A szexuális beállítottság, a nemi identitás, a szexuális és a pszichoszexuális szokások nem csak koronként, hanem a különböző kultúrákban és az egyes kultúrákon belül is eltérőek lehetnek. A mai világban pedig már egyáltalán nem szégyen vagy tabu a szexualitásról beszélni.
A maszturbáció (önkielégítés) például bizonyos korokban elemebetegségnek számított, ma pedig mind a férfiak, mind a nők nagy többsége rendszeresen végez önkielégítést és ezt mindenki normális szexuális magatartásnak tartja. A probléma akkor jelentkezik, amikor az egyénnek emiatt lelki, pszichés problémái adódnak. Vannak azonban olyan szexuális viselkedési módok is, melyek semmilyen értelemben nem tekinthetők normálisnak, sőt abnormálisak, betegesek, fájdalmat, testi és lelki sérüléseket egyaránt okozhatnak.
Az alábbiakban kisebb áttekintést olvashatnak a különböző szexuális beállítottságokról és a pszichoszexuális rendellenességekről.
Szexuális beállítottság
Heteroszexualitás: A szó az általános gyakorlatban a normális nemi irányultságot, azaz a férfi - nő szexuális kapcsolatát jelzi, vagyis, hogy nemi vonzódás az ellenkező nemű egyedek irányában van.
Homoszexualitás: Az azonos neműek testi, lelki szerelmét jelöli a szó. A nemi vágy "tárgya" az azonos neműk közül való. Oka ismeretlen, sem fiziológiai, sem pszichés hatásokat nem tudtak egyértelműen azonosítani. A homoszexualitás környezeti és biológiai hatások eredménye, nem tudatos döntésé. A homoszexuálisok általában felismerik, hogy az azonos neműek iránt vonzódnak, de főként a társadalmi megítélés miatt (bár az utóbbi években ez talán nem olyan szigorú) az alkalmazkodás általában hosszabb időt vesz igénybe, és gyakran lelki problémákkal is együttjár.
Férfiak esetében gyakoribb.
Biszexualitás: Azokat jelöli a szó, akik a saját nemük és a másik nem iránt egyaránt szexuális vonzalmat éreznek. A biszexuálisok jelentős része életük egyes időszakában főként a homoszexuális ingerekre reagál. A biszexualitás a nők között gyakoribb.
A nemi identitás zavarai:
Transzszexualizmus: A transzszexuális emberek általában úgy érzik, hogy testük egyfajta "csapda", ami nem felel meg valódi nemi identitásuknak. Többségük férfi, aki nőnek érzi magát és erőteljesen idegenkedig férfi testétől. A transzszexuálisok nagy többsége úgy próbálja feloldani ezt a helyzetet, hogy nőként öltözik és viselkedik, egyesek azonban hormonterápiás vagy sebészi úton próbálják inkább erősíteni hovatartozásukat.
Parafiliák:
Exhibicionizmus: A nemi eltévelyedések egyik leggyakoribb formája. A ”mutogatós bácsik” iskolák előtt gyerekek számára, mások felnőtt nők számára teszik közszemlére a nemi szervüket és ezáltal szexuális izgalmi állapotba kerülnek, melyet gyakran önkielégítés követ. Ritkán követnek el erőszakot. A törvénybe ütköző magatartás hátterében személyiség-fejlődési problémák fedezhetők fel. Érdekes módon az exhibicionisták többsége 40 év alatti férfi, többségük házas ember.
Fetisizmus: Kizárólag a férfiakra jellemző nemi eltévelyedés. A pszichoszexuális érés folyamata során a szexuális fantáziához bizonyos tárgyak, - fétis - kapcsolódnak, és a későbbiekben ezek megpillantása, fogdosása, szagolgatása vált ki nemi izgalmat. A fétis lehet bármilyen ruhanemű (általában alsónemű), cipő, bőr vagy gumiruházat, vagy egyéb tárgyak.A fétisiszták gyakran szárítóról, szennyesládából lopnak ruhadarabokat vágyaik kielégítéséhez.
Frottőrizmus: A nemi eltévelyedések egyik meglehetősen gyakori fajtája. A frottőr a általában zsúfolt helyeken, villamoson, buszon úgy ingerli magát, hogy nemi szervét az előtte álló nőhöz nyomja, dörgöli, vagy közösülő mozdulatokat tesz. (Jó ellenszer, ha a retikülünk varrásában egy gombostűt tartunk, és probléma esetén oabökünk. A hatás nem marad el! a szerk.)
Gerontofília: A gerontofilek előszeretettel választanak szexuális vagy szerelmi partnert náluknál sokkalta idősebb, gyakran kifejezetten öreg személyek közül. E késztetésük gyökereit leggyakrabban a személyiségfejlődés során szerzett tapasztalatok és érzelmi tényezők együttesében találhatjuk. A gerontofília nem túl gyakori, de mindkét nemre jellemző lehet.
Koprolália - koprofília: Nők és férfiak között meglehetősen sokan vannak, akik a szeretkezés izgalmában a nemi szervekhez és főként az ürülékhez kapcsolódó illetlen, olykor durva szavakat használnak. Ezt nevezik koproláliának, amely voltaképpen az önajzást segíti, illetve tudattalanul is jelzi, hogy a személyiség felszabadul. A koprofília, olyan szexuális izgalmat és közösülést jelent, melyben fontos izgató szerepe van a vizeletnek és az ürüléknek.
Mazohizmus és Szadizmus: A szexuális parafiliák e két fajtáját általában együtt szokták emlegetni, nem véletlenül, hisz kiegészítik egymást. A mazohista számára a fenyegetettség, a kiszolgáltatottság, a megalázottság és a fájdalom vezet a szexuális izgalomhoz és kielégüléshez. A szadista pedig éppen abban érez szexuális izgalmat, ha valakit megalázhat, ha testi-lelki fájdalmat okozhat, ha valaki felett uralkodhat.
Bizonyos fokú, vagy megjátszott szadizmus és mazohizmus egy teljesen jól működő párkapcsolat része is lehet, de csak abban az esetben, ha mindkét fél beleegyezésével történik. Ugyanakkor egyes túlzottan agresszív, vagy erőszakos szadisták súlyos testi és lelki sérüléseket, halált is okozhatnak.
Szadistáknál gyakrabban fordul elő, hogy gyanútlan partnerüket, annak ellenkezése ellenére megerőszakolják.
Nekrofilia: A szexuális perverziók egyik legtorzultabb fajtája, melynek során a nemi izgalmat és vágyat halott személy váltja ki, melyet gyakran közösülés is követ.
"Ödipusz komplexus": A gyakran emlegetett fogalmat S. Freud alkotta. Eszerint minden gyermek “beleszeret” az ellenkező nemű szülőbe úgy 4 éves kora táján, ezzel egyidőben a másik szülőféllel - mint riválisával - szemben, indulatosan viselkedik. A helyzet gyakran szül konfliktust, s ha nem rendeződik megnyugtató módon, akkor magatartás zavarokhoz, - a későbbiekben, pszichés és szexuális zavarokhoz, súlyosabb esetben neurózishoz vezethet.
Pedofília: A felnőttek gyerekekkel történő szexuális érintkezésra való hajlamát jelenti. A pedofil hajlamú férfiak nemi vágya főként a pubertás kort még el nem érő kislányokra irányul. Ennek oka többnyire az, hogy a pszichoszexuális fejlődésük egy bizonyos gyermekkori ponton rögzült. A felnőtt nők ezért vagy nem keltik fel az érdeklődésüket, vagy pedig kisebbrendűnek érzik magukat, így nem is mernek próbálkozni. Ugyanakkor vannak olyan pedofilek is akik, a gyermekek mellett felnőttekkel is létesítenek szexuális kapcsolatot. A pedofilia nem kizárólag a férfiakra jellemző, bár náluk sokkal gyakoribb.
A pedofil felnőtt esetenként a családjából választja ki a gyermeket, majd megfélemlítve hallgatásra kényszeríti (vérfertőzés). A megfélemlítés miatt sajnos sok esetben csak évek múltán derül fény az esetekre.
A gyógyszeres és terápiás kezelés sajnos nem minden esetben eredményes; a börtön és az elzártság önmagában nem változtatja meg a pedofil hajlamot.
A gyermekekkel történő szexuális cselekményeket a törvény szigorúan bünteti.
Szodomia: (más néven bestiofilia) Az ember és az állat nemi aktusát jelöli. Ma a ritka nemi eltévelyedések közé tartozik.
Transzvesztitizmus: A transzszexuálisoktól eltérően a traszvesztiták nem akarják megváltoztatni nemiségüket. Általában inkább férfiakra jellemző, akik gyakran hordanak női ruhákat. Céljuk a szexuális vágy fokozása mellett, szorongásaik oldása illetve személyiségük női oldalának erőteljesebb átélése. A transzvesztitizmus nem jelent egyértelműen mentális zavart, sőt gyakran a párkapcsolatot sem befolyásolja kedvezőtlenül.
Voyeurizmus: Ismertebb nevén a "kukkolás". A meztelen, vetkőző vagy éppen szexuális tevékenységet végző személyek kifigyelése, meglesése váltja ki a szexuális izgalmat, melyet általában önkielégítés követ. Erőszakot nem igen követnek el, hiszen nem a megfigyelt személlyel való szexuális aktus, hanem maga a "kukkolás" az, ami izgatólag hat. A sztriptíz és a pornókazetták nem megfelelőek, hiszen éppen a voyerizmus lényege, a meglesés, a titkosság hiányzik belőle. Többségében férfiakra és fiúkra jellemző, melyet bizonyos mértékig a társadalom is tolerál. Betegségnek inkább csak akkor tekinthető, ha ez a szexuális kielégülés egyetlen formája.
Az exhibicionistákat, a frottöröket és a kukkolókat gyakran szatíroknak is nevezik. (Görög eredetű kifejezés, szexuálisan túlfűtött félisteni lények a szatírok)