Ma már elképzelhetetlen, de egykor nemhogy abrosz, szalvéta, hanem kés és villa se került mindig az asztalra. A terítés mûvészete apránként alakult ki. De hogyan is?

Különleges alkalmakra készülődve ünneplőbe öltöztetjük testünket-lelkünket, szépen becsomagoljuk ajándékainkat, s nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden apró részlet a helyére kerüljön. De gondoltak-e már arra, hogy a szépen megterített és "becsomagolt" asztal is az ünnepek tartozéka? Az ízléses tálalás - nemcsak ünnepnapokon, hanem hétköznapjainkon is - emeli az asztali örömöket és munkaidőtöbbletet sem jelent, míg a hanyag tálalás még az étvágyat is csökkenti.

A vendégek megfelelő ültetése az asztalnál egy kisebb fajta művészet, ugyanis nem mindegy, hogy ki, ki mellett ül az étkezés alatt. Első hallásra lényegtelennek tűnhet, de rá kell jönnünk, hogy igenis befolyásolja az ebéd vagy a vacsora sikerét, különösen, ha egy nagyobb társaságot hívunk meg. Az ültetési rend nagymértékben meghatározza az étkezés alatti társalgást.

Ne mondjon le a zsalvétáról csak azért, mert az erkélyen vagy a diófa alatt akar teríteni. Igaz, a színes, mintás tányérokhoz rusztikus szalvéták valók. Hogyan dobja fel mégis a terítéket? Eláruljuk. További ötleteket találhat a Terítéken a szalvéta címû kötetben (Magyar Könyvklub).

Ma már elképzelhetetlen, viszont egykor nemhogy abrosz, szalvéta, hanem kés és villa sem került mindig az asztalra. A terítés művészete apránként alakult ki. Nézzük meg, hogyan.

Az év vége felé egyre többet gondolunk az ilyenkor szokásos társasági összejövetelekre, az ünnepekkor esedékes családi együttlétekre.

Az "asztali protokoll és etikett" szabályai nem csupán arra korlátozódnak, hogyan rendezzük el az asztalon az evőeszközöket, az edényeket, a dekorációs elemeket, hogyan használjuk helyesen a szalvétát; a kulturált étkezéshez hozzátartozik, hogy tudjunk bánni az evőeszközökkel. Otthon, ha magunk vagyunk, esetleg szűk családi körben vagy közeli barátainkkal, megengedhetjük, hogy (a jó ízlés határain belül) kedvünk szerint fogyasszuk el az ételt. Nagyobb társaságban, hivatalos étkezések alkalmával azonban ügyelnünk kell arra, hogy ne hozzuk zavarba asztaltársainkat.

Mi a legszebb a nyárban? Árnyas kertben, margaréták és szarkalábak közt, csíkos nyugágyban hátradőlve hűvös bort kortyolgatni. Barátokkal, mert úgy még jobb.

Gondoljunk csak bele, milyen kín-keservet jelenthetett az inas húsokat késsel-kanállal trancsírozni...Valószínűnek tűnik, hogy III. Henrik francia király a krakkói udvarban találkozott első ízben a villával, s azon a bizonyos júniusi éjszakán 1574-ben, amikor menekülni kényszerült, becsomagolt néhányat...

Hagyományos, és kellemes hangulatot teremtő dekoráció, ha a szépen megterített asztalra egy vázában virágot is teszünk. A virágdekoráció stílusa és összetétele azonban nem csak az alkalomtól függ, hanem - ugyanúgy, ahogy más design elemek - a divattal is változik.

A köretek a főételek fontos kiegészítői. Nagyon lényeges, hogy az ételeknek megfelelő köretet adjunk, hogy azokkal harmonizáljanak. Az ételekhez megfelelő mennyiségű köretet adjunk mert a sok köret elnyomja a főételt, a kevés pedig nem elégíti ki az étvágyat.

"A közösségi élet, a jó modor és az emberek egymás közti viselkedésének szabályait, beleértve az asztali örömök élvezetét is, az ókortól kezdve illemtankönyvek sokasága foglalta össze - gasztronómiai tárgyú könyvgyűjteményemben számos ilyen mű van. Ezekből idézek most."

„A közösségi élet, a jó modor és az emberek egymás közti viselkedésének szabályait, beleértve az asztali örömök élvezetét is, az ókortól kezdve illemtankönyvek sokasága foglalta össze – gasztronómiai tárgyú könyvgyűjteményemben számos ilyen mű van. Ezekből idézek most.”

A tálalás olykor meglehetősen bonyolult...