HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Miért szeretjük a virágokat? > Növények szimbóluma I.
Kifejezi a négy elem együttes hatását:
A Földből növekszik az Ég felé, a fejlődéséhez Vízre és Tűzre ( a Nap fényére, melegére) van szüksége. A virágok általában az életerőt, életörömöt, a tél végét, a halálon való diadalt jelképezik Női, passzív princípium, kelyhe a jövő gyümölcsének reménye, a bimbó a rejtett lehetőség.
A Bibliában a virágzás isten tetszésére utal; ezt bizonyítja Áron kivirágzó botja, egyes mondákban és legendákban is a kivirágzó száraz bot az isteni tetszésnyilvánítás vagy a remény szimbóluma. Jézust Jeruzsálembe érkeztekor pálmaággal köszöntötték, ebből származik a „virágvasárnap” elnevezésünk.
A taoizmusban a fejtetőből kinövő aranyvirág a legmagasabb fokú misztikus megvilágosodás szimbóluma, azonos az életelixírrel, a lelki megújulással, a halhatatlansággal.
Az azték kalendáriumban egyik jel a virág, ami az értékességnek, művészinek és az ízlésesnek a szimbóluma. Az e jelben születetteket tehetségesnek tartották művészi, kézműves tevékenységhez, és varázsláshoz is. A termékenység istennőjének attribútuma volt a virágkoszorú a hajában és virágcsokor a kezében.
A keltáknál a virág a változékonyság, az instabilitás jelképe, a teremtményé, ami állandó fejlődésnek van kitéve, szépsége tünékeny.
A görög ünnepeken a vetélkedések győzteseit virágkoszorúval jutalmazták, a mitológia szerint a virágok istenek véréből hajt ki, pl. Narcisszoszéból a nárcisz. Perszefonét Hádész virágszedés közben (liliomot szedett) rabolta el az alvilágba, itt is a virágok a holtak lelkének ábrázolói.
A római mitológiában Flóra a virágok istennője, ünnepén, a Floralián az emberek virágkoszorúkat viseltek.Pliniusz szerint a természet éppen a virágok által mutatja meg festőiségét és mulandóságát. (Apropó múlandóság: Petőfi: „ …elhull a virág, eliramlik az élet…” Shelley: „Változékonyság” „Ma kacag a virág/holnap nem él, az, mit őrizni vágysz/szálló levél”)
NÖVÉNYEK SZIMBÓLUMA
árvácska: háromféle színe miatt a Szentháromság, néphitben a 3 pár sziromból 2 az irigy mostohát, 2 annak lányait, 2 két árvát jelképez (Móricz-Árvácska)
babér: halhatatlanság (a hősök babérkoszorúja), Apolló szent növénye, Daphné miatt, aki szerelme elől menekülve babérfává változott.
A bazsalikom a gyarmatosító angoloknak köszönhetően került a konyhába. Az 1570-es évektől egyre divatosabb ''angol kerti fűszernövény''. Századokon át ízesítette a brit szigetek ételeit. Valami rejtélyes okból kifolyólag Albionban jelenleg méltatlanul mellőzik. A Tudor királyok idejében a háziasszonyok egy cserép bazsalikommal ajándékozták meg a házukba látogatót. Indiai eredetűnek tartják: ott bokor formájában évelőként is megél, Visnu és Krisna istenek szent növénye. Malajziában és Perzsiában sírokra ültetik, az egyiptomi nők pedig szeretteik sírjait szórják be virágjaival. Nyugat-afrikai és indonéz fajtáit elsősorban lázcsillapításra használják. Az ókori görögöknél a szerencsétlenséget szimbolizálta. Moldáviában máig él a hit, miszerint ha egy férfi bazsalikomot fogad el egy leánytól, azt haláláig szeretni fogja.
bogáncs: szúrós, rossz természet,
borostyán: elszántság, hosszú élet, öröklét,
búzavirág: tisztaság, spiritualitás,
fagyöngy: bölcsesség, halhatatlanság, gyógyító, varázslatos erő,
gyöngyvirág: szeretet ,
ibolya: remény, szerénység, megújulás ill. Mária alázatossága, és Krisztus szenvedéseire is utal,
írisz: amelyet az ókorban neveztek el „szivárvány”-nak, s így mint a megígért szövetség jele szerepel a bűnbeesés ábrázolásain, az Ó- és Újszövetséget összekötő Keresztelő János mellett, miközben kard alakú levelei Mária hét fájdalmát testesítik meg,
kakukkfű: az ókori görögök szerették kakukkfüves aromafürdőkben áztatni magukat, a germánok viszont isteneik jóindulatára pályáztak, amikor kakukkfűvel áldoztak reggelente. A keresztények számára Mária-szimbólum az örökzöld növény. Római feljegyzésekben 2000 éves írásos bizonyítékok vannak a kakukkfű gyógyhatásaira, melyek szerint a kakukkfű főzete távol tartja, ill. gyógyítja a megfázást.
kankalin: kulcscsomóként lecsüngő virágzata miatt Szt. Péter kulcsait szimbolizálja, átvitt értelemben Mária jelképe is, aki fia által nyitotta meg az emberek előtt a mennyországot.
kamilla: mint gyógynövény, Mária lelki gyógyító erejének jelképe,
krizantém (őszirózsa): hosszú élet, halhatatlanság. Keleten királyi virág, a japán császári címerben is megtalálható, mint az erényesség, kitartás szimbóluma. Fehér: emlékezés.
liliom: tisztaság, ártatlanság de bódulat szimbóluma is. Az egyetlen virág, amit Krisztus nevén nevez az Újszövetségben, ezért már nagyon korán annyira népszerű lett, hogy végül V. Pál pápa 1618-ban jónak látta szabályozni művészi felhasználását. A tisztaság szimbólumaként Máriához és a szentekhez rendeljük, az Énekek énekében emlegetett liliom is Máriára utal, a kiváltságot jelképezve. A Bibliában a liliom még az isten akaratára való hagyatkozást, vagyis a gondviselést is jelképezi („Nézzétek a mezők liliomát, hogyan nőnek, nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak”). Egészen más értelmezés szerint a liliom bibéje miatt a nemzés szimbóluma is, a francia királyok a faj fennmaradása miatt választották. (Bourbon liliom) A liliom erős, fűszeres bódító illata ellentétben áll megjelenésével, a szellem és az érzékek együttesét, ellentétét is jelezheti.
lóhere: gyarapodás, jólét, lelki egyensúly, szerencse, (Lottó, Totó, szerencsejátékok, Újév)
mályva: Mária gyógyító erejét szimbolizálja. Korea nemzeti virága, Kínában az állhatatosság jelképe.
margaréta: a görög ’margarisz’ (gyöngy) szóból ered, a kiontott könnyek szimbólumként Krisztus és a vértanúk szenvedésének jelképe. Néphitben sorsjelkép (szeret-nem szeret)
mimóza: érzékenység,
napraforgó: szoláris karakter, sugárzás, nagyság, szellemi megvilágosodás iránti vágy, befolyásolhatóság - arra fordul, amerről a legtöbb fényt kapja,
nárcisz: önimádat, de a Biblia alapján a Paradicsom virága, a feltámadással is összefügghet, („Kertem nárciszokkal végigültetéd” Csokonai)
nefelejcs: hűség, az isteni parancsok megtartása. Régi magyar neve szemvígasztaló.
nőszirom (írisz)= szivárvány): Mária szimbóluma, a szivárvány révén a Krisztus által megújított szövetség jelképe is.
orchidea: luxus vágy, Keleten a kifinomultság, műveltség, gyöngédség szimbóluma
orgona: áhítat, (Anyák napja- Orgona ága…)
páfrány: szelíd természetesség, őserő,
pipacs: heves, de mulandó fellobbanás, bódulat. A feslettséggel is összekapcsolódik
pünkösdirózsa: Paeonia fajok családjába tartozó növény hazája Kína, ahol közel 2000 éve termesztik. Nevét a görög mitológia isteneit gyógyító orvosnak, Paion-nak köszönheti. Évszázadokon át elsősorban gyógynövényként termesztették. Gyökeréből készült kivonatával gyógyítottak sárgaságot, vese- és hólyaghurutot, reumát és egyéb betegségeket. Ez annál is meghökkentőbb, mivel a növény egésze mérgező, kivéve a tavasszal és ősszel kiásott gyökérgumókat.
rózsa, piros: női szimbólum, szerelem, szenvedély, szenvedés,
rózsa, fehér: tiszta szeretet, távolságtartás, Szűz Mária epitheton ornansa, a „tövis nélküli rózsa”, minthogy ő mentes volt az áteredő bűntől. A reneszánsz képeken a rózsafüzérek Mária tövis nélküli rózsakoszorúira utalnak. Árpádházi Szt. Erzsébet virága.
vadrózsa: a remeteéletre utal, (pl. Mária Magdolna mellett)
szarkaláb: sarkantyús virága miatt a lovagság és a lovagokat védelmező Mária szimbóluma, de gyógynövény volta miatt a lelki vakságból kigyógyító Krisztusra és Máriára is utalhat, formája miatt a szem körül?
százszorszép: Mária könnyei az egyiptomi menekülés idején. Gyermekkori gondtalanság, játékosság.
szegfű: Passió, Krisztus kereszthalálának szimbóluma. Másrészt világi szerelem , életöröm, hiúság.
tavirózsa: lelki fejlődés, teremtés
tulipán: természetesség, játékosság, vidámság, a 19 sz.-i székely szerelmi szimbolika jellemzője. Magyar népművészet: a tulipán a liliomot helyettesíti, a XVI. században került hazánkba Batthyány Boldizsár kertjébe, majd alig száz év elteltével már a parasztkertek – és a népdalok – kedvelt virága lett .
vadvirágok: természetesség, szabadság, frissesség.
Összeállította: dr. Szombathelyi Éva Herman Ottó Bonsai Egyesület
(gazlap.hu)
2006.11.29
t: 5173
Növények szimbóluma I.
Kifejezi a négy elem együttes hatását:
A Földből növekszik az Ég felé, a fejlődéséhez Vízre és Tűzre ( a Nap fényére, melegére) van szüksége. A virágok általában az életerőt, életörömöt, a tél végét, a halálon való diadalt jelképezik Női, passzív princípium, kelyhe a jövő gyümölcsének reménye, a bimbó a rejtett lehetőség.
A Bibliában a virágzás isten tetszésére utal; ezt bizonyítja Áron kivirágzó botja, egyes mondákban és legendákban is a kivirágzó száraz bot az isteni tetszésnyilvánítás vagy a remény szimbóluma. Jézust Jeruzsálembe érkeztekor pálmaággal köszöntötték, ebből származik a „virágvasárnap” elnevezésünk.
A taoizmusban a fejtetőből kinövő aranyvirág a legmagasabb fokú misztikus megvilágosodás szimbóluma, azonos az életelixírrel, a lelki megújulással, a halhatatlansággal.
Az azték kalendáriumban egyik jel a virág, ami az értékességnek, művészinek és az ízlésesnek a szimbóluma. Az e jelben születetteket tehetségesnek tartották művészi, kézműves tevékenységhez, és varázsláshoz is. A termékenység istennőjének attribútuma volt a virágkoszorú a hajában és virágcsokor a kezében.
A keltáknál a virág a változékonyság, az instabilitás jelképe, a teremtményé, ami állandó fejlődésnek van kitéve, szépsége tünékeny.
A görög ünnepeken a vetélkedések győzteseit virágkoszorúval jutalmazták, a mitológia szerint a virágok istenek véréből hajt ki, pl. Narcisszoszéból a nárcisz. Perszefonét Hádész virágszedés közben (liliomot szedett) rabolta el az alvilágba, itt is a virágok a holtak lelkének ábrázolói.
A római mitológiában Flóra a virágok istennője, ünnepén, a Floralián az emberek virágkoszorúkat viseltek.Pliniusz szerint a természet éppen a virágok által mutatja meg festőiségét és mulandóságát. (Apropó múlandóság: Petőfi: „ …elhull a virág, eliramlik az élet…” Shelley: „Változékonyság” „Ma kacag a virág/holnap nem él, az, mit őrizni vágysz/szálló levél”)
NÖVÉNYEK SZIMBÓLUMA
árvácska: háromféle színe miatt a Szentháromság, néphitben a 3 pár sziromból 2 az irigy mostohát, 2 annak lányait, 2 két árvát jelképez (Móricz-Árvácska)
babér: halhatatlanság (a hősök babérkoszorúja), Apolló szent növénye, Daphné miatt, aki szerelme elől menekülve babérfává változott.
A bazsalikom a gyarmatosító angoloknak köszönhetően került a konyhába. Az 1570-es évektől egyre divatosabb ''angol kerti fűszernövény''. Századokon át ízesítette a brit szigetek ételeit. Valami rejtélyes okból kifolyólag Albionban jelenleg méltatlanul mellőzik. A Tudor királyok idejében a háziasszonyok egy cserép bazsalikommal ajándékozták meg a házukba látogatót. Indiai eredetűnek tartják: ott bokor formájában évelőként is megél, Visnu és Krisna istenek szent növénye. Malajziában és Perzsiában sírokra ültetik, az egyiptomi nők pedig szeretteik sírjait szórják be virágjaival. Nyugat-afrikai és indonéz fajtáit elsősorban lázcsillapításra használják. Az ókori görögöknél a szerencsétlenséget szimbolizálta. Moldáviában máig él a hit, miszerint ha egy férfi bazsalikomot fogad el egy leánytól, azt haláláig szeretni fogja.
bogáncs: szúrós, rossz természet,
borostyán: elszántság, hosszú élet, öröklét,
búzavirág: tisztaság, spiritualitás,
fagyöngy: bölcsesség, halhatatlanság, gyógyító, varázslatos erő,
gyöngyvirág: szeretet ,
ibolya: remény, szerénység, megújulás ill. Mária alázatossága, és Krisztus szenvedéseire is utal,
írisz: amelyet az ókorban neveztek el „szivárvány”-nak, s így mint a megígért szövetség jele szerepel a bűnbeesés ábrázolásain, az Ó- és Újszövetséget összekötő Keresztelő János mellett, miközben kard alakú levelei Mária hét fájdalmát testesítik meg,
kakukkfű: az ókori görögök szerették kakukkfüves aromafürdőkben áztatni magukat, a germánok viszont isteneik jóindulatára pályáztak, amikor kakukkfűvel áldoztak reggelente. A keresztények számára Mária-szimbólum az örökzöld növény. Római feljegyzésekben 2000 éves írásos bizonyítékok vannak a kakukkfű gyógyhatásaira, melyek szerint a kakukkfű főzete távol tartja, ill. gyógyítja a megfázást.
kankalin: kulcscsomóként lecsüngő virágzata miatt Szt. Péter kulcsait szimbolizálja, átvitt értelemben Mária jelképe is, aki fia által nyitotta meg az emberek előtt a mennyországot.
kamilla: mint gyógynövény, Mária lelki gyógyító erejének jelképe,
krizantém (őszirózsa): hosszú élet, halhatatlanság. Keleten királyi virág, a japán császári címerben is megtalálható, mint az erényesség, kitartás szimbóluma. Fehér: emlékezés.
liliom: tisztaság, ártatlanság de bódulat szimbóluma is. Az egyetlen virág, amit Krisztus nevén nevez az Újszövetségben, ezért már nagyon korán annyira népszerű lett, hogy végül V. Pál pápa 1618-ban jónak látta szabályozni művészi felhasználását. A tisztaság szimbólumaként Máriához és a szentekhez rendeljük, az Énekek énekében emlegetett liliom is Máriára utal, a kiváltságot jelképezve. A Bibliában a liliom még az isten akaratára való hagyatkozást, vagyis a gondviselést is jelképezi („Nézzétek a mezők liliomát, hogyan nőnek, nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak”). Egészen más értelmezés szerint a liliom bibéje miatt a nemzés szimbóluma is, a francia királyok a faj fennmaradása miatt választották. (Bourbon liliom) A liliom erős, fűszeres bódító illata ellentétben áll megjelenésével, a szellem és az érzékek együttesét, ellentétét is jelezheti.
lóhere: gyarapodás, jólét, lelki egyensúly, szerencse, (Lottó, Totó, szerencsejátékok, Újév)
mályva: Mária gyógyító erejét szimbolizálja. Korea nemzeti virága, Kínában az állhatatosság jelképe.
margaréta: a görög ’margarisz’ (gyöngy) szóból ered, a kiontott könnyek szimbólumként Krisztus és a vértanúk szenvedésének jelképe. Néphitben sorsjelkép (szeret-nem szeret)
mimóza: érzékenység,
napraforgó: szoláris karakter, sugárzás, nagyság, szellemi megvilágosodás iránti vágy, befolyásolhatóság - arra fordul, amerről a legtöbb fényt kapja,
nárcisz: önimádat, de a Biblia alapján a Paradicsom virága, a feltámadással is összefügghet, („Kertem nárciszokkal végigültetéd” Csokonai)
nefelejcs: hűség, az isteni parancsok megtartása. Régi magyar neve szemvígasztaló.
nőszirom (írisz)= szivárvány): Mária szimbóluma, a szivárvány révén a Krisztus által megújított szövetség jelképe is.
orchidea: luxus vágy, Keleten a kifinomultság, műveltség, gyöngédség szimbóluma
orgona: áhítat, (Anyák napja- Orgona ága…)
páfrány: szelíd természetesség, őserő,
pipacs: heves, de mulandó fellobbanás, bódulat. A feslettséggel is összekapcsolódik
pünkösdirózsa: Paeonia fajok családjába tartozó növény hazája Kína, ahol közel 2000 éve termesztik. Nevét a görög mitológia isteneit gyógyító orvosnak, Paion-nak köszönheti. Évszázadokon át elsősorban gyógynövényként termesztették. Gyökeréből készült kivonatával gyógyítottak sárgaságot, vese- és hólyaghurutot, reumát és egyéb betegségeket. Ez annál is meghökkentőbb, mivel a növény egésze mérgező, kivéve a tavasszal és ősszel kiásott gyökérgumókat.
rózsa, piros: női szimbólum, szerelem, szenvedély, szenvedés,
rózsa, fehér: tiszta szeretet, távolságtartás, Szűz Mária epitheton ornansa, a „tövis nélküli rózsa”, minthogy ő mentes volt az áteredő bűntől. A reneszánsz képeken a rózsafüzérek Mária tövis nélküli rózsakoszorúira utalnak. Árpádházi Szt. Erzsébet virága.
vadrózsa: a remeteéletre utal, (pl. Mária Magdolna mellett)
szarkaláb: sarkantyús virága miatt a lovagság és a lovagokat védelmező Mária szimbóluma, de gyógynövény volta miatt a lelki vakságból kigyógyító Krisztusra és Máriára is utalhat, formája miatt a szem körül?
százszorszép: Mária könnyei az egyiptomi menekülés idején. Gyermekkori gondtalanság, játékosság.
szegfű: Passió, Krisztus kereszthalálának szimbóluma. Másrészt világi szerelem , életöröm, hiúság.
tavirózsa: lelki fejlődés, teremtés
tulipán: természetesség, játékosság, vidámság, a 19 sz.-i székely szerelmi szimbolika jellemzője. Magyar népművészet: a tulipán a liliomot helyettesíti, a XVI. században került hazánkba Batthyány Boldizsár kertjébe, majd alig száz év elteltével már a parasztkertek – és a népdalok – kedvelt virága lett .
vadvirágok: természetesség, szabadság, frissesség.
Összeállította: dr. Szombathelyi Éva Herman Ottó Bonsai Egyesület
(gazlap.hu)
LINKAJÁNLÓ
Alternatív gyógymódok
Egészség - orvos
Szépségápolás
Táplálékkiegészítők
Bio
Recept ABC
Vegetáriánus
Dísznövények
Világörökség
2006.11.29
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
