Kedden markáns erősödés jellemezte a forint mozgását a bankközi devizapiacon, fél négy tájban 276,90/277,10 forinton jegyezték az eurót, szemben a hétfői 280,40/50 forinttal. A dollárt délután 217,35/45 forinton jegyezték, szemben a hétfői 220,20/30 forinttal. A forint így 122 bázisponttal 1,90 százalékra erősödött a plusz/mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán.
Kereskedők elmondták, hogy londoni bankházak forintvásárlása már reggel mintegy háromhetes csúcsra juttatta a magyar valutát, amely a nap túlnyomó részében meg is tudta tartani - a június közepe óta tartó gyengélkedéshez képest - kedvező helyzetét. A vásárlásokat részint profitrealizálással, részint opciós üzletekkel, részint a nemzetközi kamatemelési spekulációk kifulladásával magyarázzák a piacon. Egyesek szerint emellett egyes korábban bejelentett közvetlen tőkebefektetésekből is most érkezett pénz az országba.
Terjedőben az a nézet, hogy elmaradhat az augusztusi kamatemelés az eurózónában és az amerikai piacon is - ezért talán fellégezhetnek a feltörekvő piacok. Kedden a forint erősödése adott muníciót a kora reggel még gyengülő közép-európai valutáknak is. Az euróval a nap folyamán 276,15 és 279,50 forint között kereskedtek.
A forintpiacon az overnight kamat 6,10/20 százalékon maradt, a hosszabb lejáratokon 15-20 bázisponttal csökkent a kamatszint. A bankok a szerdán lejáró 434,1 milliárd forintnál alig többet, 443,91 milliárd forintot kötnek le a Magyar Nemzeti Bank kéthetes betétjében.
Ezzel a bankok kéthetes betétállománya 9,8 milliárd forinttal 1.113,7 milliárd forintra nő. A betételhelyezésnél a bankok fontolóra vehették, hogy a jegybank monetáris tanácsa legutóbbi, július 3-i ülésén lépcsőzetes kamatemelést helyezett kilátásba, és a most elhelyezett összeg július 26-iki lejárata előtt két nappal lesz kamatdöntő tanácsülés.
A július 24-i kamatdöntésben nyilván mérlegelik majd a kedd reggel közzétett, a várakozásoknál nem nagyobb júniusi inflációs adatot is. A forint június közepétől tapasztalt jelentős gyengülésének inflációra gyakorolt hatása valószínűleg csak a későbbi inflációs mutatókban tükröződik majd, ezért a piacon nem vállalkoztak arra, hogy megbecsüljék, hogy az adat hogyan hat a monetáris tanács kamatdöntésére.
Jelentősen csökkent az állampapírok hozama is. Az éven belüli lejáratokon 15-31 bázisponttal, az egy évet meghaladó lejáratokon 18-42 bázisponttal csökkentek a referenciahozamok. A legnagyobb mértékben, 42 bázisponttal a hároméves állampapír benchmarkja esett 7,91 százalékra.
Kedvezően hathatott a magyar állampapírpiacra is, hogy a JP Morgan intézet által a feltörekvő piacokra számított EMBI (Emerging Markets Bond Index) kötvényindex már azt mutatja, hogy az amerikai 10 éves államkötvényhez képest csökken a kockázati hozamfelár. Ezt elemzők úgy értelmezik, hogy a befektetők elkezdték vásárolni a közelmúltban "túladott" török, brazil és orosz kötvényeket.
hirado.hu
2006.07.11. 18:20