Világörökség lett a matyó népművészet és a solymászat

MAGAZINOK > UTAZÁS > Érdekességek - Kultúrák > Világörökség lett a matyó népművészet és a solymászat

t: 5868

December 5-én felvették a matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája és a Solymászat mint élő emberi örökség című örökség-elemeket Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
A matyó népművészetet önálló felterjesztésknét nyújtotta be Magyarország, míg a solymászat esetében egy 11 ország által korábban benyújtott és reprezentatív listára vett felterjesztéshez csatlakozott most Ausztriával együtt. Így a világ solymászatát képviselő Egyesült Arab Emirátusok, Belgium, Csehország, Franciaország, Koreai Köztársaság, Mongólia, Marokkó, Katar, Szaúd-Arábia, Spanyolország és a Szíriai Arab Köztársaság sorához társultunk a magyarországi solymászat hagyományával.

Az előminősítő bizottság a 36 értékelesre került jelölés közül csak 18-at javasolt a Kormányközi Bizottságnak felvételre, köztük hazánk két örökségét is.
A felterjesztési dokumentációk összeállítását a szellemi kulturális örökség egyezmény hazai szakmai feladatait koordináló Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) végezte 2011 tavaszán a Nemzeti Bizottság döntési javaslata alapján, az érintett közösségek bevonásával.

A matyó népművészetről:
A matyóság a Magyarország észak-keleti részén fekvő Mezőkövesd városának és környékének magyar lakossága. A matyó örökséget meghatározza a matyó néprajzi csoport ma is élő, hagyományos kultúrája: jellegzetes stílusú, színes népművészete, egyedi viselete, valamint erős katolikus vallásossággal átszőtt kulturális identitása.
A matyó népművészet jellemzője a 19. század végén kialakult virágos, térkitöltő hímzés, melyet használati és díszítő funkciójú textileken alkalmaznak. A virágminták, főleg a „matyórózsának” nevezett motívum más kézműves tevékenységekben, főként az önálló népművészeti ággá váló bútorfestészetben is főszerepet kap. A jellegzetes matyó stílusú hímzés a polgári hatást tükröző viselet egyik fő alkotóeleme, melyet manapság a hagyományőrzés alkalmain és a matyó közösség reprezentálása céljából hordanak. Ilyen esemény például a húsvéti locsolás, a matyó lakodalmas és a helyi templom búcsúja, melyek egyben az identitás megerősítésének, az örökség láthatóvá tételének és jelentősége tudatosításának kiemelkedő alkalmai. A matyó néprajzi csoport népművészete és viselete karakterisztikus, az idők során országosan is ismertté, sőt világhírűvé vált.
A matyó örökség fennmaradását és ismertté tételét a városi Matyó Múzeum, valamint a népművészet és a folklór hagyományának megőrzéséért létrejött helyi civil szervezetek és intézmények biztosítják, melyeknek több száz aktív tagja van.
A védetté nyilvánított, autentikus népi építészeti jegyeket viselő “Hadas” városrészben működik a Matyó Népművészeti Egyesület, melynek része a hímzés és motívumrajzolás tudását továbbadó Borsóka Hímzőkör is. Az egyesület a viselet-, zene- és tánckultúrát átörökítő néptáncegyütteseket, valamint kézműves alkotóházakat működtet. Az autentikus portákon kézműves műhelyekben, közösségi intézményekben mesterségbemutatókat, kiállításokat, alkotótáborokat, táncházakat, népzenei koncerteket tartanak.
(további információ: www.matyofolk.hu)

A solymászatról:
A solymászat a ragadozómadarak tartásának és kiképzésének hagyományos gyakorlata, melynek lényeges eleme a természetes közegben való a zsákmányszerzés. Az eredetileg a táplálkozás biztosítására használt solymászást ma sokkal inkább a közösségi összetartozás és a részvétel semmint a létfenntartás jellemzi. A solymászok erős kapcsolatot és lelki köteléket alakítanak ki madaraikkal, mely elkötelezettséget feltételez a tenyésztés, az idomítás, a gondozás és a reptetés terén. A solymászat mint kulturális hagyomány változatos eszközök révén öröklődik tovább, családi körben való tanulással vagy klubokban működő szervezett képzések keretében. Bár a solymászok különböző háttérrel rendelkeznek (nem egy lokális közösséghez tartoznak), közös értékeket, hagyományokat és gyakorlatokat képviselnek, úgymint a madarak gondozásának, kiképzésének metódusa, felszerelések használata és a madárhoz való kötődés kialakításának folyamata. A solymászat a kulturális örökség széleskörű területeit öleli fel: magába foglalja a hagyományos öltözéket, az ételeket, a kézzel megmunkált míves eszközöket, kellékeket, és a művészi ábrázolást. Magyarországon a Magyar Solymász Egyesület szervezi a solymászok közösségi életét. Közös vadászatok, madármustrák, konferenciák, nemzetközi solymásztalálkozók rendezésével segíti a hagyomány fennmaradását, népszerűsítését.
(További információ: www.solymaszat.hu)

Az UNESCO listára kerülés ünnepélyes programja a Magyar Kultúra Napján zajlik majd, 2013. január 19-én.
Az UNESCO szellemi kulturális örökségre vonatkozó listáin négyre bővült a magyar elemek száma. A mohácsi busójárás 2009 óta szerepel a reprezentatív listán, tavaly pedig a védelmet érdemlő programok, projektek és tevékenységek regiszterébe bekerült a magyar táncházmódszer is.

Turizmusonline

2012.12.07

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Világörökség lett a matyó népművészet és a solymászat

Legfrissebb magazinok