Kína és India egymásra néz

MAGAZINOK > ÉLETMÓD > Érdekességek > Kína és India egymásra néz

t: 879

Köztudott, hogy nyitottak egymásra, hiszen Boddhidarma elvitte a buddhizmust Kínába, ahol Gautama királyfi tanítása összekapcsolódott Lao-Ce taoizmusával, és kialakult belőle a Csan-budd-hizmus, amit Japánban Zen-buddhizmusnak ejtettek, s így terjed tovább Európában is.

A teremtő energia

Persze mindkét bölcseleti rendszer tiszteleg a végső Egy – mint a Teremtés Ura – előtt, mielőtt belebonyolódna ontológiai fejtegetéseibe. Ám az ősi kezdet Kína számára mégiscsak a JIN meg a JANG, a férfi- és a női princípium, az Ég és a Föld, a Tüzes és Vizes és a Többi nyolc ellentétpár: vagyis a világ minőségekben történő megragadása, akár a későbbi arisztotelészi filozófiában. Mégis a pozitív és a negatív polaritása, a cselekvő és a tétlen, a formáló és a befogadó között a kínaiak kezdetben nem ismernek velük egyenrangú, kiegyenlítő, harmonizáló tényezőt. Persze van ilyen, de ez már a Jin és a Jang feszültsége között kialakuló teremtő energia, a Csí.

Öt-öt alapelem

Indiában a három ősminőség – gúna – áll a kezdetek kezdetén. Eszerint a jelenségeknek háromféle hajlama van, így:

• a cselekvésre – a radzsasz
• a tétlenségre – a tamasz és
• a kiegyenlítődésre, egyensúlyra – a szattva.

Érdekes módon minkét kultúra öt hasonló alapelemmel számol, ezek azonban némileg eltérnek egymástól.

KÍNA – INDIA
Tűz – Tűz
Föld – Föld
Fa – Levegő
Víz – Víz
Fém – Éter

A kínai orvoslásban minden elemnek egy jin- és egy jang-szerv felel meg.

JIN – JANG
TŰZ: vékonybél – szív
FA: máj – epehólyag
FÖLD: gyomor – lép
VÍZ: vese – húgyhólyag
FÉM: tüdő – vastagbél

Miután mi nem az orvoslás kérdéseivel foglalkozunk, ezen a ponton magára hagyjuk a kutatókat.

Csakráról csakrára…

Köztudott, hogy Kína az akupunktúrát és a maxabót fejlesztette ki mint vezérlő terápiás eljárást, keresve az akupunktúrás és akupresszúrás pontokat, valamint az őket összekötő meridiánokat s a gyógyítómasszázs technikáját.

India állította fel a csakrák és a közöttük lévő csatornák elméletét, valamint feltételezik különböző marmák létezését a csatornák metszéspontjában. A nádik – idegek, ízületek, csontok, inak, mirigyek – szabályozzák a csatornákban végbemenő életerő- (prána-) áramlásokat. Ezeknek a funkcionális értelmezése a különböző orvosi iskolák szerint eltérhet egymástól.

Csak példaképpen:

A fejtetőn lévő „ezerszirmú lótusz” tulajdonképpen nem is csakra, hanem a kozmosz és a szervezet találkozási pontja, adott esetben az életerők egyik kiáramlási helye, de azért égcsakrának is nevezik.
A torok két oldalán lévő csakrák az éterrel kapcsolódnak össze, a hangképzésért és a beszédfunkcióért felelősek.
A mellkasi csakra a levegő-elemhez kapcsolódik, a szív és a tüdő működését szabályozza.
A napfonatcsakra a tűz-elemhez és az emésztés, az anyagcsere funkciójához tartozik.
A lágyék két oldalán elhelyezkedő csakra a víz-elemhez tartozik, és a szaporodás funkcióját szabályozza.
A gátnál elhelyezkedő földcsakra ellentétpontja a fejtetői égcsakrának.

A nyugati ember hálás lehet mind a kínai, mind az indiai – úgynevezett keleti – diagnosztikai módszereknek és gyógymódoknak, hiszen ezek vitathatatlanul remekül kiegészítik, illetve támogatják korunk medicináját!

Prof. Dr. Popper Péter

Ajánlott irodalom: Dr. Popper Péter: Mi az élet étterme?

(ideal.hu)

2006.06.15

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Kína és India egymásra néz

Legfrissebb magazinok