Mit várunk el az élelmiszerek jelöléseitől?

MAGAZINOK > ÉLETMÓD > Táplálkozás > Mit várunk el az élelmiszerek jelöléseitől?

t: 1783

Az elhízás az egész világon problémát jelent, ezért az élelmiszerek címkéjén lévő energia- és tápanyagjelölés fontos segítséget adhat a vásárlóknak az élelmiszerek kiválasztásakor, illetve a kiegyensúlyozott étrend összeállításakor.

A hollandiai Wageningen Egyetem marketinggel és vásárlói szokásokkal foglalkozó csoportja arra volt kíváncsi, hogy a vásárlók Európában milyen típusú élelmiszercímkéket preferálnak. Elsőként összegyűjtötték a jelölési lehetőségeket. A kalóriatartalom jelzése például történhet abszolút értékben mennyiségre vetítve (pl. 100 g-ban 50 kcal), esetleg a kiszerelési egység tápanyagtartalmára vonatkozóan (pl. 1 adag készétel konzerv (200 g) X kalória), de az információ megjelenhet a csomagoláson akár a napi ajánlott bevitel, vagy az aktivitás függvényében is (pl. a napi ajánlott energiabevitel 10%-a). A felmérés során négy különböző ország (Németország, Hollandia, Franciaország és Egyesült Királyság) vásárlóival kielemezték, milyen értéket hordozzon az információ, és hol legyen a terméken feltüntetve. Az eredmények szerint a kalória értéke és jelölésének módja abban az esetben nyerte el általánosságban mindenki tetszését, amikor ez a termék elülső címkéjén kapott helyet, és számmal jelölte a kalória értékét vagy 100 grammra, vagy a kiszerelési egységre, adagra vonatkozóan. Apróbb eltérések természetesen megfigyelhetőek voltak a különböző országok között, de összegzésként kijelenthető, hogy a címkék tervezése és kivitelezése, valamint ezek hatásainak vizsgálata a jövőben is fontos.

Európa nyolc vezető élelmiszeripari vállalatának kezdeményezésére több országban - így 2007 nyarán hazánkban is - bevezetésre került az INBÉ - Irányadó Napi Beviteli Érték, amely egy egységes, a korábbiaknál jóval részletesebb élelmiszer-jelölési rendszer, amelynek lényege, hogy a csomagoláson látható a termék egy adagra vetített energia (kilokalória) tartalma, vagy hosszabb változatban az energia, cukor, zsír, telített zsírsav és nátrium mennyisége, illetve az, hogy ezek a tápanyagok egy felnőtt napi tápanyagszükségletének hány százalékát teszik ki. Az INBÉ az angol nyelvterületen használt GDA (Guideline Daily Amounts) magyar fordítása, amit a tudományos szakértők, a kormányzat, a civil szervezetek és a vállalatok is elfogadtak. Mivel minden ember eltérő szükségletekkel rendelkezik, minden táplálkozási információ kizárólag útmutatóként szolgál. A 2000 kilokalóriás iránymutató energia-beviteli értéket egy átlagos fizikai aktivitású, átlagos testtömegű, egészséges felnőtt nő igényei alapján állapították meg. Ennek oka, hogy a nők a napi beviteli értékek szempontjából a két véglet, a gyermekek és a férfiak közé esnek. Az energiabevitel egy ugyanilyen kondíciójú felnőtt férfi esetében 2500 kilokalória, míg a gyermekek esetében alacsonyabb, körülbelül 1800 kilokalória. Természetesen a napi tápanyagszükséglet számos tényezőn múlik, mint például a fizikai aktivitás, egészségi állapot, életkor, testmagasság, testtömeg stb. Az INBÉ jelölések az előírt mennyiségeken (pl. 100 g) túlmenően megmutatja egy adott élelmiszeradagra vonatkozó tápanyagértékeket is.

Az új jelölési rendszert az Európai Unió élelmiszeripari konföderációja (CIAA) dolgozta ki, és számos országban (Nagy Britannia, Írország, Olaszország, Németország, stb.) már sikeresen alkalmazták. Az INBÉ típusú jelölés bevezetését széles körben végzett fogyasztói kutatások előzték meg, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy a fogyasztók hasznosnak találták az új jelölést.

ma.hu

2007.10.26

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Mit várunk el az élelmiszerek jelöléseitől?

Legfrissebb magazinok