
Orbán Viktor nem akar felfordulást, inkább a népszavazásra játszik, azzal akarja felülírni az októberi parlamenti bizalmi szavazást - nyilatkozta a Népszavának Kiszelly Zoltán politológus. Kollégája, Debreczeni József a március 15-ére, az Erzsébet híd pesti hídfőjéhez bejelentett Fidesz-rendezvény kapcsán azt mondta: miután október 23-án éppen itt emeltek barikádot a tüntetők, az ellenzéki párt helyszínválasztását szimbolikus közösségvállalásnak is lehet tekinteni.
A Népszava forrásai egyébként gyakorlatilag megerősítik azt, amit tegnap laptársa, a Népszabadság közölt Orbán és a Fidesz "tavaszi stratégiájáról": a Fidesz elnöke abban érdekelt, hogy a nemzeti ünnepen elválassza az "övéit" a randalírozóktól, ne legyen "balhé", a tömegdemonstrációkat rendszeresíteni akarja, a tiltakozóhullám pedig tervei szerint májusra tetőzik be, a szakszervezeti megmozdulások összeérnek majd az ellenzéki tiltakozásokkal, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek mennie kell.
A Népszava elképzelhetőnek tartja azt is, hogy ha májusra nem érnek be a Fidesz kormányváltó reményei, akkor októberig "hergelik" a közvéleményt.
Mindezzel nagyjából egybecseng az, amit a Heti Válasz közöl az ellenzéki párt terveiről. A hetilap szerint a Fidesz vezetése a tavaszi áttörést a népszavazási kezdeményezésektől várja, azt remélik: a hét kérdés közül legkevesebb négy átmegy majd az alkotmánybírósági rostán.
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója a Heti Válasznak úgy nyilatkozott: a referendum sikere azzal a következménnyel jár, hogy ami az európai parlamenti választás volt Medgyessy Péternek, az lesz a népszavazás Gyurcsány Ferencnek. Mint mondta: a sikeres referendum olyan kényszerhelyzetet szülhet, melyből a kiút csak a kormányfő leváltása, a szakértői kabinet felállítása és új választás kiírása lehet.
A hetilap egyébként úgy tudja, a Fidesz minden korábbinál komolyabban foglalkozik az árnyékkormány felállításával, melynek miniszterelnök-jelöltje nem Orbán Viktor, hanem valamely köztiszteletben álló személyiség, például Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank hamarosan távozó elnöke lehet. E szerint Orbán maradna pártelnök és megkaphatná a parlamenti frakcióvezetői posztot.
A Kossuth téren és a Nemzeti Múzeum előtt lesznek a március 15-i állami rendezvények, elképzelhető, hogy Gyurcsány Ferenc nem mond beszédet, és más vezető politikusok is "csatlakoznak hozzá".
A miniszterelnök korábban arra intette a politikai élet szereplőit, tanúsítsanak mérsékletet a nemzeti ünnepen.
A Fidesz március 15-i rendezvényét az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél tartja, ott, ahol tavaly október 23-án a kormányellenes tüntetők barikádot emeltek, és "állóháborút" vívtak a rendőrséggel. Az ellenzéki párt emellett több kapcsolódó útszakaszra - Kossuth Lajos utca, Szabadsajtó utca, Rákóczi út - is kért területfoglalási engedélyt.
A Népszabadságnak nyilatkozó szakértők szerint szinte kizárt, hogy a rendőrség nemet mondjon a helyszínre, a gyülekezési törvény alapján ugyanis a nemzeti ünnepen - ami munkaszüneti nap - a közlekedés aránytalan korlátozása sem merülhet fel indokként.
Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint az Erzsébet híd pesti hídfője nem az 1848-as eseményekhez, hanem sokkal inkább 2006 őszéhez kötődik. Lehet a szabadsággal takarózni, de égő gyufával lőportárba menni nem szabadság, hanem felelőtlenség.
Kóka János gazdasági miniszter a Klubrádiónak nyilatkozva cinikusnak és provokatívnak nevezte a Fidesz helyszínválasztását és javasolta, hogy azt véleményezze a Gönczöl-bizottság. (A testület az október 23-i zavargásokról írott jelentésében nemcsak a Fideszt hibáztatta, hogy az Astoriánál tartotta nagygyűlésért, hanem a rendőrséget is, amiért tudomásul vette az erre vonatkozó bejelentést.)
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tegnap egy interjúban azt hangoztatta: a kormány és erőszakszervezetei maradjanak távol, "szabad március 15-ét akarunk". Mi tudjuk, hogyan kell szépen, békésen és méltóságteljesen ünnepelni. Ezt tettük az elmúlt tizenegynéhány évben egészen addig, amíg a saját politikai céljaira a félelemkeltést nem kezdte el használni a kormányzat. A Fideszben úgy tartják: senki nem készül zavargásokra, amit a kormányoldal tesz, hisztériakeltés.
Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója ugyanakkor a Friderikusz Most című műsorban arról számolt be: szélsőséges szervezetek azt mérlegelik, mely rendezvényekre "csatlakozhatnak rá", hogy felkeltsék a hazai és a külföldi média figyelmét. Mint mondta, Magyarországon 10 és 20 közé tehető a szélsőséges szervezetek száma, körülbelül kétezer tagjuk van. A főigazgató szerint tavaly ősszel "egy szűk személyi kör" egy kisrepülőgépet akart ellopni, és azt tervezte, hogy Budapest felett benzines palackokat dob le.
hirado
2007.02.23. 11:33