Mi változott júliustól?

HÍREK > AKTUÁLIS > Mi változott júliustól?

t: 164

Új jogszabályokat hozott a július. Életbe lépett a garantált bérminimum, módosult a rendszeres szociális segély, új cég-, csőd- és szövetkezeti törvény

Pénteken járt le a flóbert fegyverek engedélyeztetésének határideje, de határidő-mulasztási igazolással ezután is beszerezhető a szükséges dokumentum - tájékoztatott az ORFK. A flóbert fegyver megszerzését és tartását egy 2004. évi kormányrendelet tette engedélykötelessé. A kérelmezési határidő 2005. június 30. volt, ezt tavaly meghosszabbították 2006. június 30-ra.

Garantált bérminimum

Szombattól 68 800 forintra emelkedett a legalább kétéves gyakorlattal rendelkező, középfokú végzettségű vagy szakképzett dolgozók minimálbére a mostani 62 500 forintról, a két évnél rövidebb ideje dolgozóknál 65 700 forintra. A garantált bérminimum két lépcsőben 2008-ra 82 800, illetve 86 300 forintra emelkedhet. A feltételes mód azért indokolt, mert a munkáltatók a hároméves bérmegállapodás újratárgyalását kezdeményezték.

Módosult a rendszeres szociális segély

Szombattól változtak a rendszeres szociális segélyre vonatkozó szabályok. Azoknak az egészségkárosodottaknak vagy nem foglalkoztatottaknak állapítják meg a rendszeres szociális segélyt, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legalacsonyabb öregségi nyugdíj 90 százalékát, 2006-ban a 23 220 forintot. Nem foglalkoztatottnak számít a többi között az az igénylő, akinél lejárt az álláskeresési járadék vagy a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama és álláskeresést ösztönző juttatásra sem jogosult. Ide tartoznak azok is, akiknek az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj vagy a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, illetve annak kirendeltségével, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködtek. Egészségkárosodottnak azt tekintik, aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette vagy vakok személyi járadékára jogosult, esetleg fogyatékossági támogatásban részesül. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete.

Új társasági törvény

Az ugyancsak szombaton életbe lépett új társasági törvény szerint jövő szeptemberig valamennyi társasági szerződést módosítani kell. Újdonság, hogy a jövőben elég csak a főtevékenységet, illetve az engedélyköteles tevékenységet beírni az okiratba. Könnyítés, hogy a tevékenységi kört, a nevet, a székhelyet vagy telephelyet az ügyvezetés bármikor megváltoztathatja. A tagok gyűlését vagy a közgyűlést határozatképtelenség esetén nem lehet aznap megismételni, csak három nap múlva, de a tagok konferenciatelefonon vagy e-mailen is szavazhatnak. Nem kell felügyelőbizottságot létrehozni az 50 millió forintot meghaladó törzstőkéjű kft.-knél és a nyilvános rt.-knél, ha az igazgatóság átveszi annak szerepét. A zrt.-knél a szavazati joggal bíró kisebbségi tulajdonosok kezdeményezhetik az fb felállítását. A nyilvános rt.-knél háromtagú auditbizottságot kell létrehozni az igazgatóság és az fb független tagjaiból. Szombattól kkt.-t, bt.-t és kft.-t szerződésmintával is lehet alapítani, de a bejegyzésből így sem hagyható ki a közjegyző, ügyvéd vagy jogtanácsos. A szerződésmintával létrehozott társaságokat 8 nap alatt jegyzik be a cégbíróságon. Lehetőség van elektronikus cégalapításra is, ötezer forintos közzétételi díj ellenében. Apportálható a szellemi alkotáshoz fűződő jog, sőt az adós által elismert követelés is. Megszűnik az a korlátozás, hogy egy személy legfeljebb három cégnél lehet egyidejűleg tisztségviselő. A vezető tisztségviselők július 1-jétől legfeljebb öt évre választhatók, és ők - miközben nem munkaviszonyban, hanem megbízási jellegű jogviszonyban láthatják el megbízatásukat - döntéseikért teljes vagyonukkal felelnek. Munkaviszonyban más feladatot végezhetnek a cégnél.

Változott a cégtörvény is

Több módosítás lép életbe a csődtörvényben is. A felszámolási eljárás például csak akkor indul meg, ha a hitelező az adóst 15 nappal korábban felszólította a fizetésre. A felszámolás elkerülhető, ha az adós a követelést kifizeti. Később polgári peres eljárásban visszakövetelheti a tartozást, ha azt nem ismeri el. Módosul az ideiglenes vagyonfelügyelő jogköre: a vagyonkimentés megakadályozása érdekében tájékozódhat, a felszámolás alatt lévő cégnél bárhová beléphet és bármilyen dokumentumot megvizsgálhat. Intézkedésre nincs joga, de ha gyanús jelenséget észlel, jeleznie kell azt a bíróságnak. Nem kell viszont minden szerződéshez és jognyilatkozathoz az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulása, a rendes gazdálkodás menetébe tartozó ügyleteket a cégvezetője önállóan intézheti. Változik a zálogjog-követelések elismerése és kifizetési rendje is. Az értékesített zálogtárgyakból - az elismert költségek levonása után - megmaradó összeget a zálogjogosultak kifizetésére kell fordítani, ezt követheti a többiek követelése. A munkabérek és egyéb bér jellegű kifizetések a felszámolási költségek közé tartoznak júliustól.

Szombattól él az új szövetkezeti törvény

Szombaton életbe lépett az új szövetkezeti törvény. A már működő szövetkezeteknek 2007. június 30-ig kell alapszabályaikat átalakítaniuk. A jogszabály a szövetkezetek fő tevékenységét hat pontban foglalja össze: az első a beszerzés, a feldolgozás és az értékesítés segítése, a második a tagok termelésének elősegítése, a harmadik a közös termelés megvalósítása, a negyedik a fogyasztást ösztönzése, az ötödik a szociális szövetkezet (ennek speciális típusa az iskola szövetkezet), a hatodik a közhasznú szövetkezet.

A szövetkezet az alapszabályban meghatározott részjegytőkével jön létre. Az alapításhoz legalább 7 tag kell, akik között lehetnek jogi személyiségű és anélküli gazdasági társaságok is, de csak az alapító létszám feléig. Szociális szövetkezetet csak magánszemélyek alapíthatnak. A tagok vagyoni hozzájárulása részjegyben jelenik meg, ami apport is lehet. A szövetkezet - jogi személyként - cégbírósági bejegyzéssel jön létre, de a bejegyzési kérelem benyújtása után már végezhet gazdasági tevékenységet. Legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés, amely megválasztja a legalább 3 tagú igazgatóságot és annak elnökét. Az igazgatóság képviseli a szövetkezetet és látja el az ügyvezetést. Az 50 főnél kisebb szövetkezetnél igazgatóság helyett elég ügyvezető elnököt választani. Szintén a közgyűlés választja a legalább 3 tagú felügyelőbizottságot. A 20 főnél kisebb szövetkezetben az egyik tag is elláthatja a felügyeletet. A szociális szövetkezet kivételével a szövetkezeteknek lehetnek befektető tagjaik is, a tagság 10 százalékáig, ők külön befektetői részjegyet jegyezhetnek. Ennek névértéke a részjegytőke 30 százalékánál nem lehet több. A szociális szövetkezetek kivételével a szövetkezetek átalakulhatnak kft.-vé vagy rt.-vé. Felszámolási eljárás a szövetkezet ellen is indítható. Továbbra is külön törvény szól a biztosító-, a pénzügyi- és a lakásszövetkezetekről.

hirado

2006.07.03. 12:42

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Mi változott júliustól?

Legfrissebb hirek