HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > UTAZÁS > Antarktisz > Antarktisz a legnagyobb sivatag - Természeti csoda

t: 3823

Antarktisz a legnagyobb sivatag - Természeti csoda

Az Antarktisz – más néven Déli-sarkvidék – a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Magában foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, továbbá számos szigetcsoportot, mások mellett a Déli-Georgia- és a Déli-Sandwich-szigeteket, a Déli-Orkney- és a Déli-Shetland-szigeteket. Az Anktarktisz területe körülbelül 14 millió km2, s a tudományos kutatóállomásokat nem számítva lakatlan. Méltán nevezik Földünk legnagyobb sivatagának.

1773. január 17-én James Cook kapitány hajójával átlépi a Déli-sarkkört, de csupán félelmetes jéghegyeket lát. 1819-ben felfedezik a Déli-Shetland-szigeteket, mely nemsokára a fókavadászok kedvenc kikötője lesz. Olyannyira, hogy néhány évtized múlva a medvefókákat már a kihalás veszélye fenyegeti. 1820-ban Fabian von Bellinghausen orosz tengernagy pillantja meg először az ismeretlen kontinens partjait, de hajójával nem kísérli meg a kikötést.
1899-ben a norvég Carsten Egeberg Borchgrevink már partra száll, s kutatásokat folytat a szárazföldön. 1908-ban Ernest Shackleton angol felfedező elindul a Déli-sark felé, ám körülbelül 180 kilométerrel a cél előtt kénytelen visszafordulni. 1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként éri el a Déli-sarkot. Alig egy hónappal később Robert Falcon Scott angol kutató megismétli Amundsen hőstettét (1912. január 18-án), ám ő a visszaúton életét veszti.

Mindenképpen meg kell emlékeznünk az ausztrál Sir Douglas Mawsonról, aki előtt tisztelegve büszke utódai nem is oly rég emlékművet állítottak a szélfútta jégmezőn. Mawson – Sachkleton kudarca ellenére nem tágítva – kutatókat, sőt egyetemi hallgatókat toborzott, s az utazásra az Aurora nevű, gőzhajtóművel felszerelt vitorlást választották ki, melyet nem kevés átalakítással tettek alkalmassá a hosszú utazásra. Az expedíció 1911 decemberében szállt partra, s alaptáborukat annál a Denison-foknál építették ki, amely Földünk legszelesebb pontjaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A négy éven át tartó kutatás során sok olyan területet is feltérképeztek, ahol előttük ember még nem járt. Az elképesztően zord időjárási körülmények következtében az expedíció tagjai közül többen is odavesztek. Ám azokat, akik négy esztendő múltán, 1914-ben épségben hazatértek Ausztráliába, az első világháború „várta”: valamennyiüket besorozták katonának, s mire észbe kaphattak volna, már távoli földrészek véres csatáiban harcoltak hazájukért. (Többek között Robert Bage csillagász és Leslie Blake térképész is életét vesztette a háborúban.)

Az Antarktisz élőlényeinek nem csupán a szélsőséges időjárással, hanem a hosszú sötétséggel is meg kell birkózniuk. Mivel a Föld forgástengelye nem merőleges a pályasíkjára, hanem egy bizonyos szöget (66o 31’ 1”) zár be, így a sarkvidékeken –a Föld évi Nap körüli pályája során – hosszabb-rövidebb időszakokig, a sarkokon fél évig, sötétség uralkodik. A sarki nyár kezdetén egyre hosszabbak a nappalok, sőt az évszak közepén a Nap már le sem nyugszik, ám ennek a „bónusznak” az az ára, hogy a tél közepén viszont hetekig tart a teljes sötétség.

A zuzmók képesek elviselni az ilyen nyomasztó körülményeket: az Antarktisz szikláin több mint 400 fajuk él. Legközönségesebbikük fekete, amely színe miatt maximális hőt nyel el a gyér napfényből. E gyér növényvilágnak is megvannak az aprócska állatokból álló életközösségei. Ugróvillás rovarok és a gombostűfejnél is kisebb atkák egész nyájai mászkálnak a „zuzmóerdőkben”. Néhány moszat és mohafaj is kibírja a hosszú heteken át tartó kemény fagyokat, ám az Antarktisz partjain és jégmezőin élő állatok létfenntartásukat közvetve vagy közvetlenül csupán az óceán képes biztosítani.

A déli tengerek vizei melegebbek, mint a szárazföld, mivel az áramlatok ide-oda hömpölyögnek az Antarktisz és az északabbra fekvő mérsékeltebb vidékek között. A hideg víz több oldott oxigént tartalmaz a melegnél, következésképpen az antarktiszi tengerekben dúsan élnek lebegő algák. Táplálékul szolgálva a mérhetetlenül nagy számú krillnek (rákocskáknak), amelyek viszont az apróbb halakkal együtt a kontinens nagyobb állatainak, a fókáknak és a pingvineknek szolgálnak táplálékul... folytatás

Kirándulások az Antarktiszra
Csodálatos fotók


Bartha Kata

2010.08.06

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Antarktisz - Természeti csoda
Antarktisz - Természeti csoda
Antarktisz - Természeti csoda
Antarktisz - Természeti csoda
Antarktisz - Természeti csoda
Antarktisz - Természeti csoda
Antarktisz - A legnagyobb sivatag
Antarktisz - A legnagyobb sivatag
Antarktisz - A legnagyobb sivatag
Antarktisz - A legnagyobb sivatag
Antarktisz - A legnagyobb sivatag
Antarktisz - A legnagyobb sivatag
Antarktisz - Természeti csoda
Antarktisz - Természeti csoda
Antarktisz - Természeti csoda
Antarktisz - Természeti csoda
Antarktisz -Pingvin csoport
Antarktisz -Pingvin csoport
Antarktisz - Pingvinek
Antarktisz - Pingvinek
Jéghegy
Jéghegy
Házikó
Házikó
Antarktisz - Természeti csoda
Antarktisz - Természeti csoda
Antarktisz - Természeti csoda
Antarktisz - Természeti csoda

Legfrissebb magazinok