> Lebontották a fideszesek a kerítést - a rendőrök élő kordont vontak a Kossuth tér köré

A fideszes országgyűlési és európai parlamenti képviselői polgári engedetlenségi mozgalom keretében pénteken lebontották a Kossuth Lajos teret övező kordont.
A politikusok délelőtt 10 órakor a Parlament Felsőházi termében gyűltek össze, majd levonultak a Kossuth-szoborhoz, ahol Szájer József EP-képviselő bejelentette: polgári engedetlenségi akció keretében lebontják a Kossuth Lajos teret övező kordont és kerítést.
Ezt követően a képviselők, köztük Orbán Viktor pártelnök - megfelelő szerszámokkal felszerelkezve - kisebb csoportokban bő fél óra alatt elbontották a kordonokat. A téren szolgálatot teljesítő rendőrök nem avatkoztak közbe, meglepődve nézték a kerítést bontó képviselőket.
A fémkerítés csak kis darabon maradt meg, a tér északi részén, ott, ahol a szolgálatot teljesítő rendőrség alakított ki "főhadiszállást".
Az akció közben megjelent egy Árpád-sávos és egy nemzeti színű zászlóval fellobogózott gépkocsi, amelynek utasai hangosan éljenezték a Fidesz képviselőit.
Rohamrendőrök élő kordont vontak a tér köré
A kerítésbontás befejezésére öt-hat rendőrségi teherautó futott be a térre. A képviselők időközben visszatértek az Országgyűlés épületébe. Ezt követően a teret a rendőrség kiürítette, még az újságírókat is eltávolították a helyszínről. Az erősítésként érkezett rohamrendőrök élő kordont vontak a Kossuth Lajos tér köré.
A Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor azt mondta, nem tartanak felelősségrevonástól és nem kívánnak mentelmi joguk mögé bújni.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóosztályán az MTI érdeklődésére azt közölték: valóban elkezdték bontani a képviselők a kordont. Mint mondták, egyelőre nem mondhatnak többet, a sajtóügyeletes már elindult a helyszínre.
Polgári engedetlenség
"A politikai tiltakozás sajátos típusa a fejlett polgári demokráciákban. Nincs általánosan elfogadott fogalmi meghatározása. Többnyire azt a szándékos, nyilvános és erőszakmentes, ugyanakkor jogellenes cselekvést jelenti, amelynek célja nem az adott ország teljes jogrendjének, hanem bizonyos jogi normáknak, ill. a kormány politikájának a megváltoztatása egy magasabb rendűnek tekintett erkölcsiség és igazságosság alapján. Alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a úgymond a rendelkezésre álló jogállami eszközökkel a cél már nem érhető el és ha nem származik belőle nagyobb sérelem, mint amelyet el akar hárítani."
Magyar Virtuális Enciklopédia
A Fidesz levélben követelte a kordonok felszámolását
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József, a párt EP-frakciójának képviselője szerdán levélben szólította fel az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében.
A kormányszóvivő akkor válaszul azt közölte, hogy a téren álló kordonok eltávolítása a Budapesti Rendőr-főkapitányság hatáskörébe tartozik. Petrétei József igazságügy-miniszter kifejtette: a rendőrségi törvény szerint csak az országos rendőrfőkapitány útján adhat egyedi utasítást, így a budapesti rendőrfőkapitány intézkedésével kapcsolatban nem rendelkezik a határozat megsemmisítésének jogával.
Műveleti terület lett a Kossuth tér
A Kossuth teret október 22-ről 23-ára virradóra ürítették ki, és zárták le kordonokkal.
Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánya a rendőrségi törvény egyik paragrafusára és egy 1996-os kormányrendeletre hivatkozva rendelte el a Kossuth tér műveleti területté nyilvánítását októberben és novemberben. Az erről szóló határozatokat a rendőrség saját webhelyén hozta nyilvánosságra.
A Gergényi Péter által jegyzett dokumentum szerint a "szükséges ideig, a biztonsági kockázat fennállásának időtartamáig" lesz műveleti terület a Kossuth Lajos tér.
A budapesti rendőrfőkapitány először 2006. október 23-án rendelte el a Kossuth tér műveleti területté nyilvánítását. Az erről szóló intézkedésben a rendőrségről szóló 1994-es törvényre és a szervezet szolgálati szabályzatában szereplő határozatokra hivatkozott. A november 22-én kelt dokumentumban ezt egészíti ki a védett személyekről és a kiemelt létesítmények védelméről szóló 1996-os kormányrendeletre való hivatkozással. A második intézkedés idézi az Alkotmányt és az országgyűlés házszabályát is.
Az intézkedés nyilvánosságra hozását korábban több civil szervezet és az adatvédelmi biztos is kérte. Péterfalvi Attila január közepén a Magyar Nemzetnek elmondta: a dokumentumot a rendőrségnek ki kell adnia, hiszen a főkapitány döntése több alkotmányos jogot érint. Ilyen a helyváltoztatás és a gyülekezés szabadsága.
A tüntetők az állami ünnepséget követően megpróbáltak visszamenni a kordonnal körülvett térre, a rendőrség azonban megakadályozta ebben őket. Ezt követően hajnalig tartó összecsapások kezdődtek a rendőrök és a tüntetők között Budapest belvárosában.
hirado
2007.02.02. 13:09