
Komoly vitát kavart a politológusok, a pártok és a közgazdászok körében is Gyurcsány Ferencnek a pénteki Népszabadságban közölt elemzése. Az alábbiakban a reakciókat gyűjtöttük csokorba.
A társadalom megosztását szolgálja és sérti a nemzeti érzelmű szavazókat Gyurcsány Ferenc Népszabadságban közölt elemzése - nyilatkozta az InfoRádiónak Stumpf István politológus, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere. Az írás antiliberális, radikális nemzeti politikai alakulatnak állítja be a Fideszt és ugyanilyen módon kategorizálja a párt szavazótáborát is - véli Stumpf, aki egyben visszavonulásnak értékeli a Szembenézést, mert míg a miniszterelnök korábban az MSZP modernizációját sürgette, most azt írja, nincs szükség radikális fordulatra. Ennek oka Stumpf szerint az lehet, hogy az MSZP-n belüli érdekcsoportok világossá tették számára: az ország reformjait akkor viheti végig, ha békén hagyja a pártstruktúrát.
A reformok még nem beszélnek önmagukért, a kormányfő ezért kezdett kommunikációs offenzívába - mondta a Magyar Hírlapnak Szomszéd Orsolya elemző, aki úgy gondolja: a reformokról a Szembenézés semmilyen újdonságot nem tartalmaz, ami segítené a változások elfogadását.
Kolosi Tamás szociológus, a Tárki elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva érdekes, új műfajú, nagyon színvonalas írásnak minősítette a miniszterelnök elemzését, ugyanakkor bírálta Gyurcsányt, mert a Szembenézés szerinte nem segíti a kiegyezést, ráadásul az abban lévő helyzetelemzésnek negatív pszichológiai hatása van. A nyitó mondatot, azt a megállapítást, miszerint Magyarország veszélyes útra tévedt, nem támasztja alá a gazdaság jelenlegi helyzete.
Ripp Zoltán történész úgy véli: a politikai diskurzus más irányba terelésére nincs esély. Gyurcsány azon gondolatai, melyek a jobboldal iránti nagyobb empátiát és megértést sugallnak, gesztusokat jeleznek, arra a kudarcra emlékeztetnek, amely Medgyessy Péteré volt a nemzeti közép politikájával. Látható, hogy amíg Orbán Viktor felfogása uralja a Fidesz politikáját, addig erre nem lesz fogadókészség - mondta Ripp Zoltán, aki szerint a "diplomagyárakból" kikerülő, használhatatlan tudással rendelkező, munkahelyet nem találó fiatalok radikalizálódása lehet veszélyes, őket megragadhatja a Fidesz jelenlegi politikája.
Ágh Attila politológus a Népszavában hangsúlyozta: ahogy a vívásban, úgy a politikában is a legfontosabb a tempóérzék. Abban a pillanatban, ahogy nem Gyurcsány esetleges távozásáról, hanem Orbán leváltásáról szól a közéleti diskurzus, a kormányfő előállt egy komplett médiaoffenzívával. Ugyanakkor a dokumentum szerinte azt is sugallja, hogy miközben a Fidesznek nincs elképzelése a jövőről, a kormányfőnek van. Ágh azt gondolja: a miniszterelnök "ki akarja rángatni a jobboldalt Orbán alól" azzal a gondolatmenettel, miszerint az MSZP, az SZDSZ és az MDF áll szemben a Fidesz radikalizmusával.
Debreczeni József közíró nem hisz abban, hogy időzítette volna Gyurcsány a dolgozatát. Úgy fogalmazott, vannak kételyei, hogy "hivatalban lévő miniszterelnöknek ilyen rendszerességgel kellene esszészerű műveket írnia". Ezt azzal magyarázta, hogy "feszültséget érez" a cselekvő politikus és a tárgyilagos elemző szerep között.
Juhász Attila, a Political Capital elemzője a Magyar Nemzetben azt fejtegette: a nyilvánosság előtt a kormányfő vereségeként jelent meg ugyan, hogy elmarad az MSZP tervezett centralizációja, azonban hosszú távon előnyös lehet, ha a két nagy párt versenyében Gyurcsány Ferenc pártelnökként egy belső versenyre épülő szocialista pártot tud felmutatni a túlzottan központosított Fideszhez képest.
Nem aratott osztatlan sikert a pártoknál sem
Visszautasítja a Fidesz és a KDNP Gyurcsány Ferencnek a Népszabadságban közölt Szembenézés című elemzésének minden pontját, az MSZP a dokumentum mellett érvel, a kisebbik kormánypárt pedig nem vitatja a kormányfő írását, ám azt igen, hogy az összpolitikai párbeszéd startköve lehetne.
Nem szembenézésnek, hanem mellébeszélésnek minősítette a kormányfő politikai dolgozatát Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint miközben Gyurcsány Ferenc az igazságosság politikája mellett érvel, kormánya az elmúlt 16 év legigazságtalanabb politikáját valósítja meg. Ráadásul nem tudja, mi az a párbeszéd, mert nem lehet egy beszélgetést sértéssel indítani, márpedig a miniszterelnök ezt tette, amikor kizárta a Fideszt a közjóra törekvő pártok köréből - véli az ellenzéki politikus.
Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke a napilapnak azt mondta: a miniszterelnök írásában nem bűnbakokat keres, hanem válaszokat, méghozzá nem politikai kommunikációs válaszokat, hanem valódiakat. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke úgy vélekedett: amíg a politikai élet szereplőiből hiányzik az akarat, hogy kilépjenek a szerepükből és felülemelkedjenek érdekeiken, nem nagyon van esély a változásra.
Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője azt rótta fel Gyurcsánynak, hogy miközben demokratikus minimumról beszél, az előző rendszerben KISZ-titkár volt, kétes körülmények között gazdagodott meg, 23 millió románnal riogatott és a nemzetegyesítés ellen való szavazásra buzdított.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője a dolgozat egyetlen pontjával ért egyet, miszerint egyedül a demokrata fórum reformpárti a jobboldalon, a Szembenézés többi megállapítását a politikus nem fogadja el.
Bírálnak és méltatnak a közgazdászok
Noha egyikük sem olvasta végig Gyurcsány Ferenc Népszabadságban megjelent Szembenézés című elemzését, a napilap által megkérdezett közgazdászok elnagyoltnak és helyenként hiányosnak tartják a szöveget.
Csillag István, az Eximbank elnöke, volt gazdasági miniszter a 2002-2006-os kormányzati ciklus értékelését tartja foghíjasnak és hiányolja a "mélyebb szembenézést" a 2004 őszi miniszterelnök-váltást követő időszakkal.
Bod Péter Ákos egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy Gyurcsány az írás elején nyit a jobboldal felé, ám később gyakorlatilag kizárja a legnagyobb ellenzéki párttal való kiegyezés lehetőségét, így nehezen érthető, miféle párbeszédre tesz kísérletet.
Török Zoltán, a Raiffeisen Befektetési Rt. vezető elemzője jó iránynak tartja, hogy a miniszterelnök írásában felveti egy adó- és járulékreform szükségességét, igaz - jegyzi meg -, erre legfeljebb a ciklus végén lát lehetőséget.
Heim Péter, az Aegon Magyarország biztosító regionális befektetési igazgatója szerint érthetetlen, miért vár a kormány még éveket arra, hogy hozzányúljon ahhoz az adó- és járulékrendszerhez, amelyről tudható, hogy gátja a gazdaság fejlődésének. Általános véleménye egyébként az: ellentmondásos, hogy miközben a miniszterelnök a közigazgatásban a teljesítményelvet szeretné meghonosítani, a szociálpolitikában rendre egy egyenlősítő társadalom vízióját vázolja fel.
A reformok mellett elkötelezett demokrata nagyformátumú megnyilatkozásának tartja Gyurcsány Ferenc Szembenézését Jancsó Péter, a Graboplast elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: minden nagy lélegzetű mély értekezésnek az a veszélye, hogy az átlagember nem az eredeti munkát, hanem annak a kommentálását olvassa csak el, így a pártszínezetű magyarázatok félrevihetik az eredeti szándékot. Fontosnak tartja, hogy a kormányfő burkoltan sem tesz ígéretet a megtorpanásra, a reform lassítására. Jancsó szerint bátor dolgozatról és egyfajta gesztusról van szó, a kormányfő jelképesen kezet nyújtott a társadalom valamennyi rétegének.
Varga Jenő, a Vectigalis Zrt. elnök-igazgatója azt prognosztizálja, hogy a Fideszt meggondolásra készteti majd Gyurcsány lépése. Ha ugyanis a merev szembenállást nem váltja fel valamilyen együttműködés, akkor a választók előbb-utóbb "elzavarják" az egész politikai elitet.
hirado
2007.01.29. 11:04