HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > MOBIL > Telefonok > Samsung Galaxy Y DuoS - kettős kompromisszum

t: 4988

Samsung Galaxy Y DuoS - kettős kompromisszum

Egyik legolcsóbb okostelefonjából csinált a Samsung két SIM-es készüléket. Rutinból oldották meg, pedig jobb is lehetett volna.

Elkezdődött. Lassan, de biztosan terjeszkedik a kétkártyás üzemmód az okostelefonok világában is, nem az XXL GSM-től kapott Samsung Galaxy Y DuoS az első ilyen készülék, hiszen teszteltünk mi már néhány Gigabyte eszközt, valamint nemrég egy meglepően jól sikerült Alcatelt is, rádásul - ha igazak a hírek - hamarosan nem csak a belépő szintű kategóriákban, hanem feljebb pozicionált daraboknál is felbukkanhat a dual SIM lehetősége. Most viszont egy olcsóbb, de azért nem filléres koreai versenyző jutott el a boncasztalra, ami ha nem is a legjobb ár-érték aránnyal rendelkező alternatíva, a Samsung név bizonyára segítheti az eladásokat.



A Galaxy Y DuoS nem csak abban tér el a sima, egy kártyát kezelő Galaxy Y-tól, hogy variáltak egy sort a hátlappal. Számos egyéb ponton is van változás, például nőtt a kamera felbontása, a kijelző mérete, az akkumulátor teljesítménye is, amelyek mind üdvözlendő törekvések, bár ettől még tesztünk hőse az androidos kínálat egyik legbutább darabja, bár az is igaz, hogy a platform által megkövetelt elvásároknak (GPS, WLAN, Bluetooth, HSDPA, microUSB, 3,5 mm-es jack) minden tekintetben megfelel. Már ezek ismeretében kijelenthető, hogy elsősorban azok számára lehet érdekes, akik eddig is kétkártyás készüléket használtak, s pont azért nem léptek át okostelefonok felé, mert ott igen kevés a vonzó alternatíva. A Samsung pedig igen erősnek mutatkozott eddig a dual SIM hagyományos készülékek mezején, s bízhatunk abban, hogy az ott szerzett tapasztalatokat átmenti az operációs rendszeres vonalra is.



A Galaxy Y Duos tehát a koreai gyártó egyik legolcsóbb androidos telefonjának kétkártyás átdolgozása. Árban azonban nem voltak annyira törekvőek Koreában, mint az eredeti masina esetén, a független piacon ez a készülék 45 ezer forintról indul, amit nyilván lehet úgy nézni, hogy olcsóbb, mint kettő darab Galaxy Y, de azért ez meglehetősen demagóg vonal, hiszen a gyártási költségek nem duplázódnak. Egy kijelző, egy akkumulátor, egy kamera, egy hangszóró van ebben is, csak a rádiós megoldásokat kellett valamelyest megvariálni, illetve a szoftverben volt szükség némi turkálásra, de ez nem indokol árduplázást.

Doboz, külső

Nem túl méretes az a fehér doboz, amelyben a telefon érkezett. Számítottunk is rá, hogy nem lesz benne különösebb meglepetés (a koreai táncoslány lehetőségét is fájó szívvel elvetettük), így is történt, maximum annyit érdemes megemlíteni, hogy füles nincs a csomagban. Helyette kapunk egy 2 gigabájtos memóriakártyát, a hozzá tartozó adapterrel. Ez is valami, ha nem is túl nagyvonalú.



A Galaxy Y DuoS nem egy különösebben nagy jószág. Kecsesnek semmiképpen nem mondanám, olyan tipikus Samsung-szappan, a szokásos formai jegyekkel, fekete-ezüst színkombinációval tizenkettő egy tucat, a világon semmi izgalmas designelemet nem álmodtak rá a mérnökök. Van, aki pont ezt szereti. Az előlapon a kijelző terpeszkedik, s ez a leggyengébb pontja a konstrukciónak, ugyanis hálás dolog, hogy 0,14 hüvelykkel nagyobb a képátló, de a felbontás maradt az okostelefonos vonalon kőkorinak tekinthető 240x320 pixeles, ami elég mellbevágóan darabos, erről árulkodik a 127 ppi-s érték is.



A kijelző felett a gyártói felirat és a hangszóró csücsül, lent a két SIM-es működésről tájékoztató DuoS brand logotípiája alatt pedig a szokásos gombok kaptak helyet, középre ült a home, amely tényleg megnyomható, ezt fogja körül két érintőbillentyű, a menü és a vissza funkcionalitását magukra öltve. Az egész telefon kapott egy kályhaezüsttel lefújt keretet, hogy optikailag csökkentsék a készülék dundiságát. Ettől még a Galaxy Y DuoS 12 mm-es vaskossága nem lesz trendi, viszont ezt a masinát legalább meg lehet fogni úgy ténlyeg izomból, rá lehet markolni emberesen, sokkal kevésbé érezni, hogy ki akarna csúszni a kezünkből.



Ezt az érzést tovább erősíti, hogy a hátlap sem csúszós, hanem inkább matt műanyagból készült. Ennek felső részén búsul villanó nélkül a kamera kukucskája, mellette kis hangszórórács oldja magányát. (Elképesztő módon tudok modoros lenni.) Az oldalsó kezelőszervek és csatlakozók elhelyezése igazságosan történt, felül a 3,5 mm-es jack tátong, alul a microUSB, bal felől van a hangerőt szabályozó gombpáros, jobb oldalon pedig a kijelző lezárására szolgáló billentyű. Az összeszerelési minőség megfelel az elvárásoknak, relatív vaskossága miatt egyébként is egy zömök, masszív telefon benyomását kelti a Galaxy Y DuoS.

Hardver, menü

A telefonban levő hardver nem tekinthető csúcskategóriásnak, de a célnak megfelel, legalábbis az alapfeladatok ellátását problémamentesen meg tudja oldani. Egy Boradcom CPU-t találunk a burkolat alatt, konkrétan a rettentő beszédes nevű BCM21553-ról van szó, amely 832 MHz-en ketyeg, ARMv6-os utasításkészlettel rendelkezik, csíkszélessége pedig 64 nanométer. Ez pont ugyanaz, mint ami a testvérmodellben is ügyködik, van benne némi grafikus gyorsítás is, de messze nem tekinthető izmosnak, viszont kellemesen alakul a fogyasztása. A RAM mérete 384 MB, a felhasználó nagyjából 160 megabájtos háttértárat kap arra, hogy telerámolja mindenfélével, de ez ugyebár microSD-vel bővíthető.

A szintetikus sebességtesztek is azt mutatják, hogy a Galaxy Y DuoS nem egy erőgép, de nagyjából erre is lehetett számítani. Az Alcatelt azért lecsapja, mondjuk annak magasabb felbontású a kijelzője, s bizony emlékeink szerint a pontozás ellenére fürgébben reagált a parancsokra. Teljesen egyértelmű, hogy az a Broadcom mag nem tud versenyezni az ARMv7-es architektúrájú eszközökkel, mint ahogyan az sem titok, hogy erre a modellre hiába várjuk a 4.0-s Androidot, egyszerűen nem elég a futtatásához a hardver. Marad tehát a 2.3.6-os verzió, amelyet a Samsung szokás szerint a TouchWiz interfésszel bolondított meg. Ez ugyan nem túl szép, de legalább színes. Régi ismerősként köszönthetjük ezt a felület, amely oldalra lapozós menüt, másfajta lezárt képernyőt, néhány új widgetet és kicsit módosított értesítési tálcát ad hozzá az alap Androidhoz. Az alábbi videó megmutatja, hogy mennyire döcög a rendszer ezen a furcsa hardveren.



A legfontosabb kérdés azonban a Galaxy Y DuoS kapcsán, hogy a két SIM kezelését miképpen oldja meg. A hátlap alatti akkumulátor kivakarása után egymás mellett van a két kártya helye, kissé nehezen olvashatóan, de az is oda van vésve, hogy melyik az egyes és a kettes SIM, bár ennek vajmi kevés jelentősége van egyébként a használat során. Érdemes beszaladni a beállítások közé, itt rögtön az első menüpont a kártyák kezelésével foglalkozik. Sok extra opciónk nincs, le tudjuk tiltani az egyes SIM-eket, ami hasznos, illetve megadhatjuk, hogy az adatforgalom melyik kártyán történjen. Ha mindent jól csináltunk, akkor felül, az állapotsávban két térerőkijelzést láthatunk, az egyik körül szürke háttér van, ez az elsődleges kártyánk, de ezt egy kis ikonnal jelzi is a rendszer. Ez azt jelenti, hogy minden kimenő hívásunk erről a kártyáról történik majd, az SMS-ek is így tesznek. Ha a másik kártyát óhajtjuk használni, akkor az alapképernyőről le kell gördítsük a tálcát fentről, itt egy mozdulattal átkacsolhatjuk a használat SIM-et, s innentől ez lesz az alapértelmezett. Bejövő esemény mindkét kártyára érkezhet, de a készülék nem tudja a dual active módot, azaz ha az egyik SIM-en beszélünk, akkor a másik nem elérhető.



Hogy őszinte legyek, a fentebb taglalt megoldás ugyan használható, de sokkal több mindent lehetett volna rákötni erre a vonalra. Mondjuk jópofa lett volna egy olyan gomb, amely a butább Samsung telefonokról ismerős, hogy válthassunk egy megnyomással a két SIM között. Még fontosabb lett volna a telefonkönyvbe is beletúrni, és létrehozni egy olyan opciót, amelynek segítségével minden kontakthoz beállítható lenne, hogy melyik kártyáról akarjuk azt hívni, ezzel felülírva az alapértelmezett beállítást. Talán majd idővel nem csak én találok ki szerintem evidens és hasznos dolgokat, hanem a Samsung is, de a Galaxy Y DuoS csak annyit nyújt ezen a területen, amit feltétlenül muszáj. (Apropó: lehet, hogy ezt meg lehetne írni a rendszerre és a Google Play áruházból letölthetővé tenni? Csak egy tipp, de ez még akár fizetős programként is működhetne, persze csak akkor, ha elkezdenek terjedni a kétkártyás okostelefonok.) A hangminőség mindkét SIM-en megfelelő, tiszta és érthető, bár van némi doboz-effekt, de nem veszélyes. Cserébe hangos.



Alapfunkciók

A telefonkönyvben - a két kártya miatt - több forrásból is találunk bejegyzéseket. A Google fiókunkból, a Facebook profilunkból és a két SIM-ről húzza be az adatokat a rendszer, amely így meglehetősen bőséges mennyiségű kontakttal tud gazdagodni, ha mi is így akarjuk. A görgetés és a keresés gyors, de egyszerre csupán négy nevet látunk a kis kijelző és a TouchWiz felület miatt, ez utóbbi ugyanis igen masszívan betakar a felső részre. Így precízen kell húzogatni a lenti listát ahhoz, hogy eltaláljuk a megfelelő emberkét.



Az üzenetkezelésnél nincs semmi meglepő, ha csak az nem, hogy a Samsung által átrajzolt billentyűzet egész könnyedén használható, pedig a kijelző mérete és felbontása miatt félve kezdtem el rajta gépelni. Az SMS-MMS vonal jól működik, csak arra kell figyelni, hogy multimédiás üzenetet mindig arról a kártyáról tudunk csak küldeni, amelyiken aktív az adatkapcsolat. Nem mintha manapság az MMS-nek lenne különösebb létjogosultsága, hiszen az email klasszisokkal jobban megéri, a Galaxy Y DuoS pedig természetesen ilyesmire is képes.



Az egyéb funkciók között ott a szokásos naptár, a számológép és az ébresztő. Office dokumentumokat és PDF fájlokat gyárilag csak megnyitni lehet, szerkeszteni nem, erre képes ugyanis a Samsung által telepített Polaris Viewer. Van még apró jegyzettömb, feladatkezelő és fájlböngésző, minden mást nekünk kell beszereznünk a Google Play online áruházból. Ilyen hasznos apróságokra érdemes gondolni, mint a stopper, a diktafon, vagy az időzítő, esetleg a világóra. Időjárási adatokat viszont találhatunk a készülékben, a widgetben is manifesztálódó program az AccuWeather adatbázisára épít.

Multimédia

A hátlapon található kamera felbontása 3,15 megapixelesre hízott, de ezen kívül semmi sem változott. Továbbra sincs vaku és autofókusz, a kezelőfelület is csak minimális beállítási lehetőségeket hordoz. Videóban sem erős a gép, hiszen QVGA felbontású mozik rögzítésére hivatott, ami mondjuk pont elég ezen a kijelzőn, de másra nemigen használható. A keresőablak szélein jókora ikonok segítenek abban, hogy állítgassuk a kamerát, de itt csak környezeti profilok, néhány effekt és fehéregyensúly babrálására nyílik lehetőség. Van panoráma üzemmód, időzítő és geotagging is, de ezek közül egyik sem segít azon, hogy a telefonnal készített alkotások jobbak legyenek, bár az eredmény közel sem olyan gyászos, mint lehetne.

A fenti tesztképek is azt bizonyítják, hogy hiába a felbontás növekedése, a fotók sajnos az okostelefonos mezőnyben a középmezőny alját karcolják csupán, de ahhoz képest, hogy igencsak fapados a kamera, meglepően vállalhatóak az eredmények. Zenei szempontból némiképp jobb a helyzet, hiszen rögtön azzal már belophatja magát a szívünkbe a telefon, hogy van benne rádió, ám ahhoz, hogy ez működhessen, szükségünk lesz egy fülhallgatóra, hiszen ennek zsinórját használja antennaként a masina. Ez azért bájos megközelítés, mert ilyesmi nincs a tartozékok között, bár manapság már szinte minden háztartásban van valami zsinóros headset.

A zenelejátszót a Samsung kissé átdolgozta, de a lényegi funkcionalitás nem változott. A lejátszó mutat albumborítót, rendezhetjük a zenéket előadó, album és számok alapján, létrehozhatunk lejátszási listákat is. Van equalizer beépített sémákkal, és füles esetén 5.1-es effektet is kreál a kis Samsung, hát áldásom rá. Kihangosítva kissé vérszegény, nagy hangerőnél torzul, normális fülhallgatóval nincs probléma. Hasznos, hogy a háttérben futó lejátszás vezérlőgombjai rákerülnek a fentről lehúzható tálcára, lezárt billentyűzet esetén pedig működnek a hangerőt szabályozó gombok.

Adatátvitel, akkumulátor

A kis Samsung hozza az elvártakat adatátviteli szempontból. Van WLAN, bár kissé az érzékenységen még lehetne csiszolni, van 7,2 Mbps sebességű HSDPA, természetesen van sztereó Bluetooth, GPS és microUSB csatlakoztatási lehetőség is. A böngészési élmény egy ekkora kijelzőn nem különösebben nagy élmény, végszükség esetén jól jöhet, bár flash támogatás nincsen. Viszont szépen elmolyol a háttérben a levelekkel és a közösségi oldalak frissítésével az Android, észrevétlenül teszi a dolgát, de ez el is várható. Adatkábeles összeköttetés esetén a memóriakártya tartalma külső meghajtóként látszik, így a másolgatás egyszerű és problémamentes.

A hátlap alatt tanyázó akkumulátor kicsit erősebb, mint az egy SIM-et kezelő testvérmodell esetében, konkrétan 1300 mAh teljesítményű. A hivatalos adatok alapján azonban ezzel kevésbé bírja jól a Galaxy Y DuoS, de ebben benne van az is, hogy a két SIM kezelése miatt nyugalmi állapotban is többet eszik a készülék. Ezzel együtt is két-három napig elketyeg a masina különösebb fakszni nélkül, ha az adatkommunikációs vívmányokat tudjuk nélkülözni, akkor kicsit tovább is.



Összegzés. Egy készülék megítélését erősen befolyásolja az ára. Miután duplakártyás modelleket a szolgáltatók nem szeretnek felvenni a kínálatba (első kivétel a Tesco), ezért operátori ártámogatást sosem fog kapni a Galaxy Y DuoS, nem fogunk vele találkozni előfizetéses akciók kapcsán. A független piacon viszont a 45 ezres induló ár magasabb, mint az indokolt lenne, hiszen a készülék normál verziója masszív 10 lepedővel olcsóbb. Ha 40 ezer forint alá esne az ára, akkor már érdekes ajánlhat válhatna belőle, most azonban még versenyeznie kell az Alcatel üdvöskéjével is, ami ugyan még gyengébb hardverrel bír, nagyobb felbontású és méretű kijelző miatt azonban mégis kevesebb kompromisszumot követel meg a felhasználótól. Lehetne még turbósítani a kétkártyás funkciókat, de az mindenképp örömteli, hogy a Samsung az okostelefonos vonalra is elkezdi kitolni a dual SIM telefonokat, csak nagyon-nagyon lényeges lesz, hogy milyen árat tudnak majd mellétenni. Mert ha beindulnak a többiek is (LG, Huawei, ZTE várható szerintünk még az Alcatel mellett), akkor elolvad az az előny a piacon, ami abból fakad, hogy az emberek még mindig szívesebben vesznek Samsung terméket, mint kevésbé neves eszközöket. A Galaxy Y DuoS most nem kap plecsnit, és ennek leginkább az az oka, hogy picit túllőtték árban, illetve talán nem a legolcsóbb, belépő szintű masinákat kéne átalakítani, hanem pont egy lépéssel komolyabb gépek azok, amelyeket már a legtöbb felhasználó elfogadna, és nem érezné minden pillanatban azt, hogy kompromisszumot kellett kötnie. Persze akinek nincs különösebb igénye, csak telefonálna, levelezne és néha letöltene egy-két egyszerűbb alkalmazást, annak megfelelhet ez a modell is, de egy picit még érdemes várni a vásárlással, mert az a benyomásunk, hogy csökkenni fog rövidtávon ennek a készüléknek az ára.

mobilaréna.hu



2012.03.18

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok