
Nem lehet az üzleti életből ellesett ötletektől vezérelve rázúdulni egy ország problémáira, mert megoldás helyett káosz születik - jelentette ki Orbán Viktor, a Heti Válasznak adott interjújában.
A Fidesz elnöke szerint ma demokratúra van Magyarországon, ami annyiban különbözik a Kádár-rendszer utolsó évétől, hogy 1989. március 15-én Kis Jánossal felsétáltak a Kossuth-szobor talapzatára, elmondták beszédeiket és hazamentek. Ma ha megpróbálja valaki ugyanezt utánuk csinálni, megbilincselik, vagy gumilövedékkel hátba lövik - tette hozzá az ellenzéki vezető.
Nagyjából ugyanezt fejtette ki az Echo Tv-ben is, mondván: az ország jelenleg nem szakértői kormányt akar, hanem a demokrácia helyreállítását, és olyan vezetést, amely az ismert nehézségek ellenére sikeresen rendezi közös dolgainkat. A szükséges változásra nem lát más megoldást, mint alkotmányos keretek között végbemenő előre hozott választásokat. A közelgő nemzeti ünnep kapcsán annyit mondott: nem akarnak mást, mint hogy szabadon köszönthessék március 15-ét, a rendőrségtől pedig azt kérik, ne verjék meg a békés résztvevőket.
"Demokrácia nélküli többpártrendszer van"
A Fidesz-elnök kedden a tv2 Tények este című műsorában arról beszélt, hogy "Magyarországon demokrácia nélküli többpártrendszer van", ugyanakkor hangoztatta: az ellenzéknek továbbra is demokratikus eszközöket kell használnia, ezeket ugyanis még nem merítette ki teljes egészében.
Az utolsó alkotmányos kereteken belüli lehetőségnek Orbán egyébként a Fidesz kezdeményezte népszavazást tartja, álláspontja szerint lehetőség nyílhat arra, hogy "egy sikeres népszavazással a kormány reformjait visszautasítsa az új többség".
Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke ezt egy lakossági fórumon kicsit keményebben fogalmazta meg: abban a pillanatban, mihelyt az új többség nem csupán egy mostani kormánnyal szembeni kritikai viszonyulással összefűzött többség lesz, hanem aktív többség, azaz képes lesz cselekedni, önök egy olyan napra ébrednek, amikor kinéznek az ablakon, beleszagolnak a levegőbe, és pontosan tudják, ez a nap nem megy le anélkül, hogy ez a kormány el nem takarodik a helyéről.
Mi a baj az árpádsávos zászlóval?
A nyilaskereszt nélküli árpádsávos lobogót teljesen elfogadhatónak tartja - jelentette ki Orbán Viktor, a tv2 Tények este című műsorában. Ungváry Krisztián a Népszabadságnak ennek kapcsán azt mondta: az árpádsávos zászlók alatt ebben az országban ocsmányságok történtek, normális párt ezért nem használja és nem tűri meg. A történész szerint az empátia teljes hiányát bizonyítja Orbán érvelése, hogy amíg az árpádsávos zászlóban nincs nyilaskereszt, nincs vele baj. Ez olyan magyarázat, mintha valaki a vörös csillagot mindaddig elfogadná, amíg nincs benne sarló és kalapács.
Gerő András felhívta a figyelmet arra: 1848-ban a 21-es törvénycikk rendelkezett arról, hogy a magyar nemzeti lobogó színe piros-fehér-zöld. Eleink, akik francia mintára választották a trikolort, nem véletlenül egészítették ki az addigi piros-fehéret zölddel. A színszimbolika szerint a piros az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény jelképe - magyarázta a történész, aki úgy vélte: meglehetősen furcsa lenne, ha a Fidesz elnöke a nemzeti ünnepen árpádsávos zászlók alatt szónokolna, a márciusi ifjak igencsak elcsodálkoznának, ha a piros-fehér-zöld helyett a szélsőjobb ellenkultúráját megjelenítő lobogók lengenének.
hirado
2007.03.01. 11:26