HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Szetey: 10 éves lemaradásban a magyar közigazgatás
Szetey Gábor szerint a magyar közigazgatásban az új személyzeti struktúrát már tíz évvel korábban be kellett volna vezetni.
A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára az MTI-nek adott interjújában arról is beszélt, hogy a teljesítményértékelési rendszer csak az első új elem a hazai közigazgatás megújításában. "A teljesítményértékelési rendszer a megújuláshoz szükséges kultúraváltásnak az első, ékszerű eleme" - mondta a kabinet személyzeti főnöke.
Hangsúlyozta: a közigazgatás is olyan sajátos szervezet, melynek, ha jobb minőségűvé akarják átalakítani, résztvevőit érdekeltté kell tenni abban, hogy jobban dolgozzanak. Az államtitkár szerint mintegy tíz évvel korábban kellett volna bevezetni az új személyzeti rendszert a közigazgatásban. Mint mondta, a teljesítményértékelési rendszeren keresztül számos olyan dolgot lehet megváltoztatni, ami az új közigazgatási kultúra kialakításához szükséges. "Kezdődik ott, hogy megtaláljuk az embereket belülről és kívülről, van képzés, karriertervezés és gazdálkodás. Három év alatt el kell tudnunk odáig jutni, hogy a teljesítményértékelésnek három fontos (...) következménye van: megéri teljesíteni, lehet a tisztviselők között differenciálni, van vezetői visszajelzés, visszacsatolás" - mondta a MeH államtitkára.
A teljesítményértékeléssel kapcsolatban kifejtette, hogy jövőre a minisztériumi állományra kiterjedően vezetik be. Hozzátette: azoknak, akiket mindenképpen meg akarnak tartani a közigazgatásban, teljesítményük alapján pluszjövedelmet ajánlanak fel, akiknek a munkájában pedig javulás szükséges, azokkal ezt közlik. Így vezető és beosztottja egyaránt érdekelt lesz abban, hogy javuljon a teljesítménye.
Szetey Gábor mindehhez hozzátette: ha valakinek a munkájában ezek után sem lesz változás, "akkor minőségi cserére van szükség". Jelezte: tehát nem arról van szó, hogy eleve kiválasztják, kiket kell elküldeni. Ennek a karriermenedzsment-rendszernek a lényegét az államtitkár úgy foglalta össze: azon alapszik, hogy ki hogyan teljesít, nem pedig azon, kinek milyen kapcsolata van egy főosztályvezetővel vagy a miniszterrel.
Szetey Gábor hozzátette: az új teljesítményértékelési rendszernek az a fő célja, hogy az elvárt szintet évről évre emelje, vagyis jó értelemben vett verseny alakuljon ki. A jelenlegi premizálási rendszerről szólva a kormány személyzeti főnöke elmondta, hogy 2005-ben irreálisan magas jutalomban részesültek régóta ugyanabban a pozícióban lévő vezetők, ugyanakkor volt egy olyan réteg, amelyik egyáltalán nem kapott jutalmat, mert nem jutott rá pénz. "Ez a gyakorlat abszolút folyamatos volt. Arra épült, hogy nincs összefüggés aközött, hogy mit viszel haza jutalomban, és mit teljesítesz. (...) Ebben a közegben (...) a változásból adódóan sok, komoly befolyással rendelkező ember tart a változástól, hiszen évről évre mindenféle indoklás nélkül kapott komoly jutalmat.
Az új rendszerben azoknak van joguk vagy okuk aggódni, akiknek az eddigi kiugró jutalmazása mögött nem volt teljesítmény" - fűzte hozzá a személyügyi államtitkár. Szetey Gábor szerint a közigazgatás ilyen jellegű átalakítása valójában kultúraváltási folyamat, amely három-öt évig is eltarthat. Arra a felvetésre, hogy ez magában foglal-e bizonyos, az üzleti életben alkalmazott módszereket, az államtitkár azt válaszolta: Európa egyes országaiban jól alkalmazhatóak a üzleti életben bevált módszerek, éppen ezért fontos kimondani, hogy ezek a magyar közigazgatás is használhatóak lehetnek.
A kabinet személyzeti főnöke arra a kérdésre, hogy mióta és honnan ismeri Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, azt mondta: az egyetemen együtt dolgozott Dobrev Klárával, és a kapcsolat egyetem utáni megmaradtával ismerkedett meg a mostani kormányfővel. Ehhez kapcsolódva Szetey Gábor kitért arra: a miniszterelnök felismerte annak fontosságát, hogy a nagy reformokat, mint például a humánerőforrás-menedzsment megújítása a közigazgatás és közszolgálat segítségével, csak a kormányzati ciklus elején lehet elkezdeni.
hirado
2006.12.29. 10:32
t: 95
Szetey: 10 éves lemaradásban a magyar közigazgatás
Szetey Gábor szerint a magyar közigazgatásban az új személyzeti struktúrát már tíz évvel korábban be kellett volna vezetni. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára az MTI-nek adott interjújában arról is beszélt, hogy a teljesítményértékelési rendszer csak az első új elem a hazai közigazgatás megújításában. "A teljesítményértékelési rendszer a megújuláshoz szükséges kultúraváltásnak az első, ékszerű eleme" - mondta a kabinet személyzeti főnöke.
Hangsúlyozta: a közigazgatás is olyan sajátos szervezet, melynek, ha jobb minőségűvé akarják átalakítani, résztvevőit érdekeltté kell tenni abban, hogy jobban dolgozzanak. Az államtitkár szerint mintegy tíz évvel korábban kellett volna bevezetni az új személyzeti rendszert a közigazgatásban. Mint mondta, a teljesítményértékelési rendszeren keresztül számos olyan dolgot lehet megváltoztatni, ami az új közigazgatási kultúra kialakításához szükséges. "Kezdődik ott, hogy megtaláljuk az embereket belülről és kívülről, van képzés, karriertervezés és gazdálkodás. Három év alatt el kell tudnunk odáig jutni, hogy a teljesítményértékelésnek három fontos (...) következménye van: megéri teljesíteni, lehet a tisztviselők között differenciálni, van vezetői visszajelzés, visszacsatolás" - mondta a MeH államtitkára.
A teljesítményértékeléssel kapcsolatban kifejtette, hogy jövőre a minisztériumi állományra kiterjedően vezetik be. Hozzátette: azoknak, akiket mindenképpen meg akarnak tartani a közigazgatásban, teljesítményük alapján pluszjövedelmet ajánlanak fel, akiknek a munkájában pedig javulás szükséges, azokkal ezt közlik. Így vezető és beosztottja egyaránt érdekelt lesz abban, hogy javuljon a teljesítménye.
Szetey Gábor mindehhez hozzátette: ha valakinek a munkájában ezek után sem lesz változás, "akkor minőségi cserére van szükség". Jelezte: tehát nem arról van szó, hogy eleve kiválasztják, kiket kell elküldeni. Ennek a karriermenedzsment-rendszernek a lényegét az államtitkár úgy foglalta össze: azon alapszik, hogy ki hogyan teljesít, nem pedig azon, kinek milyen kapcsolata van egy főosztályvezetővel vagy a miniszterrel.
Szetey Gábor hozzátette: az új teljesítményértékelési rendszernek az a fő célja, hogy az elvárt szintet évről évre emelje, vagyis jó értelemben vett verseny alakuljon ki. A jelenlegi premizálási rendszerről szólva a kormány személyzeti főnöke elmondta, hogy 2005-ben irreálisan magas jutalomban részesültek régóta ugyanabban a pozícióban lévő vezetők, ugyanakkor volt egy olyan réteg, amelyik egyáltalán nem kapott jutalmat, mert nem jutott rá pénz. "Ez a gyakorlat abszolút folyamatos volt. Arra épült, hogy nincs összefüggés aközött, hogy mit viszel haza jutalomban, és mit teljesítesz. (...) Ebben a közegben (...) a változásból adódóan sok, komoly befolyással rendelkező ember tart a változástól, hiszen évről évre mindenféle indoklás nélkül kapott komoly jutalmat.
Az új rendszerben azoknak van joguk vagy okuk aggódni, akiknek az eddigi kiugró jutalmazása mögött nem volt teljesítmény" - fűzte hozzá a személyügyi államtitkár. Szetey Gábor szerint a közigazgatás ilyen jellegű átalakítása valójában kultúraváltási folyamat, amely három-öt évig is eltarthat. Arra a felvetésre, hogy ez magában foglal-e bizonyos, az üzleti életben alkalmazott módszereket, az államtitkár azt válaszolta: Európa egyes országaiban jól alkalmazhatóak a üzleti életben bevált módszerek, éppen ezért fontos kimondani, hogy ezek a magyar közigazgatás is használhatóak lehetnek.
A kabinet személyzeti főnöke arra a kérdésre, hogy mióta és honnan ismeri Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, azt mondta: az egyetemen együtt dolgozott Dobrev Klárával, és a kapcsolat egyetem utáni megmaradtával ismerkedett meg a mostani kormányfővel. Ehhez kapcsolódva Szetey Gábor kitért arra: a miniszterelnök felismerte annak fontosságát, hogy a nagy reformokat, mint például a humánerőforrás-menedzsment megújítása a közigazgatás és közszolgálat segítségével, csak a kormányzati ciklus elején lehet elkezdeni.
hirado
2006.12.29. 10:32
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
