HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > NŐI > Sport, fitness > Nem adták fel

t: 3848

Nem adták fel






Cseh Laci úszó

Az athéni olimpián egy bokasérülés miatt „csak” harmadik lett. Tizenhat évesen. Mi imádtuk, tán pont ezért. Most Cseh Laci megmutatja az itthoni Eb-n, mire képes. Ráadásul abban a számban is indul, melyben egykor apja tündökölt.

Amikor édesapja jó barátja, Kiss Miklós, a Spartacus edzője megsimogatta édesanyja hasát, azt mondta: „Ebből a gyerekből úszót faragunk.” Cseh Laci négyéves lehetett, amikor megtanult úszni. Szülei nem erőltették, ő választotta ezt a sportot.
– Volt időszak, amikor úgy éreztem, abbaha- gyom. Tizenegy éves lehettem, amikor kide- rült, asztmás vagyok. Szörnyű volt, amikor a vízben fulladoztam, mert rohamom volt. A mai napig nem nőttem ki ezt a betegséget, de megtanultam vele élni.

Rengeteg lemondással járt, hogy idáig eljutottam. Sokszor nem mentem el, sok helyre. Rengeteg jó filmet még a tévében sem tudtam megnézni, mert este kilenc-fél tíz felé már aludnom kell. Bár előfordult, hogy nem volt kedvem edzésre menni, mindig az uszodában kötöttem ki. A kritikus időszakokban gyorsan elhessegetem a negatív gondolatokat. Ha már ennyi energiát belefeccöltem, és itt állok a siker kapujában, folytatnom kell!

A felkészülési időszakban napi két edzésünk van. Fél ötkor kelek, hatkor már úszok. A délutáni edzés előtt, ha tehetem, alszom, vagy bemegyek az egyetemre. Mérnök-informatikus szakon első éves hallgató vagyok. Túlélő tanuló vagyok: épp annyit tudok, amennyit kell. Ha nem sportolnék, biztos jobban teljesítenék. Komolyan érdekel a számítástechnika. Ha abbahagyom az úszást, ezen a területen szeretnék dolgozni. De az még messze van. Most az Európa-bajnokságra koncentrálok. Szeretnék nyerni. Három arany lebeg a szemem előtt, és egy világcsúcs, amit négyszáz méter vegyes úszásban szeretnék elérni.

Most a Margitszigeten ott lesznek a lelátón a szüleim és a barátnőm is. Nem fontos, hogy a párom kiváló úszó legyen, csak ha víz mellé érünk, ne üljön kint a parton nagykabátban, legalább mártózzon meg. Mindennapjaim kicsit nehezek, kicsit kemények, de jönnek a sikerek. Magánéletre is jut időm, szóval szuper az életem.

Cseh László úszó
- Született: Budapesten, 1985. december 3-án, édesapja, Kiss László a ’70-es évek legjobb hátúszója volt hazánkban
- Eredményei: olimpiai 3. helyezett, világbajnoki 2. helyezett, kétszeres Európa-bajnok, ötszörös magyar bajnok
- Edzőjéről: „Túri Györgynél vasszigor és fegyelem van, de lehet vele viccelődni, érti a poénokat. A késést és a hanyag munkát viszont nem tűri.”

Kovács Ági úszó

Most remekül érzem magam a bőrömben. Annak a fránya, különös betegségnek szerencsére nyoma sincs. Az athéni olimpia előtt titokzatos kór támadta meg a szervezetemet, még a Lyme-kór gyanúja is felmerült. Mai napig nem tudni, mi volt az igazi oka, de az a lényeg, hogy már nincs fejfájás, gyengeség, rosszullét.

Az életem szeptembertől megváltozik. Úszást fogok tanítani négy évestől felnőttkorig Kőbányán, ahol díszpolgárrá avattak. Én is újra iskolapadba ülök: másoddiplomás kiegészítő képzésre jelentkeztem a Közgazdasági Egyetemre. Már hasznosítom is Amerikában megszerzett marketing tudásomat. Saját magam frissítem honlapomat, tárgyalok a szponzoraimmal.

A verseny után az élet nagy dolgaira kell összpontosítanom: a kapcsolatomra, a tanításra, és persze a továbbtanulás is újabb kötelezettség. Lance Armstrong mondta egyszer: „Bármi lehetséges. Mondhatják, hogy 90, 50, 1 százalék az esély, hogy valóra váljon, csak az a fontos, higgyünk benne, és küzdjünk érte.” Ez a mottóm, ebben hiszek.
Tizenkilenc évesen már olimpiai bajnok lett. Nem semmi. Amerikába ment tanulni, lediplomázott, sokan azt hitték, abbahagyja. De nem. Kovács Ági még most, huszonöt évesen is az aranyért küzd. Vajon utoljára?

Az Európa-bajnokság után dönti el, abbahagyja-e a versenyszerű úszást. Attól függ, lesz-e még benne lendület, erő. Két éves kora óta a medencében éli az életét. Húsz éve úszik, és a felkészülési időszakok mindig nagyon nehezek: úszás-pihenés-úszás…

– Napi háromszor edzünk, pihenésként fekszem, tévézek, olvasok. És persze az e-mailjeimet nézegetem. Amerikából várom leginkább a levelet, ugyanis évek óta van kint valakim. Bár Phoenixben jól éreztem magam, és a szerelem is odaköt, mégsem volt ott maradásom. Hiányzott a családom. Nagy szavak nélkül mondhatom: szeretem a hazámat, és jól érzem magam itthon. Kint élő barátom is úszó volt. Jár látogatni, én is megyek hozzá. Még nem tudom, itt ül-e majd a lelátón. Hogy milyen eredményre számítok? Jóslásokba nem bocsátkozom. Mindhárom mellúszó számban rajthoz állok, meglátjuk.

Kovács Ági úszó
- Született: Budapesten, 1981. július 13-án, szülei közgazdászok
- Eredményei: olimpiai aranyérmes, többszörös világ-, európa- és magyar bajnok, világkupa-győztes
- Edzője: „Tizenegy éve vagyok a válogatott tagja, talán emiatt kicsit szabadabb kezet kapok edzőimtől (Túri György és Nemes Zoltán – a szerk.), rászolgáltam a bizalmukra. Kétszer késtem az edzésről pár percet, de előre jeleztem, hogy óriási dugóba keveredtem.”

(gyongy.hu)


2006.08.02

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok