HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Felháborító hazugság vagy bizonyíték? - cáfolatok és beismerések ügynökügyben

t: 239

Felháborító hazugság vagy bizonyíték? - cáfolatok és beismerések ügynökügyben

A hétfőn megjelent országos napilapokban, illetve az elektronikus sajtóban több személy reagált azok közül, akik szerepeltek a 219 nevet tartalmazó "ügynöklistán".

A hét végén, álnévvel nyilvánosságra hozott lista állítólag a rendszerváltás idején készült. A listán szereplő személyek közül néhányan beismerik, hogy aláírtak együttműködési nyilatkozatot, többen viszont felháborodva visszautasítják, hogy a nevüket összefüggésbe hozták a titkosszolgálatokkal.

"Rettenetes hibát követtem el, a nevem jogosan szerepel a közzétett listán" - nyilatkozta Fényi Tibor, az SZDSZ egyik alapító tagja, a bécsi Collegium Hungaricum korábbi igazgatója a Népszavának. Juhász Előd, a Magyar Televízió egykori műsorvezetője egy internetes portálnak adott nyilatkozatában vallotta be, hogy a 60-es években kapcsolatba került a Belügyminisztérium III-as főcsoportfőnökségével, s úgynevezett úti jelentéseket adott.

Szegvári Katalin televíziós újságíró a Népszavával, valamint a Klubrádióval közölte: nyílt levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, akit "mostantól ellenségnek " tekint. Bírálta a kormányfőt, aki szerinte "önfeledt kijelentésekkel" tematizálja a közéletet, azt viszont nem teszi szóvá, hogy az apósa, néhai Apró Antal nem szerepel az eddig nyilvánosságra hozott egyetlen úgynevezett ügynöklistán sem. Szegvári Katalin azt is elmondta, hogy annak idején sokat járt Németországba, s elfogadta a titkosszolgálat védelmét, amely azt állította, hogy "a németeknél rajta van a beszervezendők listáján". Leszögezte azonban, hogy jelentést soha nem írt.

Dombóvári Gábor, volt rádiós, jelenlegi televíziós műsorvezető egy internetes portálnak úgy nyilatkozott: "felháborító hazugság ez az egész, soha életemben nem volt közöm a titkosszolgálatokhoz".

Győri Béla, a MIÉP szóvivője, volt rádiós újságíró a napilapnak csak annyit mondott: "nagy tisztesség ilyen illusztris társaságban szerepelni", s kilátásba helyezte, hogy a Történeti Levéltárból hamarosan kikéri a rá vonatkozó iratokat. Gombár János újságíró - a Népszabadság közlése szerint - cáfolta érintettségét.

Az egyik internetes anonim, ingyenes tárhelyen közölt "ügynöklista" bevezető és kísérőszövegének végén a "Szakértő,90" aláírás szerepel.

A dokumentum publikálója azt állítja, hiteles forrásból jutott a csoportokra osztott névsorhoz, amely véleménye szerint "több mint valószínű", hogy azonos a Németh Miklós által készíttetett és a hivatalba lépő Antall Józsefnek átadott ügynöklistákkal, illetve annak a "nyers változata".

1989 decemberében és 1990 januárjában az iratok jelentős részét széthordták és megsemmisítették


Ez már a második névsor, amely februárban napvilágot látott. Különbség viszont az, hogy a Political Capital nevű politikakutató és tanácsadó intézet február 11-én névvel vállalta egy tizenkilenc, majd néhány nap múlva már több mint ötven nevet tartalmazó állítólagos ügynöklista közzétételét.

A Heti Válasz című lap február 3-i számában arról számolt be, hogy három volt III/III-as tiszt - az ügynöktörvény tervezett módosítása kapcsán - januárban levelet írt Hiller István MSZP-elnöknek arról: ha a szocialisták nem hagynak fel az ügynöki és operatív tiszti múlt "látványos kiteregetésének" tervével, "kénytelenek" lesznek olyan dokumentumokat nyilvánosságra hozni, "amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a BM III. főcsoportfőnökség, de különösen a III/III-as csoportfőnökség tevékenységét az MSZMP országos és megyei vezetése irányította".

"Ilyen levél létezéséről nincs információm, de az MSZP-t semmi sem tántoríthatja el attól a döntésétől, hogy a köztársaság az elmúlt rendszer ilyen típusú ügyeit egyszer s mindenkorra maga mögött tudhassa" - reagált akkor Nyakó István MSZP-szóvivő az MTI-nek.

Az Országgyűlés kedden általános vitát folytatott az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló törvényjavaslatról és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosításról. Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta: csak a törvényjavaslat elfogadásával és az alkotmány módosításával lehetséges a múlt legteljesebb megismerése és lezárása.

Demeter Ervin (Fidesz) hangsúlyozta: az alkotmányban kellene rögzíteni, hogy ne gyakorolhasson közhatalmat olyan személy, aki 1990. előtt együttműködött a politikai rendőrséggel, annak "termékeit fogyasztotta", illetve az irányításban részt vett.

Szerinte biztosítani kell nemcsak a III-as főcsoportfőnökség, hanem a pártállam összes titkos iratának megismerhetőségét, illetve gyorsított eljárásban felül kell vizsgálni a minősített iratokat.

A fideszes politikus azt mondta, hogy 1989 decemberében és 1990 januárjában az iratok jelentős részét széthordták és megsemmisítették olyan parlamenti képviselők közreműködésével, akik ma is szocialista padsorokban ülnek.

[LHP.HU]

2005.02.28. 11:51

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek