HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Szembenézés - Magyarország veszélyes útra tévedt! - Kommunikációs offenzívában Gyurcsány
El kell jutni odáig, hogy már nem az egymásnak okozott sérelmek számítanak, hanem az, hogy a jobb- és a baloldal miben tud együttműködni az ország érdekében - nyilatkozta az MTI-nek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök annak kapcsán, hogy elkészítette a Szembenézés című elemzést.
A kormányfő az anyagot kritikus és önkritikus elemzésnek tartja, őszinte szembesítésnek és szembesülésnek közállapotainkkal. A "Szembenézés"-ben több helyen is foglalkozik a jobboldallal Gyurcsány Ferenc. Úgy látja, ez az írás - miközben kritikus - mégis megteszi az első lépést az együttműködés felé. "A tisztességes és demokratikus versenyhez a kritikus magatartás mellett méltányosság is szükséges. Azt gondolom, hogy ez utóbbit a magyar baloldal az elmúlt 15 évben nem kellően gyakorolta. A jobboldalról hasonló értelemben nem az én tisztem nyilatkozni, az ő felelősségükről nekik kell elgondolkodniuk" - fogalmazott a miniszterelnök. Véleménye szerint a magyar jobboldal történelmi gyökerei, a rendszerváltáskor kialakult helyzete "sok mindent magyaráz abból a magatartásból, ami most a jobboldal bizonyos erőit jellemzi". Bizonyos értelemben ez, ha felmentést nem is, de választ talán ad a radikalizmusra is - tette hozzá.
A kormányfő azt mondta, a jobboldal sokszor érezhette úgy, hogy egyenlőtlen küzdelemben kell megvívnia harcát. "Nem tudom, hány lépést kell még tennünk egymás felé, de két dolgot mindkét félnek egészen biztosan meg kell tennie, empátiát mutatni a riválissal szemben, és önkritikát gyakorolni saját magát illetően. Az ilyen lépések sorozatával lehet eljutni az ország érdekében való együttműködésig" - vélekedett.
Gyurcsány Ferenc kitért arra: a megértés és a kezdeményezés nem jelenti azt, hogy ne maradna kritikus a jobboldalhoz, hiszen ez a demokratikus működés előfeltétele.
A kormányfő az MTI-nek beszélt arról is, hogy azért most született meg az elemzés, mert Magyarország veszélyes útra tévedt. "Hosszú, sok évig tartó folyamat eredményeként Magyarország egyre inkább a szociális problémáiba zárkózik, és megfeledkezett arról, hogy hosszú távú sikereinek a legfontosabb feltétele, hogy a régió versenyében a legerősebb állam legyen" - közölte. Az "éljük túl a mát" logikája helyett "a fektessünk be a holnapba" mentalitásra lenne szükség, és arra, hogy a modernizáció, a befektetés, a versenyképesség kérdései kerüljenek előtérbe - hangoztatta.
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: az elmúlt években a jobb- és a baloldal politikai hatalmi küzdelme elvette az energiát a fontos dolgoktól, aminek eredményeként az emberek azt érzik, hogy az ő dolguk a legkevésbé fontos. "Ez a látszat sajnos nem teljesen megalapozatlan" - jegyezte meg. Az elemzésben a miniszterelnök azt írja, igazuk van azoknak, akik kritizálják azért, mert nem közvetlenül a választások után jelentette be a részletes politikai programját. Az MTI-nek erről azt mondta: fogva tartotta őket az előző időszak politikai sikerreceptje, hogy a kormány viszonylag szűk körben készítette elő a döntéseket, és amikor készen volt, akkor mutatta be a nyilvánosságnak. "Nem vettük észre, hogy az átfogó reformpolitikánál, amely mélyen átalakítja a hétköznapokat, ugyanez a politika nem működik. Emellett túlságosan lekötötte a figyelmünket, és az én személyes figyelmemet is a szembesülés a minden várakozásunkat meghaladóan nagy költségvetési hiánnyal" - idézte fel a kormányfő.
Az elemzés több fejezete is foglalkozik az MSZP-vel. Rögzíti, hogy Kádár János és Nagy Imre öröksége közül egyértelműen az utóbbit kell választani. A miniszterelnök kiemelte, hogy ez a világos mondat teremti meg a világos politikának az előfeltételét. Álláspontja szerint tiszteletben kell tartani a rendszerváltás előtti 40-50 évet is, de a nosztalgia az emberekben a szociális biztonságához, a gyarapodáshoz kötődik, nem pedig a szabadság hiányához. "Világos különbséget kell tenni, hogy van egy diktatórikus örökség és van szabadságpárti, demokratikus örökség is. Az utóbbit kell választani, mert ez teremti meg a lehetőséget, hogy őszintén vállalhassuk Kéthly Annát és Bibó Istvánt, valamint őszintén szembeszegülhessünk mindenfajta új keletű szociális és gazdasági populizmussal, vagy nosztalgikus politikai hajlamokkal" - szögezte le.
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: az anyag célja az is, hogy hozzájáruljon a baloldal és a szocialista párt politizálásának, működésének modernizálásához.
Részletek Gyurcsány Ferenc Szembenézés című elemzéséből
"A reformokat folytatni kell. Okosabban, pontosabban, nagyobb partnerségben, de folytatni kell. Számtalan feladatunk van még" - fogalmaz a elemzésében a miniszterelnök. Gondolatát folytatva Gyurcsány Ferenc kifejti, a következő hetekben a közoktatás és a nyugdíjrendszer reformja kezdődik, valamint ezek mellett megvizsgálják az adók, járulékok rendszerét is azzal a céllal, hogy miként lehetséges a költségvetési bevételek változatlan szintje mellett a gazdasági növekedést jobban szolgáló adó- és járulékszerkezetet kialakítani. Ezzel kapcsolatosan a miniszterelnök azt is írja, abban az esetben, ha alacsonyabb lesz a várható gazdasági növekedés, át kell gondolni, hogy más típusú adó- és járulékszerkezettel lehetséges-e dinamizálni, lendületbe hozni a gazdaságot. Mindehhez hozzáfűzi, a következő évek legfontosabb feladata az egyensúlyteremtő gazdasági növekedés létrehozása. A reformokról írva Gyurcsány Ferenc annak fontosságát hangsúlyozza, hogy a magánfelelősség teremti meg a közfelelősséget, vagyis ha valaki felelős a hazájáért, az ország is felelősséget tud vállalni az egyes emberért; így például a tandíj esetében - a teljesítmény ösztönzése szempontjából - a legjobbak magasabb ösztöndíjat kaphatnak.
A miniszterelnök az elemzésben azzal is foglalkozik, igaza van azoknak, akik azért bírálják, mert nem ismertette a választások után részletes politikai programját. Mint írja, bár tavasz végén vagy nyár elején jobb lett volna ismertetni a várható intézkedéseket, a reformfolyamatok menetéről, rendjéről nem volt és nincs közmegegyezés Magyarországon.
A politikai helyzettel összefüggésben a kormányfő úgy elemez, a Fidesz 1998 óta megsérti a "demokratikus minimumot". E fogalmat Gyurcsány Ferenc úgy határozza meg, mint annak elfogadását, hogy valamennyi párt a közjót szolgálja, illetve olyan közmegegyezést, ami a pártok által kínált különböző, de az országot mégis helyes irányba vinni szándékozó alternatívák elfogadásán alapszik. A kormányfő szerint a Fidesz már évek óta önmagát azonosítja a nemzettel, kormányon gyengítette a parlamentarizmus intézményrendszerét, ellenzékben elvitatta a parlamenti többség jogát a kormányzáshoz, illetve megkérdőjelezi a nem általa vezetett kormány legitimitását.
"A bal- és jobboldal közötti hagyományos megkülönböztetés meghaladását sürgető pártelnök annyit mindenképpen elért, hogy pártja klasszikus értelemben ma nehezen tekinthető konzervatív pártnak, sokkal inkább igaz rá a nacionalista, populista. (...) Mindezek előrebocsátásával azt gondolom, hogy hazánkban ezekben az években nem a mérsékelt középpártok parlamenti váltógazdálkodása zajlik, hanem bal- és jobbközép pártok demokratikus koalíciója vív kiélezett küzdelmet a demokratikus alapkonszenzust egyre inkább elutasító radikális, populista párttal, a Fidesszel" - írja Gyurcsány Ferenc.
Emellett a miniszterelnök a baloldal felelősségével is foglalkozik. Írása szerint az MSZP szociális célkitűzéseinek 2002-től történő "egyoldalú és hibás szerkezetű követése" veszteségeket okozott a modernizáció terén. Gyurcsány Ferenc elemzésében emlékeztet arra, hogy 2002-ben az Orbán-kormány az éves költségvetés terhére 879 milliárd forinttal költött többet, valamint a kormányváltás idejére a költségvetési hiány elérte az egész évre tervezett mérték 99,1 százalékát. Arra is utalva, hogy ahogy 2002-ben, úgy a 2006-os választási kampányban is ígéreteikkel csapdába kergette egymást a két nagy párt, a kormányfő azt hangsúlyozza, ebbe a csapdába pont a választáson győztes erő esik bele, mert ha valóra váltja választási ígéreteit, felborítja a költségvetést, ellenkező esetben viszont hazugnak tartják.
Itt tárgyalja Gyurcsány Ferenc a balatonőszödi beszédet. Ahogy fogalmaz, komoly hiba volt a beszéd, mert nem a nyilvánosság előtt hangzott el, és nyelvi-stilisztikai megoldásai félremagyarázásra adtak lehetőséget. Az MSZP előtt álló kihívásokról, feladatokról elemzése végén értekezik a kormányfő. Azt írja: a magyar baloldalnak el kell utasítania az elfogadhatatlan politikai rendszereket, ekképpen "választania kell (...), hogy Nagy Imre politikai, szellemi örökösének tekinti magát, így pedig éppen Kádárral szemben is fogalmazza meg és fogadja el ezt az örökséget".
Gyurcsány Ferenc szerint az MSZP-ben nincs szükség radikális fordulatra, de el kell kezdeni a pártreformot, ami hosszú folyamat lesz. "Erre teremt lehetőséget a közelgő kongresszus" - zárja a szocialista párt átalakításával foglalkozó részt a miniszterelnök.
Elemzése végén hangsúlyozza: nyitott, együttműködő Magyarországot szeretne. A magyar baloldal a nemzeti hagyományok folytatójaként a szociális kapitalizmus modernizációs programját képviseli, együttműködésre, partnerségre épít - írja Szembenézés című elemzése záró soraiban Gyurcsány Ferenc.
hirado
2007.01.26. 11:24
t: 88
Szembenézés - Magyarország veszélyes útra tévedt! - Kommunikációs offenzívában Gyurcsány
El kell jutni odáig, hogy már nem az egymásnak okozott sérelmek számítanak, hanem az, hogy a jobb- és a baloldal miben tud együttműködni az ország érdekében - nyilatkozta az MTI-nek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök annak kapcsán, hogy elkészítette a Szembenézés című elemzést.A kormányfő az anyagot kritikus és önkritikus elemzésnek tartja, őszinte szembesítésnek és szembesülésnek közállapotainkkal. A "Szembenézés"-ben több helyen is foglalkozik a jobboldallal Gyurcsány Ferenc. Úgy látja, ez az írás - miközben kritikus - mégis megteszi az első lépést az együttműködés felé. "A tisztességes és demokratikus versenyhez a kritikus magatartás mellett méltányosság is szükséges. Azt gondolom, hogy ez utóbbit a magyar baloldal az elmúlt 15 évben nem kellően gyakorolta. A jobboldalról hasonló értelemben nem az én tisztem nyilatkozni, az ő felelősségükről nekik kell elgondolkodniuk" - fogalmazott a miniszterelnök. Véleménye szerint a magyar jobboldal történelmi gyökerei, a rendszerváltáskor kialakult helyzete "sok mindent magyaráz abból a magatartásból, ami most a jobboldal bizonyos erőit jellemzi". Bizonyos értelemben ez, ha felmentést nem is, de választ talán ad a radikalizmusra is - tette hozzá.
A kormányfő azt mondta, a jobboldal sokszor érezhette úgy, hogy egyenlőtlen küzdelemben kell megvívnia harcát. "Nem tudom, hány lépést kell még tennünk egymás felé, de két dolgot mindkét félnek egészen biztosan meg kell tennie, empátiát mutatni a riválissal szemben, és önkritikát gyakorolni saját magát illetően. Az ilyen lépések sorozatával lehet eljutni az ország érdekében való együttműködésig" - vélekedett.
Gyurcsány Ferenc kitért arra: a megértés és a kezdeményezés nem jelenti azt, hogy ne maradna kritikus a jobboldalhoz, hiszen ez a demokratikus működés előfeltétele.
A kormányfő az MTI-nek beszélt arról is, hogy azért most született meg az elemzés, mert Magyarország veszélyes útra tévedt. "Hosszú, sok évig tartó folyamat eredményeként Magyarország egyre inkább a szociális problémáiba zárkózik, és megfeledkezett arról, hogy hosszú távú sikereinek a legfontosabb feltétele, hogy a régió versenyében a legerősebb állam legyen" - közölte. Az "éljük túl a mát" logikája helyett "a fektessünk be a holnapba" mentalitásra lenne szükség, és arra, hogy a modernizáció, a befektetés, a versenyképesség kérdései kerüljenek előtérbe - hangoztatta.
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: az elmúlt években a jobb- és a baloldal politikai hatalmi küzdelme elvette az energiát a fontos dolgoktól, aminek eredményeként az emberek azt érzik, hogy az ő dolguk a legkevésbé fontos. "Ez a látszat sajnos nem teljesen megalapozatlan" - jegyezte meg. Az elemzésben a miniszterelnök azt írja, igazuk van azoknak, akik kritizálják azért, mert nem közvetlenül a választások után jelentette be a részletes politikai programját. Az MTI-nek erről azt mondta: fogva tartotta őket az előző időszak politikai sikerreceptje, hogy a kormány viszonylag szűk körben készítette elő a döntéseket, és amikor készen volt, akkor mutatta be a nyilvánosságnak. "Nem vettük észre, hogy az átfogó reformpolitikánál, amely mélyen átalakítja a hétköznapokat, ugyanez a politika nem működik. Emellett túlságosan lekötötte a figyelmünket, és az én személyes figyelmemet is a szembesülés a minden várakozásunkat meghaladóan nagy költségvetési hiánnyal" - idézte fel a kormányfő.
Az elemzés több fejezete is foglalkozik az MSZP-vel. Rögzíti, hogy Kádár János és Nagy Imre öröksége közül egyértelműen az utóbbit kell választani. A miniszterelnök kiemelte, hogy ez a világos mondat teremti meg a világos politikának az előfeltételét. Álláspontja szerint tiszteletben kell tartani a rendszerváltás előtti 40-50 évet is, de a nosztalgia az emberekben a szociális biztonságához, a gyarapodáshoz kötődik, nem pedig a szabadság hiányához. "Világos különbséget kell tenni, hogy van egy diktatórikus örökség és van szabadságpárti, demokratikus örökség is. Az utóbbit kell választani, mert ez teremti meg a lehetőséget, hogy őszintén vállalhassuk Kéthly Annát és Bibó Istvánt, valamint őszintén szembeszegülhessünk mindenfajta új keletű szociális és gazdasági populizmussal, vagy nosztalgikus politikai hajlamokkal" - szögezte le.
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: az anyag célja az is, hogy hozzájáruljon a baloldal és a szocialista párt politizálásának, működésének modernizálásához.
Részletek Gyurcsány Ferenc Szembenézés című elemzéséből
"A reformokat folytatni kell. Okosabban, pontosabban, nagyobb partnerségben, de folytatni kell. Számtalan feladatunk van még" - fogalmaz a elemzésében a miniszterelnök. Gondolatát folytatva Gyurcsány Ferenc kifejti, a következő hetekben a közoktatás és a nyugdíjrendszer reformja kezdődik, valamint ezek mellett megvizsgálják az adók, járulékok rendszerét is azzal a céllal, hogy miként lehetséges a költségvetési bevételek változatlan szintje mellett a gazdasági növekedést jobban szolgáló adó- és járulékszerkezetet kialakítani. Ezzel kapcsolatosan a miniszterelnök azt is írja, abban az esetben, ha alacsonyabb lesz a várható gazdasági növekedés, át kell gondolni, hogy más típusú adó- és járulékszerkezettel lehetséges-e dinamizálni, lendületbe hozni a gazdaságot. Mindehhez hozzáfűzi, a következő évek legfontosabb feladata az egyensúlyteremtő gazdasági növekedés létrehozása. A reformokról írva Gyurcsány Ferenc annak fontosságát hangsúlyozza, hogy a magánfelelősség teremti meg a közfelelősséget, vagyis ha valaki felelős a hazájáért, az ország is felelősséget tud vállalni az egyes emberért; így például a tandíj esetében - a teljesítmény ösztönzése szempontjából - a legjobbak magasabb ösztöndíjat kaphatnak.
A miniszterelnök az elemzésben azzal is foglalkozik, igaza van azoknak, akik azért bírálják, mert nem ismertette a választások után részletes politikai programját. Mint írja, bár tavasz végén vagy nyár elején jobb lett volna ismertetni a várható intézkedéseket, a reformfolyamatok menetéről, rendjéről nem volt és nincs közmegegyezés Magyarországon.
A politikai helyzettel összefüggésben a kormányfő úgy elemez, a Fidesz 1998 óta megsérti a "demokratikus minimumot". E fogalmat Gyurcsány Ferenc úgy határozza meg, mint annak elfogadását, hogy valamennyi párt a közjót szolgálja, illetve olyan közmegegyezést, ami a pártok által kínált különböző, de az országot mégis helyes irányba vinni szándékozó alternatívák elfogadásán alapszik. A kormányfő szerint a Fidesz már évek óta önmagát azonosítja a nemzettel, kormányon gyengítette a parlamentarizmus intézményrendszerét, ellenzékben elvitatta a parlamenti többség jogát a kormányzáshoz, illetve megkérdőjelezi a nem általa vezetett kormány legitimitását.
"A bal- és jobboldal közötti hagyományos megkülönböztetés meghaladását sürgető pártelnök annyit mindenképpen elért, hogy pártja klasszikus értelemben ma nehezen tekinthető konzervatív pártnak, sokkal inkább igaz rá a nacionalista, populista. (...) Mindezek előrebocsátásával azt gondolom, hogy hazánkban ezekben az években nem a mérsékelt középpártok parlamenti váltógazdálkodása zajlik, hanem bal- és jobbközép pártok demokratikus koalíciója vív kiélezett küzdelmet a demokratikus alapkonszenzust egyre inkább elutasító radikális, populista párttal, a Fidesszel" - írja Gyurcsány Ferenc.
Emellett a miniszterelnök a baloldal felelősségével is foglalkozik. Írása szerint az MSZP szociális célkitűzéseinek 2002-től történő "egyoldalú és hibás szerkezetű követése" veszteségeket okozott a modernizáció terén. Gyurcsány Ferenc elemzésében emlékeztet arra, hogy 2002-ben az Orbán-kormány az éves költségvetés terhére 879 milliárd forinttal költött többet, valamint a kormányváltás idejére a költségvetési hiány elérte az egész évre tervezett mérték 99,1 százalékát. Arra is utalva, hogy ahogy 2002-ben, úgy a 2006-os választási kampányban is ígéreteikkel csapdába kergette egymást a két nagy párt, a kormányfő azt hangsúlyozza, ebbe a csapdába pont a választáson győztes erő esik bele, mert ha valóra váltja választási ígéreteit, felborítja a költségvetést, ellenkező esetben viszont hazugnak tartják.
Itt tárgyalja Gyurcsány Ferenc a balatonőszödi beszédet. Ahogy fogalmaz, komoly hiba volt a beszéd, mert nem a nyilvánosság előtt hangzott el, és nyelvi-stilisztikai megoldásai félremagyarázásra adtak lehetőséget. Az MSZP előtt álló kihívásokról, feladatokról elemzése végén értekezik a kormányfő. Azt írja: a magyar baloldalnak el kell utasítania az elfogadhatatlan politikai rendszereket, ekképpen "választania kell (...), hogy Nagy Imre politikai, szellemi örökösének tekinti magát, így pedig éppen Kádárral szemben is fogalmazza meg és fogadja el ezt az örökséget".
Gyurcsány Ferenc szerint az MSZP-ben nincs szükség radikális fordulatra, de el kell kezdeni a pártreformot, ami hosszú folyamat lesz. "Erre teremt lehetőséget a közelgő kongresszus" - zárja a szocialista párt átalakításával foglalkozó részt a miniszterelnök.
Elemzése végén hangsúlyozza: nyitott, együttműködő Magyarországot szeretne. A magyar baloldal a nemzeti hagyományok folytatójaként a szociális kapitalizmus modernizációs programját képviseli, együttműködésre, partnerségre épít - írja Szembenézés című elemzése záró soraiban Gyurcsány Ferenc.
hirado
2007.01.26. 11:24
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
