" pénteken.Az idén a költségvetési kiigazítás kétharmada kiadáscsökkentésből, egyharmada bevételnövelésből áll - mondta Veres János. A pénzügyminiszter beszélt a kormánynak arról a törekvéséről, hogy kiszélesítse az adó- és járulékterhek bázisát, de az elvárt adó ügyében egy elem fennakadt az Alkotmánybíróság rostáján.
"Elgondolkoztató, hogy Európában nincs még egy ország, ahol a vállalkozások fele karitatív alapon működik, hiszen nem fizet adót, azt mutatja ki, hogy évek óta veszteségesen gazdálkodik" - jelezte Veres János.
Nem lehet a vállalkozásokra és a háztartásokra helyezni a kiigazítás terheit - mondta Varga Mihály.
Az Orbán-kormány pénzügyminisztere szerint az újraelosztás terheit növeli a kormányzat, ráadásul az Alkotmánybíróság döntései a GDP 0,2 százaléknak megfelelő, 55-60 milliárd forintos adókiesést jelentenek.
Varga Mihály volt pénzügyminiszter aláhúzta: a 2007. évi költségvetési kiigazítás azért következett be, mert tavaly már tarthatatlan helyzetbe került a magyar államháztartás, illetve a magyar gazdaság kilátásai is olyan mértékben romlottak, hogy váltásra volt szükség.
A volt pénzügyminiszter azonban aláhúzta: az idei költségvetésnek minimális tartalékai vannak, nem látszik az sem, hogy a költségvetési kiigazítás után hogyan zárkózik fel az ország szomszéd államokhoz, legfőbb versenytársainkhoz a gazdasági növekedés vonatkozásában. Már most igen nagy hátrányban vagyunk a növekedési ütemet illetően és a konvergencia-programból nem derül ki, milyen megoldás lehet a versenyképesség visszaszerzésére - mutatott rá az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere.
Kovács Árpád, a számvevőszék elnöke aláhúzta: a költségvetési kiigazítás mellett hosszabb távon megoldást kell találni a reálgazdaság gondjaira is.
Így például a társasági adó vonatkozásában megemlítette, hogy annak befizetése után egyfajta nem igazságos visszaosztás jelentkezik.
"Hosszabb távon a gond az, hogy a vállalatoknál is meg kell teremteni a méretsemlegesség alapján lévő igazságosságot". Utalt arra, hogy bizonyos nagyvállalatok előnyöket tudnak kiharcolni a maguk számára, ugyanezt a kisebb cégek nem tudják megtenni.
Draskovics Tibor, államreformért felelős kormánybiztos aláhúzta: költségvetési kiigazítás helyett költségvetési konszolidációról kellene beszélni.
A kormánybiztos szerint az egyszeri, hiányt csökkentő lépések után a konvergencia-programban is rögzítetten reform indul az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjrendszer területén. 2009-re meg kell valósítani azt, hogy az ország államháztartása, makrogazdasági mutatói a maastrichti kritériumoknak megfeleljenek, majd ezt követően egy egyensúly közeli államháztartás fenntartása a cél.
Aláhúzta: ennek érdekében is olyan törvényes megoldásokat kell életbe léptetni, amelyek megteremtik annak a lehetőségét, hogy a négyévenkénti választások előtt, illetve azt követően ne lazuljon fel az államháztartás.
A kormánybiztos arról is szólt, hogy a kormányzat hamarosan bürokráciacsökkentő lépésekre szánja el magát. Jelenleg ugyanis a magyarországi adminisztrációs terhek a GDP közel 6 százalékát teszik ki, ezt már rövid időn belül felére akarja mérsékelni a kormányzat.
Az állam 2009-ben 1.000 milliárd forinttal kevesebb hitelt fog felvenni a piacról, ez az összeg így a vállalkozások forrásait bővítheti - felelte Bokros Lajos volt pénzügyminiszter kérdésére Veres János jelenlegi pénzügyminiszter. A gazdasági növekedés másik tényezője az évi 200 milliárd forintos fejlesztési többlet, ami az Európai Unióból és nemzeti forrásokból származik. Tavaly a forrás 450 milliárd forint volt, ez növekszik évente 200 milliárd forinttal - mondta Veres János.
hirado
2007.03.03. 10:43
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
