HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Eldőlt: mindössze 5 párt neve szerepel majd a szavazólapokon április 12-én
- Sötétségbe borultak az iráni városok, hátborzongató helyzetről számoltak be a lakosok
- Kibújt a szög a zsákból: Zelenszkij Orbán vereségét és Magyar Péter győzelmét akarja
- Megsemmisítették az amerikaiak az iráni terrorállam drónanyahajóját és vele együtt a teljes iszlamista hadiflottát
- Felszólítom az Európai Bizottságot, hogy támogassa Magyarországot az ukrán energiafegyver hatástalanításában – levelet írt Orbán Viktor Ursula von der LeyennekLevelet írt Orbán Viktor minisztere
HIRDETÉS
MAGAZINOK > ÉLETMÓD > Érdekességek > Javasasszony unokája
Nem volt pénz, nem volt orvos és nem voltak gyógyszerek. Kényszerûségbõl fordultak a javasasszonyokhoz és vállalták a füvekkel, piócákkal... egyebekkel történõ gyógyulást. A javasasszony a javát szolgálta a betegeknek, és csak javasolt, ami gyönyörûen kiolvasható az elnevezésbõl. Általában nõk ûzték ezt a mesterséget, a férfiak, az úgynevezett füves emberek kevesebben voltak. A hagyományt egy családon belül mindig a második nemzedék folytatta. Kivétel lesz most Szabó Gyuri bácsi lánya, aki már tanulja a mesterséget. - Az unokámat szerette volna tanítani - meséli a bükki füves ember -, de õ elment televíziós rendezõnek.
- Miért mindig a második nemzedék veszi át a tudást?
- Régen minden családban sok gyerek született, mi is hatan voltunk testvérek. Édesanyám nagyon jól ismerte a gyógynövényeket, alkalmazta is õket, de nem volt ideje velünk foglalkozni. Fõzni, mosni, takarítani, kapálni, dolgozni kellett. A nagymamám pedig ráért, így õ tanított.
- Szájról-szájra, vagy le is írta a tudományát?
- Elmondta, elmagyarázta, a gyakorlatban is megmutatta, de nem írta le. Kijártam vele a mezõre. Amikor pedig otthon voltunk, mind a tízen leültünk, - akkor nem volt még tv - és beszélgettünk. Érdekes, hogy gesztenyesütés, vagy héjában sült krumpli készítése közben mennyi mindent meg lehet egy családban beszélni. Míg hámozzuk, vagy esszük, mindenki mond valamit. Akkor még nagyon tiszteltük az idõs embereket, így természetesen a legtöbbször a nagymamát hallgattuk.
- Gyuri bácsi mikor született?
- 1928- ban születtem. 1934-tõl (akkor költözött hozzánk) tanított haláláig (1942) a nagymamám. Gyerekkoromtól nagyon szerettem az erdõt, valahol talán erre születtem. Van a lábamon egy heg, és nem emlékeztem, hogyan szereztem. Édesanyámat kérdeztem meg, aki elmesélte, hogy négy éves koromban már állandóan elszöktem otthonról, de mindig csak az erdõ felé mentem. Egyszer felakadtam a szögesdrótra, úgy, hogy a lábammal csüngtem lefelé. Akkor szereztem ezt a sérülést.
- 1945 után lehetett ezt a foglalkozást ûzni?
- Akkor egyáltalán nem lehetett ezzel foglalkozni. A szomszédunkban élt a híres egri gyógyító asszony tanítványa (most már kint van Amerikában). Az õ gyógynövényeit rendõri felügyelettel rakták ki az utcára és égették el. Azt mondták, vagy elmegy a faluból, de még a megyébõl is, vagy lecsukják kuruzslásért.
Nem volt szabad. A lányom 18 éves koráig nem tudta, hogy én ezzel foglalkozom.
- Hogy oldotta ezt meg Gyuri bácsi?
- Úgy, hogy csak a családban használtuk. Régen a csikótûzhely tetején mindig volt egy 4-5 literes fazék fedõvel, szedõkanállal, és abban mindig tea volt. Ha valaki megszomjazott, mert magának... így használtuk a gyógyteát.
Soha nem bántottam
- Én az erdõben otthon érzem magam. Tudom, hogy az a szürke kérgû fa a bükkfa. Olyan szomorú vagyok, amikor azt hallom egy városi gyerektõl, hogy az egy FA. – Milyen fa? – kérdezem. - Fa. - mondja. Nem tudja, nem ismeri. Semmit nem ismer a természetbõl, mert nincs benne. Amikor én gyerek voltam, a környékünkön (Miskolcon a Forrás völgyben) minden fát, minden madárfészket, minden madarat ismertem. Én még láttam szalamandrát, tarajos gõtét – ma már ilyenek nincsenek. De soha nem bántottam egyiket sem. A növényeket is úgy kell gyûjteni – úgy tanította nagymama –, hogy ne tegyük tönkre a természetet. Ennek praktikus oldala is van, mert ha találok öt szál egynyári növényt, és mind az ötöt levágom, akkor jövõre újból keresnem kell. De ha az ötbõl kettõt otthagyok, az elpergeti a magját, és a következõ évben már nem öt szál lesz, hanem tizenöt. Ez a lényeg. Az évelõ növényeket pedig nem szabad gyökerestõl kézzel szedni, kitépni. Le kell vágni, de lehetõleg úgy, hogy még tudjon oldalhajtást növeszteni.
- Hol lehet ma Magyarországon úgy gyógynövényt gyûjteni, hogy az ne legyen szennyezett, vagy vegyszerrel kezelt?
- A nemzeti parkokban. Mindenhol kiváló gyógynövényállomány van. A magyarországi gyógynövényeknek egyébként is különleges hatásuk van, a világ elismeri, hogy hungaricumok.
- Szabad szedni?
- Egy-egy fõzetre valót igen, egyébként, ha valaki többet szeretne gyûjteni, akkor csak engedéllyel teheti. A fokozottan védett területeken viszont semmit sem szabad leszedni, mert büntetés jár érte. Persze aki igazán szereti a természetet és ért a gyógynövényekhez, az nem is bántja a védett növényt, mert tudja, hogy abból nagyon kevés van.
- Kevesen értenek hozzá.
- Hallottam egy rádiómûsorban, hogy nem jó módszerrel gyûjtik a gyógynövényeket, mert nagyon kevés ember ért ma már hozzá. Azt mondták, kb. húsz olyan ember él most Magyarországon, aki ismeri a hagyományt, és úgy nyúl a növényhez, ahogy azt kell. Õk talán még meg tudják értetni a következõ nemzedékkel, hogy a természet egy csoda. Az ember csak egy része, ezért is tisztelettel kell bánnunk vele.
- Talán eljön az idõ, amikor a gyógynövényeket bio-körülmények között fogjuk termeszteni.
- Már most is elég sok olyan gyógynövény van, amit termeszteni lehet. Van egy bemutató kertem Bükkszentkereszten, ahol hatvanféle gyógynövényt lehet megnézni. Szeretnénk majd iskolákat odahívni, és a gyerekeknek megmutatni, mi micsoda. A közönséges palástfû, ami védett növény (nem szabad szedni), nálunk a Bükkben 600 m fölött megterem. Volt egy kísérletem, sikerült magról palántát nevelni belõle. Most majd meg fogom próbálni nagyobb mennyiségben is, hiszen olyan kevés van belõle, hogy külföldrõl hozzuk be.
- Hogy látja a mai emberek egészségi állapotát?
- A legnagyobb problémának azt látom, hogy míg valaki tünetmentes és jól érzi magát, nem foglalkozik a saját egészségének a megõrzésével. Borzasztó gyenge a városi emberek immunrendszere, de lassan már az egész országé. Nagymamának volt egy olyan mondása, és késõbb már az édesanyám is mondogatta: Fiam, egy embernél az a természetes, ha két kiló piszkot egy évben megeszik. Ezt õk képletesen mondták, és én már akkor is felfogtam, hogy ezzel a saját szervezetem védekezõképességét növelem. Munkát adok neki, hogy a betegségeket védje ki.
- Milyen aranyszabályai vannak egészségünk megõrzésének?
- Elsõsorban az étkezés legyen változatos, együnk sok gyümölcsöt, zöldséget. Ehetünk húst is, hiszen a fogaink közül az elsõ négy tépõfog. Csak mértékkel kell fogyasztani, s ha valaki hajlamos a túlzott húgysav képzõdésre, az ne egyen vörös húsokat, csak szárnyast. Én nagyon lényegesnek tartom a máj és az epe mûködésének karbantartását.
- Hogyan?
- Erre is megvan a megfelelõ gyógynövény. Minden héten egyszer meg kell inni egy csésze aranyvesszõ teát. Nem ismerek még egy olyan gyógynövényt, ami a két fõ méregtelenítõ szervünket, a májat, epét és a vesét, hólyagot ilyen jól karbantartaná. A tibetiek az epe- és a májmûködést az egyik legfontosabb dolognak tarják. Tibetben már háromezer éves a gyógyítási kultúra. Ha õk még mindig ezt tartják nagyon fontosnak, akkor az úgy is van.
- Most jelent meg a könyve "Javasasszony unokája" címmel. Mit kell errõl tudni?
- A könyv egy része az életem története. Hogyan kezdtem el a gyógyfüvekkel foglalkozni, hogyan tanított meg nagymama. Írok benne a vérnyomásproblémákról, a máj-, az epemûködésrõl, az idegi problémákról… több betegségrõl. A gyógynövényes könyvek általában nem tartalmazzák a teák elkészítésének és használatának helyes módját, de ebben a könyvben mindez benne van.
- A családunknak bármilyen gyógynövénybõl adhatunk hetente egyszer egy csésze teát?
- Igen. A következõ könyvemben egy naptár jelzi majd, hogy kétszer kell egy évben minden embernek tisztító kúrát végezni, tavasszal és õsszel. Ezután bizonyos idõszakonként szükséges egy-egy szervünk mûködését segíteni.
Györgytea
- A Györgytea egy specialitás? Titka van?
- Igen. Ez már egy szabadalmazott találmány, élelmiszer-kiegészítõként került forgalomba. Cukorbetegek részére készítjük. Két óriásmolekulájú szénhidrát van benne, amik a kisebb szénhidrátot megeszik, így azok nem alakulnak a vérben vércukorrá, hanem természetes módon ürülnek. Ez a tea mindenkinek leviszi a cukorszintjét a normál körüli értékre. Van, akinek két hét alatt, van, akinek félév alatt. Egyetlen egy esetben nem szabad használni, ha valakinek epeköve van.
- A gyógyszereket ugyanúgy kell szedni a cukorbetegségre a tea mellett?
- Az idõskori cukorbetegségnél egy idõ után lehet csökkenteni a gyógyszer mennyiséget, végül pedig el is lehet hagyni – sokan elhagyták már. Az inzulinosoknál csökkenteni kell az inzulint, de õk nem hagyhatják el. Nagyon lényeges, hogy a tea megakadályozza a másodlagos betegségek kialakulását. Senkinek nem kell csonkolni a lábát, nem romlik a szem… De ez a tea sok mindent tud még azon kívül, hogy a vércukorszintet szabályozza (az ereket tisztítja, a koleszterin szintet rendben tartja, kismértékben csökkenti a vérnyomást, segíti az epemûködést), ezért aki fogyasztja, minden tekintetben jól érzi magát. Magyarországon már elég sokan isszák, külföldön pedig tizenhét országban forgalmazzák.
- Hogyan lehet Öntõl tanácsot kérni?
- Mindenkit szeretettel fogadok, akár telefonon érdeklõdik, akár személyesen keres fel. Teljesen önzetlenül segítek, ha tudok, ez nem kerül semmibe. Ha valaki teakeveréket, vagy gyógyfüvet szeretne, azért kell fizetni, mert abban munka van.
Munka bizony, mert reggeltõl estig járni az erdõt nem kis feladat. Persze, amit az ember szívvel csinál, az soha nem megerõltetõ. A bükki füves ember a természetben élve, annak csodálatos kincseit gyûjtve és használva megõrizte fiatalságát: a bõre sima, a szeme ragyog, a kedve töretlen. Segít, akinek tud, tanácsokat ad, teakeverékeket, gyógyító olajokat készít. Egyetlen dolog bántja egy kicsit. Mindig megkéri azokat, akiknek ad gyógyító szereibõl, hogy számoljanak be neki, hogyan, naponta hányszor, milyen körülmények között alkalmazták azt, hiszen így lehet összegyûjteni a tapasztalatokat, és tovább adni azoknak, akik segítségre szorulnak. Ezt csak nagyon kevesen teszik meg. Pedig híre megy a gyógyulásoknak, egyre több ember keresi fel a bükki füves embert, de a meggyógyultak - miután már nincs semmi bajuk - elfelejtik jótevõjüket.
(zoldujsag.hu)
2006.07.07
t: 2054
Javasasszony unokája
Nem volt pénz, nem volt orvos és nem voltak gyógyszerek. Kényszerûségbõl fordultak a javasasszonyokhoz és vállalták a füvekkel, piócákkal... egyebekkel történõ gyógyulást. A javasasszony a javát szolgálta a betegeknek, és csak javasolt, ami gyönyörûen kiolvasható az elnevezésbõl. Általában nõk ûzték ezt a mesterséget, a férfiak, az úgynevezett füves emberek kevesebben voltak. A hagyományt egy családon belül mindig a második nemzedék folytatta. Kivétel lesz most Szabó Gyuri bácsi lánya, aki már tanulja a mesterséget. - Az unokámat szerette volna tanítani - meséli a bükki füves ember -, de õ elment televíziós rendezõnek.- Miért mindig a második nemzedék veszi át a tudást?
- Régen minden családban sok gyerek született, mi is hatan voltunk testvérek. Édesanyám nagyon jól ismerte a gyógynövényeket, alkalmazta is õket, de nem volt ideje velünk foglalkozni. Fõzni, mosni, takarítani, kapálni, dolgozni kellett. A nagymamám pedig ráért, így õ tanított.
- Szájról-szájra, vagy le is írta a tudományát?
- Elmondta, elmagyarázta, a gyakorlatban is megmutatta, de nem írta le. Kijártam vele a mezõre. Amikor pedig otthon voltunk, mind a tízen leültünk, - akkor nem volt még tv - és beszélgettünk. Érdekes, hogy gesztenyesütés, vagy héjában sült krumpli készítése közben mennyi mindent meg lehet egy családban beszélni. Míg hámozzuk, vagy esszük, mindenki mond valamit. Akkor még nagyon tiszteltük az idõs embereket, így természetesen a legtöbbször a nagymamát hallgattuk.
- Gyuri bácsi mikor született?
- 1928- ban születtem. 1934-tõl (akkor költözött hozzánk) tanított haláláig (1942) a nagymamám. Gyerekkoromtól nagyon szerettem az erdõt, valahol talán erre születtem. Van a lábamon egy heg, és nem emlékeztem, hogyan szereztem. Édesanyámat kérdeztem meg, aki elmesélte, hogy négy éves koromban már állandóan elszöktem otthonról, de mindig csak az erdõ felé mentem. Egyszer felakadtam a szögesdrótra, úgy, hogy a lábammal csüngtem lefelé. Akkor szereztem ezt a sérülést.
- 1945 után lehetett ezt a foglalkozást ûzni?
- Akkor egyáltalán nem lehetett ezzel foglalkozni. A szomszédunkban élt a híres egri gyógyító asszony tanítványa (most már kint van Amerikában). Az õ gyógynövényeit rendõri felügyelettel rakták ki az utcára és égették el. Azt mondták, vagy elmegy a faluból, de még a megyébõl is, vagy lecsukják kuruzslásért.
Nem volt szabad. A lányom 18 éves koráig nem tudta, hogy én ezzel foglalkozom.
- Hogy oldotta ezt meg Gyuri bácsi?
- Úgy, hogy csak a családban használtuk. Régen a csikótûzhely tetején mindig volt egy 4-5 literes fazék fedõvel, szedõkanállal, és abban mindig tea volt. Ha valaki megszomjazott, mert magának... így használtuk a gyógyteát.
Soha nem bántottam
- Én az erdõben otthon érzem magam. Tudom, hogy az a szürke kérgû fa a bükkfa. Olyan szomorú vagyok, amikor azt hallom egy városi gyerektõl, hogy az egy FA. – Milyen fa? – kérdezem. - Fa. - mondja. Nem tudja, nem ismeri. Semmit nem ismer a természetbõl, mert nincs benne. Amikor én gyerek voltam, a környékünkön (Miskolcon a Forrás völgyben) minden fát, minden madárfészket, minden madarat ismertem. Én még láttam szalamandrát, tarajos gõtét – ma már ilyenek nincsenek. De soha nem bántottam egyiket sem. A növényeket is úgy kell gyûjteni – úgy tanította nagymama –, hogy ne tegyük tönkre a természetet. Ennek praktikus oldala is van, mert ha találok öt szál egynyári növényt, és mind az ötöt levágom, akkor jövõre újból keresnem kell. De ha az ötbõl kettõt otthagyok, az elpergeti a magját, és a következõ évben már nem öt szál lesz, hanem tizenöt. Ez a lényeg. Az évelõ növényeket pedig nem szabad gyökerestõl kézzel szedni, kitépni. Le kell vágni, de lehetõleg úgy, hogy még tudjon oldalhajtást növeszteni.
- Hol lehet ma Magyarországon úgy gyógynövényt gyûjteni, hogy az ne legyen szennyezett, vagy vegyszerrel kezelt?
- A nemzeti parkokban. Mindenhol kiváló gyógynövényállomány van. A magyarországi gyógynövényeknek egyébként is különleges hatásuk van, a világ elismeri, hogy hungaricumok.
- Szabad szedni?
- Egy-egy fõzetre valót igen, egyébként, ha valaki többet szeretne gyûjteni, akkor csak engedéllyel teheti. A fokozottan védett területeken viszont semmit sem szabad leszedni, mert büntetés jár érte. Persze aki igazán szereti a természetet és ért a gyógynövényekhez, az nem is bántja a védett növényt, mert tudja, hogy abból nagyon kevés van.
- Kevesen értenek hozzá.
- Hallottam egy rádiómûsorban, hogy nem jó módszerrel gyûjtik a gyógynövényeket, mert nagyon kevés ember ért ma már hozzá. Azt mondták, kb. húsz olyan ember él most Magyarországon, aki ismeri a hagyományt, és úgy nyúl a növényhez, ahogy azt kell. Õk talán még meg tudják értetni a következõ nemzedékkel, hogy a természet egy csoda. Az ember csak egy része, ezért is tisztelettel kell bánnunk vele.
- Talán eljön az idõ, amikor a gyógynövényeket bio-körülmények között fogjuk termeszteni.
- Már most is elég sok olyan gyógynövény van, amit termeszteni lehet. Van egy bemutató kertem Bükkszentkereszten, ahol hatvanféle gyógynövényt lehet megnézni. Szeretnénk majd iskolákat odahívni, és a gyerekeknek megmutatni, mi micsoda. A közönséges palástfû, ami védett növény (nem szabad szedni), nálunk a Bükkben 600 m fölött megterem. Volt egy kísérletem, sikerült magról palántát nevelni belõle. Most majd meg fogom próbálni nagyobb mennyiségben is, hiszen olyan kevés van belõle, hogy külföldrõl hozzuk be.
- Hogy látja a mai emberek egészségi állapotát?
- A legnagyobb problémának azt látom, hogy míg valaki tünetmentes és jól érzi magát, nem foglalkozik a saját egészségének a megõrzésével. Borzasztó gyenge a városi emberek immunrendszere, de lassan már az egész országé. Nagymamának volt egy olyan mondása, és késõbb már az édesanyám is mondogatta: Fiam, egy embernél az a természetes, ha két kiló piszkot egy évben megeszik. Ezt õk képletesen mondták, és én már akkor is felfogtam, hogy ezzel a saját szervezetem védekezõképességét növelem. Munkát adok neki, hogy a betegségeket védje ki.
- Milyen aranyszabályai vannak egészségünk megõrzésének?
- Elsõsorban az étkezés legyen változatos, együnk sok gyümölcsöt, zöldséget. Ehetünk húst is, hiszen a fogaink közül az elsõ négy tépõfog. Csak mértékkel kell fogyasztani, s ha valaki hajlamos a túlzott húgysav képzõdésre, az ne egyen vörös húsokat, csak szárnyast. Én nagyon lényegesnek tartom a máj és az epe mûködésének karbantartását.
- Hogyan?
- Erre is megvan a megfelelõ gyógynövény. Minden héten egyszer meg kell inni egy csésze aranyvesszõ teát. Nem ismerek még egy olyan gyógynövényt, ami a két fõ méregtelenítõ szervünket, a májat, epét és a vesét, hólyagot ilyen jól karbantartaná. A tibetiek az epe- és a májmûködést az egyik legfontosabb dolognak tarják. Tibetben már háromezer éves a gyógyítási kultúra. Ha õk még mindig ezt tartják nagyon fontosnak, akkor az úgy is van.
- Most jelent meg a könyve "Javasasszony unokája" címmel. Mit kell errõl tudni?
- A könyv egy része az életem története. Hogyan kezdtem el a gyógyfüvekkel foglalkozni, hogyan tanított meg nagymama. Írok benne a vérnyomásproblémákról, a máj-, az epemûködésrõl, az idegi problémákról… több betegségrõl. A gyógynövényes könyvek általában nem tartalmazzák a teák elkészítésének és használatának helyes módját, de ebben a könyvben mindez benne van.
- A családunknak bármilyen gyógynövénybõl adhatunk hetente egyszer egy csésze teát?
- Igen. A következõ könyvemben egy naptár jelzi majd, hogy kétszer kell egy évben minden embernek tisztító kúrát végezni, tavasszal és õsszel. Ezután bizonyos idõszakonként szükséges egy-egy szervünk mûködését segíteni.
Györgytea
- A Györgytea egy specialitás? Titka van?
- Igen. Ez már egy szabadalmazott találmány, élelmiszer-kiegészítõként került forgalomba. Cukorbetegek részére készítjük. Két óriásmolekulájú szénhidrát van benne, amik a kisebb szénhidrátot megeszik, így azok nem alakulnak a vérben vércukorrá, hanem természetes módon ürülnek. Ez a tea mindenkinek leviszi a cukorszintjét a normál körüli értékre. Van, akinek két hét alatt, van, akinek félév alatt. Egyetlen egy esetben nem szabad használni, ha valakinek epeköve van.
- A gyógyszereket ugyanúgy kell szedni a cukorbetegségre a tea mellett?
- Az idõskori cukorbetegségnél egy idõ után lehet csökkenteni a gyógyszer mennyiséget, végül pedig el is lehet hagyni – sokan elhagyták már. Az inzulinosoknál csökkenteni kell az inzulint, de õk nem hagyhatják el. Nagyon lényeges, hogy a tea megakadályozza a másodlagos betegségek kialakulását. Senkinek nem kell csonkolni a lábát, nem romlik a szem… De ez a tea sok mindent tud még azon kívül, hogy a vércukorszintet szabályozza (az ereket tisztítja, a koleszterin szintet rendben tartja, kismértékben csökkenti a vérnyomást, segíti az epemûködést), ezért aki fogyasztja, minden tekintetben jól érzi magát. Magyarországon már elég sokan isszák, külföldön pedig tizenhét országban forgalmazzák.
- Hogyan lehet Öntõl tanácsot kérni?
- Mindenkit szeretettel fogadok, akár telefonon érdeklõdik, akár személyesen keres fel. Teljesen önzetlenül segítek, ha tudok, ez nem kerül semmibe. Ha valaki teakeveréket, vagy gyógyfüvet szeretne, azért kell fizetni, mert abban munka van.
Munka bizony, mert reggeltõl estig járni az erdõt nem kis feladat. Persze, amit az ember szívvel csinál, az soha nem megerõltetõ. A bükki füves ember a természetben élve, annak csodálatos kincseit gyûjtve és használva megõrizte fiatalságát: a bõre sima, a szeme ragyog, a kedve töretlen. Segít, akinek tud, tanácsokat ad, teakeverékeket, gyógyító olajokat készít. Egyetlen dolog bántja egy kicsit. Mindig megkéri azokat, akiknek ad gyógyító szereibõl, hogy számoljanak be neki, hogyan, naponta hányszor, milyen körülmények között alkalmazták azt, hiszen így lehet összegyûjteni a tapasztalatokat, és tovább adni azoknak, akik segítségre szorulnak. Ezt csak nagyon kevesen teszik meg. Pedig híre megy a gyógyulásoknak, egyre több ember keresi fel a bükki füves embert, de a meggyógyultak - miután már nincs semmi bajuk - elfelejtik jótevõjüket.
(zoldujsag.hu)
2006.07.07
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Szabó Gyuri bácsi
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Izrael újabb csapásokat mért az iráni iszlamisták és szövetségeseikre, szárazföldi művelet zajlik Libanonban
- Irán dzsihádot hirdetett – minden muszlimot bosszúra szólítanak
- Nagy-Britannia belépett a háborúra - drámai fordulat történt
- Találat ért egy iskolát Iránban: több tucat ember meghalt, rengetegen megsérültek
- Rakétatalálat érte Dubaj ikonikus luxusszállodáját, lángokban áll az épület
- Orbán Viktor: Amíg nemzeti kormány van, addig a reptér és más hasonló stratégiai befektetés magyar kézen lesz, és a magyar embereknek termel hasznot
- Figyelmeztette az autósokat a Magyar Közút a hóhelyzet miatt: erre kell készülni a következő 24 órában
- Reagált a Mol az olajválságra, áremelkedés jöhet a magyarországi kutakon
- Orbán Viktor: Azok zárták el a Barátság kőolajvezetéket, akik fölrobbantották az Északi Áramlatot: az ukránok
- Titkos, a háború kezdete óta nem látott mozgósítást hajthat végre Putyin
HIRDETÉS
