HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Pénzt a szabadnapokért?
A munkaügyi tárca április 1-jére hatályba akarja léptetni szabadságokra vonatkozó új szabályozást.
Új rend a szabadságolásban
Mindezt a munkaügyi tárcának az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozata alapján kell megtennie, amiben a taláros testület alkotmányellenesnek minősítette és 2007. március 31-ével érvénytelenítette a munka törvénykönyvének azt a paragrafusát, amely megengedte a cégeknek, hogy a tárgyévi szabadságok kiadását gazdasági érdekre hivatkozva a következő év június 30-áig, sőt kollektív szerződés esetén akár december 31-éig kitolják.
Pihenéshez való jog
Az alkotmánybírók szerint viszont ez a passzus aránytalanul nagy mértékben korlátozza a pihenéshez való alkotmányos jogot, miközben nem határozza meg sem a kivételesen fontos gazdasági érdek fogalmát, sem azt, hogy mennyi szabadságot lehet átvinni a következő évre. A tárca most ezeket a hiányosságokat próbálja pótolni, a honlapján olvasható tervezet szerint úgy, hogy az alapszabadság legalább felét a tárgyévben kell kiadni - sajtóhírek szerint a háromnegyed rész is elképzelhető -, ettől eltérni pedig csak baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár, továbbá az életet, az egészséget, a testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében lehetne, a kivételesen fontos gazdasági érdek pedig a cég működési körét közvetlenül és súlyosan érintő, illetve gazdálkodását meghatározó módon befolyásoló, a munkaszervezéstől független körülmény lenne.
Az új szabályozásról a héten egyeztetnek a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel. A Magyar Hírlap a tavalyi szabadságokról is megkérdezte a PricewaterhouseCoopers (PWC) tanácsadó céget, ahol azt mondták, ezeket a szabadságokat elméletileg idén március 31-éig ki kell adni, de van olyan vélemény is, hogy ez az időpont június 30-a, kollektív szerződés esetében pedig akár december 31-e is lehet, mert tavaly még ez a szabály volt érvényben. A munkaügyi főfelügyelőség még nem foglalt állást a kérdésben.
Az éves rendes szabadság egy részének pénzbeli megváltását javasolják a munkaadók. A kezdeményezést az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén vitatják meg.
Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke szerint nagyon sok munkavállaló nem tudja kivenni teljes szabadságát, ezért szeretné pénzben megváltani az elvesző napokat.
A munkaadóknak is sokszor gondot jelent a szabadságolás, mert nincs, aki a távollevőket helyettesítse. Kétséges, hogy a javaslat átjut-e az OÉT-en, hiszen nemcsak a szakszervezetek, de a kormány is azon az állásponton van, hogy a munkavállalóknak szükségük van a hosszabb idejű pihenésre.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke elismeri, hogy a szabadságok negyede vész el évente, mégis ellenzi a javaslatot, mert ez azt jelentené, hogy a két fél olyan alkotmányos alapjogot bocsát áruba, ami a munkavállaló egészségét védi.
hirado
2007.02.05. 10:52
t: 57
Pénzt a szabadnapokért?
A munkaügyi tárca április 1-jére hatályba akarja léptetni szabadságokra vonatkozó új szabályozást. Új rend a szabadságolásban
Mindezt a munkaügyi tárcának az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozata alapján kell megtennie, amiben a taláros testület alkotmányellenesnek minősítette és 2007. március 31-ével érvénytelenítette a munka törvénykönyvének azt a paragrafusát, amely megengedte a cégeknek, hogy a tárgyévi szabadságok kiadását gazdasági érdekre hivatkozva a következő év június 30-áig, sőt kollektív szerződés esetén akár december 31-éig kitolják.
Pihenéshez való jog
Az alkotmánybírók szerint viszont ez a passzus aránytalanul nagy mértékben korlátozza a pihenéshez való alkotmányos jogot, miközben nem határozza meg sem a kivételesen fontos gazdasági érdek fogalmát, sem azt, hogy mennyi szabadságot lehet átvinni a következő évre. A tárca most ezeket a hiányosságokat próbálja pótolni, a honlapján olvasható tervezet szerint úgy, hogy az alapszabadság legalább felét a tárgyévben kell kiadni - sajtóhírek szerint a háromnegyed rész is elképzelhető -, ettől eltérni pedig csak baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár, továbbá az életet, az egészséget, a testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében lehetne, a kivételesen fontos gazdasági érdek pedig a cég működési körét közvetlenül és súlyosan érintő, illetve gazdálkodását meghatározó módon befolyásoló, a munkaszervezéstől független körülmény lenne.
Az új szabályozásról a héten egyeztetnek a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel. A Magyar Hírlap a tavalyi szabadságokról is megkérdezte a PricewaterhouseCoopers (PWC) tanácsadó céget, ahol azt mondták, ezeket a szabadságokat elméletileg idén március 31-éig ki kell adni, de van olyan vélemény is, hogy ez az időpont június 30-a, kollektív szerződés esetében pedig akár december 31-e is lehet, mert tavaly még ez a szabály volt érvényben. A munkaügyi főfelügyelőség még nem foglalt állást a kérdésben.
Az éves rendes szabadság egy részének pénzbeli megváltását javasolják a munkaadók. A kezdeményezést az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén vitatják meg.
Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke szerint nagyon sok munkavállaló nem tudja kivenni teljes szabadságát, ezért szeretné pénzben megváltani az elvesző napokat.
A munkaadóknak is sokszor gondot jelent a szabadságolás, mert nincs, aki a távollevőket helyettesítse. Kétséges, hogy a javaslat átjut-e az OÉT-en, hiszen nemcsak a szakszervezetek, de a kormány is azon az állásponton van, hogy a munkavállalóknak szükségük van a hosszabb idejű pihenésre.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke elismeri, hogy a szabadságok negyede vész el évente, mégis ellenzi a javaslatot, mert ez azt jelentené, hogy a két fél olyan alkotmányos alapjogot bocsát áruba, ami a munkavállaló egészségét védi.
hirado
2007.02.05. 10:52
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
