Sokan a pálmafélékhez hasonlítják őket, mert a dracéna féleségek megjelenésükben hasonlítanak a pálmákhoz. A levelek jellegzetesen szalagszerűek és kihegyesedők. A szélein csíkot viselő D. marginata Madagaszkárból származik. Ennek ellenére a száraz szobalevegőt is jól elviseli, különösen idősebb korban. A dracénákat éppen igénytelenségük tette oly közkedvelt szobanövénnyé az északi féltekén. A kisebbek asztalra valók, míg a magasabbak huzatmentes csarnokokat, lépcsőházakat, nappalit díszítenek.
Ne riasszon el senkit, hogy a rendelőben látott példány inkább csontvázra emlékeztet, mert ha kicsit is odafigyelünk rájuk, nagyon mutatós növénnyé serdül.
Ideális számukra a 18-20 °C körüli hőmérséklet. Az erősebb napsütés meg is perzselheti őket, de a szórt fényt kedvelik. Ha el akarjuk kerülni, hogy törzse a fény felé nőjön, forgassuk. A zöld levelűek kevesebb fénnyel, jóval alacsonyabb hőmérséklettel is beérik, és a páraszegénységet is ezek tűrik a legjobban. Ezek a növények nyáron a szabadba vihetők. Az ingadozó hőmérséklettől, a hirtelen és erős lehűléstől viszont bármelyikük károsodhat. E tekintetben is a zöld levelűek és az idősebbek a tűrőképesebbek. Mérsékelt öntözést kíván. Jó, ha a leveleiket legalább időnként langyos vízzel permetezzük úgy, hogy a vízcseppek éjszakára már fölszáradjanak. A lombpermetezés különösen hasznos lehet a meleg, száraz levegőjű szobákban. Ha bőségesen kapnak fényt, és a hőmérséklet is kedvez, hetenként és literenként egy-két ml Wuxal, esetleg más hasonló lombtrágya-szer is tehető a permetezésükhöz használt vízbe.
Divatosak a törzses formák. A több törzses, illetve töves és különböző méretű, közös tartóedényben neveltek is nagyon divatossá váltak napjainkra. Ilyen módon valóságos növényszigetet képezhetnek.
A gyakori kisebb-nagyobb mértékű levélfoltosodást élettani okok vagy baktériumok idézik elő. Például túl száraz körülmények között levélcsúcs száradás lép fel. Alulról felfelé történő levélbarnulás illetve felkopaszodás rendszerint a szárazság és az éhezés következménye. Ameddig az lehetséges, a megbetegedett részeket, illetve beteg leveleket távolítsuk el. A barnult részek bátran levághatók, de a még eleven, zöldellő részbe ne vágjunk bele. Esetenként felkopaszodást előidéző levélvesztés is bekövetkezhet. Ennek következtében végül csak fölül marad levélüstök.
A KÉPEN a Dracaena sandleriana fényhiányos és optimális méretű levele látható.
Ne féljünk visszavágni. A lefejezett törzsrész érintetlenül hagyható az ismételt kihajtáshoz, vagy a tövénél levágható, hogy innen induljon újra a fejlődése. A lefejezett törzsön hamarosan megjelennek az új hajtások. A vágásfelületet viasszal fedve óvhatjuk a beszáradástól. A visszavágást követően csak nagyon mérsékelt öntözést kíván. Az idővel előtörő hajtások közül legfeljebb hármat-négyet érdemes meghagyni, a többi hajtás levágható.
Ne féljünk visszavágni. A lefejezett törzsrész érintetlenül hagyható az ismételt kihajtáshoz, vagy a tövénél levágható, hogy innen induljon újra a fejlődése. A lefejezett törzsön hamarosan megjelennek az új hajtások. A vágásfelületet viasszal fedve óvhatjuk a beszáradástól. A visszavágást követően csak nagyon mérsékelt öntözést kíván. Az idővel előtörő hajtások közül legfeljebb hármat-négyet érdemes meghagyni, a többi hajtás levágható.
Dr. Komiszár Lajos