
Jó játék volt, megcsináltuk - ennyit válaszolt Sanyi arra a kérdésünkre, hogy mi futott át először az agyán, amikor kiderült, ő az első a játék történetében, aki egy jól időzített cserének köszönhetően 50 millió forinttal rövidíti meg az igazgató úr bankszámláját - persze csak a pénz fele az övé, 25 millió az egyik szerencsés telefonos játékosé.
- A kocsi részleteit fizetem ki belőle, és veszünk egy lakást is. Reális dolgokra költjük, semmi különlegesre. Egyébként nem a pénz miatt jelentkeztem a játékra, hanem az élmény miatt. Mondtam is Gundinak, hogy az ötvenezer forintnak is meg lett volna a helye, mert az kéthavi rezsi, meg az egy forintnak is, mert azt meg odaadtam volna a fiamnak.
Az újabb milliomos, akit eleinte a játékostársai sem tudtak hová tenni állandó kimértsége miatt, egy ipari vegyszerekkel foglalkozó cég egyik értékesítője, de már szinte mindent kipróbált az életben. Volt már kínai étteremben mosogató, pakolt ki vagonokat a pályaudvaron, de mégis mindig a vízilabda körül forgott az élete, ez a legnagyobb szenvedélye.
- Annak idején a Fradiban kezdtem el játszani, de huszonegy évesen kikerültem Németországba. Ott rengeteg klubnál játszottam, edzősködtem is. Most Szentesen vízilabdázom egy amatőr csapatban.
Kint Németországban ismerte meg a párját, Évát is, akivel azóta hazajött Magyarországra, és született egy kisfia, Gergő. A trónörökös két és fél éves, de már most nagyobb gengszter, mint az apja”. Sanyi sem kerülheti el, hogy megismerjék az utcán, bár állítása szerint a szereplésnek ezt a formáját nem nagyon kedveli. Persze élménye azért van.
- A harmadik adás után Zuglóban egy sarkon reggel fél kilenckor látom, hogy egy kukásautó hirtelen befékez a kereszteződés közepén, és hat kukás lóg ki az ablakon azt kiabálva, hogy Áll az alku? Én meg nevetve annyit mondtam, hogy nem.
blikk
2006.05.24. 10:49