HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Demján-cég a Jövő Háza körül
Egy Demján Sándor érdekeltségi körébe tartozó, hatmillió forintos jegyzett tőkéjű minicég készítette el nemrégiben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által a Millenáris Parkba tervezett, hárommilliárdos Jövő Háza megvalósíthatósági tanulmányát, tudta meg az Index. Bár a Protégé Consulting Pályázatkészítő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, Dr. Kádas Péter a céggel aláíratott titoktartási nyilatkozatra hivatkozva még a megbízás tényét sem volt hajlandó elismerni, a korábbi ügyvezető, Dr. Kádas Géza elmondta: tud a felkérésről, sőt olvasta is a cég által készített tanulmányt, bár az elkészítésében nem vett részt. A tanulmány tartalma titkos.
A Protégé Kft. egyik tulajdonosa az az Eurinvest Közép-Európai Befektetési Rt., amelynek fő részvényese a cégnyilvántartási adatok szerint a West Endet és a Millenniumi Városközpontot is jegyző Demján Sándor. Az ország egyik leggazdagabb vállalkozójának tartott ingatlanmogul akár csak közvetett feltűnése a Jövő Háza körül egy minisztériumi forrásunk szerint utalhat arra, hogy a létesítménynek helyt adó Millenáris Park A épülete Demján érdekeltségi körébe kerülhet. Az IHM arra készül, hogy a hárommilliárdos Jövő Háza-projekt költségének egy részét - 800 millió forintot - az A épület eladásából fedezze, míg a kiállításnak a felújítandó B, C, és D épületek adnának helyet. A minisztérium hivatalosan azt közölte az Indexszel, hogy Demján-érdekeltség nem indul majd a pályázaton.
Titkosak a hívószavak
A 2004 márciusában bejegyzett Protégé Kft. egyébként nem a Jövő Házát és a Millenáris Parkot felügyelő Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól (IHM) kapta a megrendelést, hanem attól a Gamax Számítástechnikai Kft.-től, amely tavaly novemberben egy a Millenáris Kht.-val kötött 200 milliós keretszerződés alapján kifizette az addig a Jövő Háza tervezésén dolgozó, majd botrányos körülmények között távozó huszonegy fős szakértői csoportot.
A minisztérium szerint a Gamax, illetve a Protégé hasznosítja azokat a terveket, amelyeket a Kirowski-alapító Kerti Géza által vezetett csapat készített és egy a minisztérium szájtjáról letölthető, meglehetősen blőd promóciós videó is arra enged következtetni, hogy az tartalmi irányvonal, a hívószavak megmaradnak. A szakértők is ráismernek a demóban szereplő olyan kulcskifejezésekre, mint az utópiák, a munka, az otthon, a város vagy éppen a "jövőpara". A szakértők ugyanakkor nem beszélhetnek arról, mivel foglalkoztak az elmúlt évben: a tanulmányformába öntött terveket úgy adták át a Gamaxnak, hogy titoktartási kötelezettséget vállaltak.
Mélységes mély a múltnak kútja
A Jövő Házának ötlete azzal egy időben fogalmazódott meg az IHM-ben, hogy 2004. január 1-én egy közhasznú társaság formájában a minisztérium kezelésébe került a Millenáris Park. A politikai felhangoktól sem mentes, nagy ívű tervek szerint a Fidesz által szorgalmazott múltba révedés, az álmok álmodása helyett az SZDSZ-es informatikai tárca a jövőre koncentrált volna, futurisztikai múzeummal, interaktív játszóházzal, közösségi terekkel és konferenciaközponttal csalogatva a Millenárisra a látogatókat.
Azóta az IHM pontosan 288 680 000 forintot költött a Jövő Házára - a minisztérium szerint a pénzt többek között az "ügyvezetés munkaszervezetének kialakítására", működési költségekre és szakértői díjakra költötték. Pénzbe került a kiállítást előkészítő rendezvények, így egy Flash-pályázat, egy képregénypályázat és egy szabadfogású számítógépverseny támogatása is. A csaknem több százmilliós összeg mellett a projekt idáig elfogyasztott több tucat szakértőt, és kavart néhány kisebb botrányt is - annyi mindenesetre biztos, hogy a Jövő Házába mindeddig egyetlen szög sem verődött be. A TV2 Megasztárjában viszont néhány másodperces reklámmal már észreveteti magát a projekt, és a minisztérium azt reméli, hogy december 6-án megnyithat a futurisztikai kiállítás, különösen, hogy az egyéves viszontagságokat követően január elején a társadalompolitikai kabinet támogatta Kovács Kálmán informatikai miniszternek a témában előadott előterjesztését.
Azok közül viszont, akik eddig dolgoztak a Jövő Háza tervein, többen is szkeptikusak. Vannak, akik azt állítják, hogy már az eredeti koncepció is elhibázott, illetve tisztázatlan volt, a minisztérium túl sokáig tehetetlenkedett, nem a megfelelő célokra költötte a pénzt, a projektnek pedig még mindig nincs teljes anyagi fedezete.
Nem repül a múltnak tyúkja
"Úgy nézett ki az egész, mint amikor elhatározza az ember, hogy tervez egy sast, aztán meg lesz belőle egy tyúk. Agyhalál." - emlékszik vissza Erdélyi "Superman" Zsolt volt műsorvezető, lemezlovas és kommunikációs szakember a Jövő Háza-projektben való részvételére. "Kicsit úgy éreztem, mintha behívnának a kólagyárba, és egy termelési értekezleten kéne ülnöm, ahol arról vitatkoznak, mennyi buborék legyen az üdítőben."
Erdélyi a szakminiszterrel folytatott beszélgetés után, tavaly ősszel került a projekt közelébe, ami az év eleje óta zajlott külsős és belsős szakértők közreműködésével. Köztük volt többek között Kerti Géza, a Kirowski dotkomcég alapítója, Bodoky Tamás, az Index főszerkesztő-helyettese, Simon Tamás, az Origo rovatvezetője és John Emese oktatási igazgató is.
Erdélyi elmondása szerint ő lett volna a csapatban a "kommunikációs csávó", Derdák András, a Millenáris akkori programigazgatója felelt volna a rendezvényekért, a kirowskis Kerti Géza a tartalomért, a Los Angelesből állítólag kifejezetten a Jövő Háza miatt hazatért Wahorn András zenész-képzőművész pedig a művészeti igazgató pozícióját töltötte volna be. A résztvevők ugyanakkor egytől egyig szóbeli felkérés alapján, írásos szerződés hiányában dolgoztak - Wahornt például egybehangzó források szerint sms-ben nevezte ki a miniszter.
Erdélyinek emellett szakmai, pontosabban "építészeti és kivitelezési" szempontból sem tetszett, amit a Kerti-féle csapat addig készített: [Kertiék] "iszonyú lelkesedéssel azt gondolták, hogy három hét alatt megcsinálják a cuccot, aztán ott álltak egy két darab százforintos érmével működő rakétakilövővel", mondta Erdélyi, aki azért hozzátette, hogy tizenhat tervezett objektummal nem volt semmi baja.
Bezárt ajtók, izzadó tenyerek
Kerti Géza és az addig a terveken dolgozó csapat húsz másik résztvevője azonban vállalhatónak tartja az elvégzett munkát. Kerti szerint Wahorn megjelenése hozta olyan helyzetbe az addig hozomra bár, de keményen dolgozó szakértőket, hogy úgy döntöttek, jobb, ha felállnak. "Szeptemberben új emberek, új szempontok jelentek meg, mi meg csak mentünk előre", emlékszik a Jövő Háza tartalomfelelőse, aki szerint már az eredeti megrendelés is "kellően zavaros és kellően politizált" volt. A tartalomfelelős szerint akkor telt be a pohár, amikor Wahorn megjelenését követően nem sokkal közölte a szakértőkkel, hogy álljanak le a munkával, hagyják el a szobát, ahol addig dolgoztak, majd a zárat is kicseréltette az ajtón. "Kényszerpályán haladt a dolog, aztán átlendült egy lélektani határon", mondja Kerti, akinek szakértői végül egy visszadátumozott gamaxos szerződés révén jutottak a pénzükhöz annak fejében, hogy titoktartási szerződést írtak alá, miszerint nem beszélnek arról, milyen munkát végeztek a Jövő Háza környékén.
A projekt résztvevői 500 000-1 000 000 forint közötti összegeket vettek fel néhány hónapos munkájukért, Wahorn ehhez képest négymillió forintot kapott a projektben való részvételéért. Erdélyi viszont különös módon nem tudja, fizettek-e neki: "Fogalmam sincs, sohasem intézem a pénzügyeimet" mondja. "Valamiféle szerződést talán kötöttünk, de azt hiszem, nem kaptam érte pénzt."
Az IHM-ből származó értesüléseink szerint most egy tucatnyian dolgoznak a Jövő Házán - a Protégé szakértőin kívül van közöttük olyan, aki a korábbi csapatban is dolgozott, de legtöbbjük új arc: informatikus, építész, kiállításszervező és oktatási szakember. A projektnek ugyanakkor még mindig nincs igazi felelőse: egyszerre foglalkozik vele Pajna Sándor helyettes államtitkár és a Millenáris Kht. megbízott ügyvezetője, Marosvölgyi Zsuzsa. A kulturális programigazgató posztjára a napokban folyik a pályáztatás; a hírek szerint a művészetekben és kiállításszervezésben járatos szakember kerül majd a Jövő Háza élére.
[LHP.HU]
2005.02.25. 16:13
t: 195
Demján-cég a Jövő Háza körül
Egy Demján Sándor érdekeltségi körébe tartozó, hatmillió forintos jegyzett tőkéjű minicég készítette el nemrégiben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által a Millenáris Parkba tervezett, hárommilliárdos Jövő Háza megvalósíthatósági tanulmányát, tudta meg az Index. Bár a Protégé Consulting Pályázatkészítő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, Dr. Kádas Péter a céggel aláíratott titoktartási nyilatkozatra hivatkozva még a megbízás tényét sem volt hajlandó elismerni, a korábbi ügyvezető, Dr. Kádas Géza elmondta: tud a felkérésről, sőt olvasta is a cég által készített tanulmányt, bár az elkészítésében nem vett részt. A tanulmány tartalma titkos. A Protégé Kft. egyik tulajdonosa az az Eurinvest Közép-Európai Befektetési Rt., amelynek fő részvényese a cégnyilvántartási adatok szerint a West Endet és a Millenniumi Városközpontot is jegyző Demján Sándor. Az ország egyik leggazdagabb vállalkozójának tartott ingatlanmogul akár csak közvetett feltűnése a Jövő Háza körül egy minisztériumi forrásunk szerint utalhat arra, hogy a létesítménynek helyt adó Millenáris Park A épülete Demján érdekeltségi körébe kerülhet. Az IHM arra készül, hogy a hárommilliárdos Jövő Háza-projekt költségének egy részét - 800 millió forintot - az A épület eladásából fedezze, míg a kiállításnak a felújítandó B, C, és D épületek adnának helyet. A minisztérium hivatalosan azt közölte az Indexszel, hogy Demján-érdekeltség nem indul majd a pályázaton.
Titkosak a hívószavak
A 2004 márciusában bejegyzett Protégé Kft. egyébként nem a Jövő Házát és a Millenáris Parkot felügyelő Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól (IHM) kapta a megrendelést, hanem attól a Gamax Számítástechnikai Kft.-től, amely tavaly novemberben egy a Millenáris Kht.-val kötött 200 milliós keretszerződés alapján kifizette az addig a Jövő Háza tervezésén dolgozó, majd botrányos körülmények között távozó huszonegy fős szakértői csoportot.
A minisztérium szerint a Gamax, illetve a Protégé hasznosítja azokat a terveket, amelyeket a Kirowski-alapító Kerti Géza által vezetett csapat készített és egy a minisztérium szájtjáról letölthető, meglehetősen blőd promóciós videó is arra enged következtetni, hogy az tartalmi irányvonal, a hívószavak megmaradnak. A szakértők is ráismernek a demóban szereplő olyan kulcskifejezésekre, mint az utópiák, a munka, az otthon, a város vagy éppen a "jövőpara". A szakértők ugyanakkor nem beszélhetnek arról, mivel foglalkoztak az elmúlt évben: a tanulmányformába öntött terveket úgy adták át a Gamaxnak, hogy titoktartási kötelezettséget vállaltak.
Mélységes mély a múltnak kútja
A Jövő Házának ötlete azzal egy időben fogalmazódott meg az IHM-ben, hogy 2004. január 1-én egy közhasznú társaság formájában a minisztérium kezelésébe került a Millenáris Park. A politikai felhangoktól sem mentes, nagy ívű tervek szerint a Fidesz által szorgalmazott múltba révedés, az álmok álmodása helyett az SZDSZ-es informatikai tárca a jövőre koncentrált volna, futurisztikai múzeummal, interaktív játszóházzal, közösségi terekkel és konferenciaközponttal csalogatva a Millenárisra a látogatókat.
Azóta az IHM pontosan 288 680 000 forintot költött a Jövő Házára - a minisztérium szerint a pénzt többek között az "ügyvezetés munkaszervezetének kialakítására", működési költségekre és szakértői díjakra költötték. Pénzbe került a kiállítást előkészítő rendezvények, így egy Flash-pályázat, egy képregénypályázat és egy szabadfogású számítógépverseny támogatása is. A csaknem több százmilliós összeg mellett a projekt idáig elfogyasztott több tucat szakértőt, és kavart néhány kisebb botrányt is - annyi mindenesetre biztos, hogy a Jövő Házába mindeddig egyetlen szög sem verődött be. A TV2 Megasztárjában viszont néhány másodperces reklámmal már észreveteti magát a projekt, és a minisztérium azt reméli, hogy december 6-án megnyithat a futurisztikai kiállítás, különösen, hogy az egyéves viszontagságokat követően január elején a társadalompolitikai kabinet támogatta Kovács Kálmán informatikai miniszternek a témában előadott előterjesztését.
Azok közül viszont, akik eddig dolgoztak a Jövő Háza tervein, többen is szkeptikusak. Vannak, akik azt állítják, hogy már az eredeti koncepció is elhibázott, illetve tisztázatlan volt, a minisztérium túl sokáig tehetetlenkedett, nem a megfelelő célokra költötte a pénzt, a projektnek pedig még mindig nincs teljes anyagi fedezete.
Nem repül a múltnak tyúkja
"Úgy nézett ki az egész, mint amikor elhatározza az ember, hogy tervez egy sast, aztán meg lesz belőle egy tyúk. Agyhalál." - emlékszik vissza Erdélyi "Superman" Zsolt volt műsorvezető, lemezlovas és kommunikációs szakember a Jövő Háza-projektben való részvételére. "Kicsit úgy éreztem, mintha behívnának a kólagyárba, és egy termelési értekezleten kéne ülnöm, ahol arról vitatkoznak, mennyi buborék legyen az üdítőben."
Erdélyi a szakminiszterrel folytatott beszélgetés után, tavaly ősszel került a projekt közelébe, ami az év eleje óta zajlott külsős és belsős szakértők közreműködésével. Köztük volt többek között Kerti Géza, a Kirowski dotkomcég alapítója, Bodoky Tamás, az Index főszerkesztő-helyettese, Simon Tamás, az Origo rovatvezetője és John Emese oktatási igazgató is.
Erdélyi elmondása szerint ő lett volna a csapatban a "kommunikációs csávó", Derdák András, a Millenáris akkori programigazgatója felelt volna a rendezvényekért, a kirowskis Kerti Géza a tartalomért, a Los Angelesből állítólag kifejezetten a Jövő Háza miatt hazatért Wahorn András zenész-képzőművész pedig a művészeti igazgató pozícióját töltötte volna be. A résztvevők ugyanakkor egytől egyig szóbeli felkérés alapján, írásos szerződés hiányában dolgoztak - Wahornt például egybehangzó források szerint sms-ben nevezte ki a miniszter.
Erdélyinek emellett szakmai, pontosabban "építészeti és kivitelezési" szempontból sem tetszett, amit a Kerti-féle csapat addig készített: [Kertiék] "iszonyú lelkesedéssel azt gondolták, hogy három hét alatt megcsinálják a cuccot, aztán ott álltak egy két darab százforintos érmével működő rakétakilövővel", mondta Erdélyi, aki azért hozzátette, hogy tizenhat tervezett objektummal nem volt semmi baja.
Bezárt ajtók, izzadó tenyerek
Kerti Géza és az addig a terveken dolgozó csapat húsz másik résztvevője azonban vállalhatónak tartja az elvégzett munkát. Kerti szerint Wahorn megjelenése hozta olyan helyzetbe az addig hozomra bár, de keményen dolgozó szakértőket, hogy úgy döntöttek, jobb, ha felállnak. "Szeptemberben új emberek, új szempontok jelentek meg, mi meg csak mentünk előre", emlékszik a Jövő Háza tartalomfelelőse, aki szerint már az eredeti megrendelés is "kellően zavaros és kellően politizált" volt. A tartalomfelelős szerint akkor telt be a pohár, amikor Wahorn megjelenését követően nem sokkal közölte a szakértőkkel, hogy álljanak le a munkával, hagyják el a szobát, ahol addig dolgoztak, majd a zárat is kicseréltette az ajtón. "Kényszerpályán haladt a dolog, aztán átlendült egy lélektani határon", mondja Kerti, akinek szakértői végül egy visszadátumozott gamaxos szerződés révén jutottak a pénzükhöz annak fejében, hogy titoktartási szerződést írtak alá, miszerint nem beszélnek arról, milyen munkát végeztek a Jövő Háza környékén.
A projekt résztvevői 500 000-1 000 000 forint közötti összegeket vettek fel néhány hónapos munkájukért, Wahorn ehhez képest négymillió forintot kapott a projektben való részvételéért. Erdélyi viszont különös módon nem tudja, fizettek-e neki: "Fogalmam sincs, sohasem intézem a pénzügyeimet" mondja. "Valamiféle szerződést talán kötöttünk, de azt hiszem, nem kaptam érte pénzt."
Az IHM-ből származó értesüléseink szerint most egy tucatnyian dolgoznak a Jövő Házán - a Protégé szakértőin kívül van közöttük olyan, aki a korábbi csapatban is dolgozott, de legtöbbjük új arc: informatikus, építész, kiállításszervező és oktatási szakember. A projektnek ugyanakkor még mindig nincs igazi felelőse: egyszerre foglalkozik vele Pajna Sándor helyettes államtitkár és a Millenáris Kht. megbízott ügyvezetője, Marosvölgyi Zsuzsa. A kulturális programigazgató posztjára a napokban folyik a pályáztatás; a hírek szerint a művészetekben és kiállításszervezésben járatos szakember kerül majd a Jövő Háza élére.
[LHP.HU]
2005.02.25. 16:13
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
