Az első gondolatom az volt, én rontottam el valamit. Nem értettem miért tette és mi hiányzik neki a házasságunkból. Mikor végre rákérdeztem, azt felelte:
„Én magam sem tudom, mi volt az oka. Egyszerűen csak megtörtént. De nem jelentett semmit. Megszakítok minden kapcsolatot Beával, csak bocsáss meg nekem" - könyörgött.
Nem tudtam, mit válaszoljak. Elrohantam, ki kellett szellőztetnem a fejemet. Laci vallomása - néhány hónapja viszonya volt az egyik kolléganőjével - teljesen letaglózott. Természetesen időnként veszekedtünk, akadtak gondjaink, ám arra soha nem gondoltam volna, hogy szeretője van.
Egyrészt borzasztóan megalázó a tény, hogy megcsaltak. Ugyanakkor Laci őszintesége lenyűgözött, hiszen akár el is titkolhatta volna a kalandot. Azt mondta, mindent megbánt és nem akar elveszíteni sem engem, sem közös gyermekeinket. A szavai folyamatosan visszhangzottak a fejemben.
A munkám az oka?
Kis gondolkodási időt kértem tőle. Szerettem volna nyugodtan átgondolni, vajon miért történt mindez. Hiszen valami oka csak volt annak, hogy egy másik nő mellett vigasztalódott. Ha nem derítjük ki, és nem találunk rá megoldást, mi a garancia arra, hogy nem történik meg újra. A család persze még inkább megnehezíteti a döntést. Anyám azt mondja, meg kell bocsátanom a gyerekek miatt. A kicsik még nem értik, mi történik körülöttük, de láthatóan szenvednek. Az anyósom szerint viszont mindenért én vagyok a hibás.
Azt vágta a fejemhez, mikor egy férfi félrelép, azért mindig a nő okolható. Szerinte kevesebb időt kellett volna a munkahelyemen töltenem, és többet foglalkoznom a férjemmel, minden este meleg vacsorával vártam volna, akkor a fia boldog lenne. Állandóan csak vádaskodott és még arra is utalt, hogy az utóbbi időben felszedtem néhány kilót és nem adok magamra. Szerinte ennyit megérdemlek. Hát persze.
„Nem leszek Laci rabszolgája, és ő sem ezt várja tőlem. Főzök, mosok rá, és közben a gyerekekkel is törődöm" - válaszoltam neki, majd faképnél hagytam. Nem akartam vele még jobban összeveszni. Természetesen nem vagyok ápolatlan, annak ellenére, hogy nem a legújabb divat szerint öltözködöm. De a párom ilyennek szeret - legalábbis eddig azt hittem. Nem hanyagoltam el a családomat a munkám miatt, bár igaz, sokat jelent nekem a karrier és az elismerés. Jó érzés tudni, erre is képes vagyok. Most azonban állandóan azon gondolkodom, ott kellene hagynom a munkahelyemet, hogy megmentsem a házasságomat...
Pink.hu