Frontálisan ütközött Kóka és Horn

HÍREK > BELFÖLD > Frontálisan ütközött Kóka és Horn

t: 94

Nem okozott különösebb meglepetést, hogy a Fidesz a hétvégén demonstrációt tartott az egészségügyi reform keretében végrehajtandó ágyszám-leépítések ellen a fővárosi Szent István Kórházban és a Heim Pál Gyermekkórházban, valamint több vidéki városban. Nagyatádon az MSZP helyi szervezete is csatlakozott az akcióhoz. Váratlanul jött viszont, hogy Horn Gyula volt miniszterelnök gyakorlatilag az ellenzéki párt mögé állt, miután a Vasárnap Hírek című hétvégi lapnak azt nyilatkozta: az egészségügyi reform hibái rendkívül kedvezőtlenek mind a kormány, mind az MSZP számára.

Horn úgy vélte: egyáltalán nem kellene bevezetni a vizitdíjat, mert elfogadhatatlan a népnevelési célú pénzbeszedés (az egészségügyi kormányzat mindössze 15-20 milliárd forintos éves bevételt vár a vizitdíjtól, azzal elsősorban az indokolatlan orvos-beteg találkozók számát tervezi csökkenteni), a több-biztosítós rendszerbe pedig nem szabadna fejest ugrani, az új szisztémára csak nagyon alapos előkészítést követően kell ráállni.

A szabad demokrata viszontválasz nem váratott sokat magára. Bőhm András liberális politikus az InfoRádió műsorában rögtön leszögezte: ha nincs reform, nincs koalíció sem. Úgy vélte: ha Gyurcsány Ferenc nem támogatná komolyan a reformokat, azok elbuknának. Kóka János hasonlóképp keményen fogalmazott: Horn hétvégi gondolatrohamai egyszer már tönkretettek egy koalíciót. A gazdasági miniszter hozzátette: a céltalan populizmust az ország nagyon drágán fizetheti meg. A valamikori államszocializmus és a mai Fidesz politikájának szelleme járja be a volt miniszterelnök nyilatkozatát.

Az április 1-jével távozó szabad demokrata pártelnök egyelőre nem hajlandó beszélni leendő utódjáról, mert korainak tartja azt. Kuncze Gábor a Nap-keltében csak annyit mondott, "valaki mögé beáll majd". Azt a riporteri felvetést, hogy az elhangzottak alapján esetleg Kóka János lenne a hozzá közelebb álló jelölt, Kuncze egyszerű "gondolatkísérletnek" nevezte, mind mondta ebből most nem lesz hír.

Arra a kérdésre, hogy "ki szól Horn Gyulából?" Kuncze Gábor a Nap-keltében azt mondta, biztos abban, hogy nem Gyurcsány Ferenc, a volt miniszterelnök saját véleményét mondta. A liberális politkus hangsúlyozta: a szocialisták megszavazták az egészségügyi törvényeket, és következetesen kiálltak és maradnak is az egészségügyi reform mellett, amely egyébként - tette hozzá - a koalíció egybemaradásának is feltétele is. A kérdésre, hogy akkor miért is mondhatta ezt Horn Gyula, a pártelnök egyszerűen csak úgy felelt, fogalma sincs. Kuncze egyébként nem számít arra, hogy Horn mondatai feszültséget okoznának a koalíción belül, mert szerinte nem történt egyéb, mint hogy "kívülről" megtámadták a kormányt, amelynek egyik tagja reagált erre.

Mindeközben az egészségügyi tárca feltette honlapjára Mihályi Péter, az Államreform Bizottság Egészségügyi Szakmai csoportja vezetőjének, az SZDSZ egészségpolitikai szakértőjének dolgozatát, mely szerint az üzleti biztosítók már idén júliustól főszerepet kapnának az új, háromszintű biztosítási rendszer működtetésében. A holland, a német, a szlovák, az osztrák és a svájci modellt ötvöző rendszer alapján az első, az OEP-nél maradó csomag tartalmát az egészségügyi szűrő- és orvosi vizsgálatok képeznék. A tanulmány ide sorolja a vérellátást, a klasszikus járványügyet, a terhesgondozást, az iskolaorvosi hálózatot, a védőoltásokat, azt pedig a döntéshozókra bízza, e körbe tartozzanak-e a táppénzes, baleseti, rokkantsági, anyasági ellátások. A harmadik csomagba - ez szintén az egészségbiztosítónál maradna - a nagy értékű műtéti beavatkozások, szervátültetések, rákos esetek, időskori ápolás, koraszülés, járóbetegek drágább gyógyszereinek támogatása tartoznak. A javaslat szerint e körben az OEP csak meghatározott esetszámot finanszírozna, ám a szelekció szempontjait a dokumentum nem vázolja. Ami a két csomagból kimarad - az ellátások többsége -, az az üzleti biztosítókhoz kerülne. Így a befizetett járulékok zömét a profitérdekelt részvénytársaságok kezelnék, az OEP-nél mindössze az ellátási költségek 30 százaléka maradna. A befizetők évente választhatnának biztosítót. A béreket bruttósítanák, és a járulék befizetése a munkaadókat terhelné. Járulékfizetővé válnának a nyugdíjasok, míg a gyesen, gyeden lévők, a regisztrált munkanélküliek után az állam, a munkanélküli ellátásból kiszorultak, a munkaerőpiacra még belépni nem tudók után pedig az önkormányzatok fizetnének. A járulékokat kezdetben az APEH, később az egészségbiztosító és az új biztosítók szednék be.

hirado

2007.01.22. 10:11

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Frontálisan ütközött Kóka és Horn

Legfrissebb hirek