
A kifejlett levelek ujjasak vagy szárnyasan osztottak, illetve szeldeltek. A pálmák mutatós leveleik miatt olyan kedvelt levéldísznövények. Európában a pálmák a szabadban csak a mediterrán területeken telelnek át, a mi éghajlatunkon viszont csak üvegházakban, úgynevezett pálmaházakban maradnak meg. Az ismertebb európai pálmaházak közül hozzánk legközelebbi a budapesti és a bécsi, ezeknél nagyobb a párizsi, a berlini, a londoni és a majna-frankfurti. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem tarthatjuk nyáron akár a kertünket is díszítő szobanövényként őket. Adria partjain leggyakoribb a törpepálma, a legyezőpálma és a datolyapálma. Valamennyiüket megpróbálhatjuk otthon magról szaporítani. A csírázáshoz persze idő kell, és még több idő szükséges a fajtára jellegzetes levelek kifejlődéséhez.
Általános igények
A legtöbb pálma a trópusokon, szubtrópusokon őshonos, ezért melegkedvelő. Persze a hőségben nehezen viselik a vízhiányt és a száraz talajt. Meghálálják a napi frissítő öntözést és a levelek lemosását is. A nyáron is cserépben tartott pálmákat állítsuk kéthetente vízzel telt nagy edénybe, így a földjük vízzel telítődik. Zuhanyozhatjuk is őket. Télen más a helyzet, ritkábban kell öntözni, és hűvösebb helyen kell tartani (8-15 °C). Ha erre nincs mód, a nyári tartásmódot folytassuk. A szobában télen világos vagy félárnyékos helyen tartsuk, különben a napsugarak levélperzselést okozhatnak.
A pálmákat, fajtájától függetlenül, nyáron kitehetjük a szabadba: cserepestül szabadon vagy földbe süllyesztve, dézsában.
Szaporítás magról
Sikeres lehet a tengerparti nyaraláson szerzett, a pálmafa alatt kihajtott fiatal, mindössze 8-10 centis növényke cserépbe ültetése. Legegyszerűbb azonban, ha a magvak csíráztatásával próbálkozunk. A pálmamagot vetés előtt mossuk meg, majd áztassuk néhány napig langyos vízben. A vizes tálka télen fűtőtesten, nyáron pedig meleg, napsütötte helyen legyen.
A pálmamagot mély cserépbe ültessük, mert hosszú gyökeret fejleszt. A mag elültetése előtt a cserepet tegyük vízzel töltött alátétbe, hogy a pálmamag nedves földbe kerüljön. A csírázáshoz legalább 21 fokos hőmérséklet szükséges, de fontos a magas páratartalom is, ezért a cserepet takarjuk le üveggel, vagy húzzunk rá lyuggatott műanyag tasakot. A levelek megjelenéséig több hetet kell várnunk. Leghamarabb egy hónap elteltével számíthatunk az első levélkékre. Később is csak lassan fejlődik, a fajtára jellemző levelek néha csak 2-3 év múlva láthatók.
Törpepálma Chamaerops humilis
Ez a Földközi-tenger vidékéről származó pálmafaj a legkönnyebben tartható szobanövények egyike. Lassan növő fajta. A 2,5 méteres magasságot 10-15 év alatt éri el. Idővel azonban terebélyes fa lesz belőle. Nagy legyezőszerű levelei hosszú levélnyélen vannak, de ha leszáradnak, a levélnyéllel együtt kell levágni. A törzsön viszont megmaradnak az ananászra emlékeztető pikkelyek.
Szobanövényként jól teleltethető. 5 fokon is tarthatjuk. Sőt kiültetve - 10 °C-ig fagytűrő, ellenáll a nagyobb fagyoknak, hóesésnek. Nyáron szintén szabadba vihető. A téli hidegben fakuló levelei nyáron a szabadban visszanyerik színüket és alakjukat. Az idős fa törzsén oldalhajtásokat nevel, és erről is szaporíthatjuk, de magcsíráztatással is próbálkozhatunk.
Datolyapálma vagy főnixpálma Phoenix canariensis
A Kanári szigetekről származó datolyapálma természetes körülmények között akár a 20 méter magasságot is eléri. Törzse kemény, levelei szárnyaltak. A boltban vásárolt datolya magjából is próbálkozhatunk nevelésével. A magot a szedés után minél előbb ültessük el, különösen, ha a magot nyaralásból hoztuk, mert gyorsan veszít csírázóképességéből. A saját nevelésű pálma alsó, első levélpárját, a szikleveleket elszáradás után vágjuk le. A később fejlődő levelek száraz végét és a levélnyeleket szintén távolítsuk el.
Az egyik legigénytelenebb pálmafajta. Árnyékos helyen is növekszik. Laza és kötött talajon is megél. Mélyen gyökerezik, ezért szárazságtűrő. Tavasztól őszig a szabadban, napos helyen tartsuk. Öntözzük rendszeresen. Télen a lakásban állítsuk világos, 10-14 °C-os hőmérsékletű helyre, és 10-14 naponként locsoljuk. Ha fűtött szobában tartjuk, leveleit permetezni kell. Néha mossuk is le a leveleket.
Legyezőpálma Livistona chinensis
Mutatós növény. Dél-Japán, Tajvan, a Dél-Kínai szigetvilág bennszülött növénye. Nevét legyező alakú leveleiről kapta, amelyek a lakásban is fél méteresre nőnek. Kifejlett levei legalább 75 szegmensből állnak. Lombozat szökőkútszerűen helyezkedik el a törzsön.
A közhiedelemmel ellentétben nem igényel rekkenő trópusi meleget. A levegő páratartalmára viszont érzékeny, rendszeres lemosással megelőzhető a levélcsúcs sárgulása, száradása. A gyakori öntözést meghálálja. Kevés fénynél megnyúlik és formátlan lesz. Ellenállóságát növelhetjük, ha májustól szeptemberig a szabadban tartjuk. Magról szaporítható, de a csírázás több hónapig eltarthat. A csírázáshoz és a megfelelő fejlődéshez még télen is legalább 20- 25 fokos hőmérsékletet igényel, ennek ellenére minimum 7 °C-ig teleltethető. Fűtött szobában helyezzük a cserepet nedves kavicsrétegre.
Garami Márta
(forrás: www.kertpont.hu)