HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Djukanovic: Montenegró független
Hajnalban kihirdette a montenegrói függetlenségpárti tömb győzelmét a montenegrói kormányfő. Milo Djukanovic bejelentette, hogy Montenegró megújította államiságát, és szuverén ország lett.
A miniszterelnök közölte, hogy a voksok 99 százalékának összeszámlálása alapján a referendumon részt vevő polgárok 55,5 százaléka a függetlenségre szavazott. A függetlenséget támogató voksok száma szerint 45 ezerrel haladja meg a szerbia-montenegrói államközösség fenntartását támogató szavazatok számát.
A kormányfő Montenegró polgárainak gratulált a a 88 év után ismét elnyert függetlenséghez, Szerbiának pedig ahhoz, hogy önálló országgá vált, és azt hangoztatta, hogy a függetlenségnek nem lesznek vesztesei Montenegróban.
Új állam Európában?
A függetlenséget pártoló blokk vezetői már vasárnap este győzelmet hirdettek, és már ekkor ezrek vonultak Podgorica, Kotor és Niksic utcáira ünnepelni. Ugyanakkor a Szerbiával való államszövetség fenntartását szorgalmazó blokk vezetője, Predrag Bulatovic azt állította: az ő szavazóik vezetnek a voksok átszámolásánál. Bulatovic szerint egy szervezet közleménye nem destabilizálhatja Montenegrót, érvényes eredménynek csak az tekinthető, amit a Köztársasági Választási Bizottság tesz közzé.
A népszavazás egyébként nagyobb gondok nélkül zajlott, elemzők szerint a referendum egyike volt a leginkább ellenőrzötteknek a világon: 3400 hazai és nemzetközi megfigyelő vizsgálta, hogy minden a szabályoknak megfelelő módon zajlik-e. Jelko Kacin, az Európa Parlament megfigyelői csoportjának vezetője szerint a szsvazás gondok nélkül zajlott, szinte skandináviai unalomban.
VVojislav Kostunica szerb kormányfő kabinetje közölte: csak a montenegrói Köztársasági Választási Bizottság közölhet hivatalos eredményeket a népszavazásról. Az EU megvárja az EBESZ jelentését, s csak azt követően ad hivatalos értékelést. Az azonban már most elmondható, hogy a voksolás rendben zajlott, és ha a végeredmény azt mutatja, hogy Montenegró polgárainak többsége a függetlenség mellett döntött, az EU szorgalmazni fogja a belgrádi és podgoricai hatóságok párbeszédét az államszövetség szétválására vonatkozóan - közölték uniós tisztségviselők
Ha Montenegró függetlenségét hivatalosan is megerősítik...
- Szerbia és Montenegró államközössége feloszlik, s Szerbia - utódállamként - örökli a korábbi unió minden jogát és kötelezettségét, beleértve az ENSZ-tagságot is.
- Montenegrónak mint elszakadó országnak tagságért kell folyamodnia valamennyi nemzetközi szervezetben.
- Szerbiának el kell fogadnia a népszavazás eredményét, amit előirányzott az államközösség 2003-ban elfogadott egyesülési alapokmánya.
- Nem kizárt, hogy lesznek zavargások Montenegró azon területein, ahol a szerb etnikum - a teljes lakosság mintegy 32 százaléka - többséget alkot, s erőteljesen ellenzi a Szerbiától történő elszakadást.
- Szerbia-Montenegró európai uniós társulási tárgyalásai az elmúlt évben egyfajta kettős vágányon kezdődtek, ami már számításba vette a két állam eltérő gazdasági rendszerét. Ily módon a különválás nem lesz tényleges hatással a tárgyalások technikai tényezőire, de Montenegró uniós csatlakozási erőfeszítései addig késhetnek, amíg Podgorica nem nyer teljes elismerést a nemzetközi közösségben. Függetlenségpárti politikusok ugyanakkor azon a véleményen vannak, hogy az ország európai beilleszkedése felgyorsulhat, mihelyst Montenegrót nem büntetik többé azért, amiért Szerbia nem tanúsít megfelelő együttműködést a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. (Emiatt a törvényszék a múlt hónapban felfüggesztette a csatlakozást megelőző társulást célzó tárgyalásokat az államközösséggel.)
- A két ország amúgy is különböző valutával, eltérő kereskedelmi és vámtörvényekkel rendelkezik, így kevés az a hivatalos vagyon, amin osztozkodni kell. Ez utóbbiak közé tartoznak például a nagykövetségi épületek.
- Montenegrónak a jövőben magának kell finanszíroznia védelmi, illetve külpolitikai tevékenységét, az ezért felelős minisztériumokat, s saját hadsereget kell létrehoznia.
Az "államalapító"
Djukanovicnak, a montenegrói szakadár tábor vezetőjének mindenkinél több érdeme van abban, hogy Montenegró különválik Szerbiától, dacolva Brüsszel és Belgrád akaratával saját kezébe veszi sorsa irányítását. Montenegró újkori történelmének szakadár eszmeáramlata egybeforrott a nevével, ezért minden bizonnyal "államalapítóként" fog bevonulni az Adria parti köztársaság történelmébe.
A 45 éves Djukanovic fiatal kora ellenére "politikai matuzsálemnek" számít: eddig négyszer választották meg kormányfőnek, és egyszer leszolgálta ötéves köztársasági elnöki mandátumát. Több mint másfél évtizede áll az ország élén hol kormányfői, hol elnöki tisztségben, a függetlenségi népszavazás sikere után pedig számítani lehet arra, hogy regnálása egyhamar nem ér véget.
A politikus 1962. február 15-én született Niksicben, 1986-ban szerzett közgazdász diplomát a podgoricai egyetemen. Fiatalkorában tagja volt a montenegrói, majd a jugoszláv szocialista ifjúsági szövetség elnökségének, 24 évesen ő volt a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége központi bizottságának legfiatalabb tagja. A '80-as évek végén tűnt fel a jugoszláv politika porondján, amikor Slobodan Milosevic meghirdetette a "bürokrácia elleni forradalmat". Szószólója lett a "régi gárdával" való leszámolásnak, a kommunista párt montenegrói szervezetében Milosevic embereként tartották számon.
A többpártrendszerre való áttérés utáni első, 1990 végén tartott választáson parlamenti mandátumot szerzett a köztársasági parlamentben, s néhány héttel később, 29. születésnapján, Momir Bulatovic köztársasági elnök jóvoltából elfoglalja a miniszterelnöki széket. Djukanovic Európa legfiatalabb kormányfője lett, és ezután még háromszor választották meg miniszterelnöknek..
A '90-es évek derekán, kormányfőként és a Szocialisták Demokratikus Pártja (DPF) alelnökeként. Djukanovic bírálni kezdte belgrádi mentorát Milosevic szerb elnököt. Szerbia ura követelte Bulatovictól a kormányfő menesztését, s ekkor kezdődtek Bulatovic és Djukanovic nézeteltérései. Állandósuló vitáik miatt 1998-ban kettészakadt a DPS, a párt többsége Djukanovic mellett állt ki. Bulatovic otthagyta pártját, és még ugyanabban az évben a köztársasági elnöki székből is kiszorította őt a vetélytárs.
Hithű kommunistából pallérozott demokratává...
Djukanovic a reformok és a demokratikus átalakulás eszméjét, hithű kommunistából pallérozott demokratává változott, miközben Milosevicet bírálatával kivívta a Nyugat rokonszenvét. Milosevic és Djukanovic viszálya közben állandósult államjogi válsággá nőtte ki magát, Djukanovic a montenegrói szakadárok élére állt, mert rájött, hogy "Montenegró csak akkor jó Szerbiának, ha engedelmeskedik neki".
Legkockázatosabb politikai lépése alighanem a szerb-montenegrói államjogi kapcsolatokat átalakító, 2002. március 14-én tető alá hozott belgrádi megállapodás aláírása volt, amivel lemondott négy évre a köztársaság függetlenségéről. Akkor sokan úgy vélekedtek, hogy ezzel befellegzett pályafutásának, de éppen az ellenkezője történt: pártja fölényes győzelmet aratott a fél évvel később megtartott parlamenti választáson.
Djukanovic Belgrád-párti ellenzéke azóta sem tudott felocsúdni a vereségből, kis pártjaik csak a népszavazási kampányra tudtak laza egységbe tömörülni, a népszavazási kudarc pedig várhatóan kegyelemdöfés lesz számukra, miközben Djukanovic hatalma nagyobb lesz, mint valaha, pedig már eddig is az volt ellene a legfőbb ellenzéki vád, hogy minden és mindenkit ellenőrzés alatt tart Montenegróban.
hirado
2006.05.22. 10:34
t: 127
Djukanovic: Montenegró független
Hajnalban kihirdette a montenegrói függetlenségpárti tömb győzelmét a montenegrói kormányfő. Milo Djukanovic bejelentette, hogy Montenegró megújította államiságát, és szuverén ország lett.A miniszterelnök közölte, hogy a voksok 99 százalékának összeszámlálása alapján a referendumon részt vevő polgárok 55,5 százaléka a függetlenségre szavazott. A függetlenséget támogató voksok száma szerint 45 ezerrel haladja meg a szerbia-montenegrói államközösség fenntartását támogató szavazatok számát.
A kormányfő Montenegró polgárainak gratulált a a 88 év után ismét elnyert függetlenséghez, Szerbiának pedig ahhoz, hogy önálló országgá vált, és azt hangoztatta, hogy a függetlenségnek nem lesznek vesztesei Montenegróban.
Új állam Európában?
A függetlenséget pártoló blokk vezetői már vasárnap este győzelmet hirdettek, és már ekkor ezrek vonultak Podgorica, Kotor és Niksic utcáira ünnepelni. Ugyanakkor a Szerbiával való államszövetség fenntartását szorgalmazó blokk vezetője, Predrag Bulatovic azt állította: az ő szavazóik vezetnek a voksok átszámolásánál. Bulatovic szerint egy szervezet közleménye nem destabilizálhatja Montenegrót, érvényes eredménynek csak az tekinthető, amit a Köztársasági Választási Bizottság tesz közzé.
A népszavazás egyébként nagyobb gondok nélkül zajlott, elemzők szerint a referendum egyike volt a leginkább ellenőrzötteknek a világon: 3400 hazai és nemzetközi megfigyelő vizsgálta, hogy minden a szabályoknak megfelelő módon zajlik-e. Jelko Kacin, az Európa Parlament megfigyelői csoportjának vezetője szerint a szsvazás gondok nélkül zajlott, szinte skandináviai unalomban.
VVojislav Kostunica szerb kormányfő kabinetje közölte: csak a montenegrói Köztársasági Választási Bizottság közölhet hivatalos eredményeket a népszavazásról. Az EU megvárja az EBESZ jelentését, s csak azt követően ad hivatalos értékelést. Az azonban már most elmondható, hogy a voksolás rendben zajlott, és ha a végeredmény azt mutatja, hogy Montenegró polgárainak többsége a függetlenség mellett döntött, az EU szorgalmazni fogja a belgrádi és podgoricai hatóságok párbeszédét az államszövetség szétválására vonatkozóan - közölték uniós tisztségviselők
Ha Montenegró függetlenségét hivatalosan is megerősítik...
- Szerbia és Montenegró államközössége feloszlik, s Szerbia - utódállamként - örökli a korábbi unió minden jogát és kötelezettségét, beleértve az ENSZ-tagságot is.
- Montenegrónak mint elszakadó országnak tagságért kell folyamodnia valamennyi nemzetközi szervezetben.
- Szerbiának el kell fogadnia a népszavazás eredményét, amit előirányzott az államközösség 2003-ban elfogadott egyesülési alapokmánya.
- Nem kizárt, hogy lesznek zavargások Montenegró azon területein, ahol a szerb etnikum - a teljes lakosság mintegy 32 százaléka - többséget alkot, s erőteljesen ellenzi a Szerbiától történő elszakadást.
- Szerbia-Montenegró európai uniós társulási tárgyalásai az elmúlt évben egyfajta kettős vágányon kezdődtek, ami már számításba vette a két állam eltérő gazdasági rendszerét. Ily módon a különválás nem lesz tényleges hatással a tárgyalások technikai tényezőire, de Montenegró uniós csatlakozási erőfeszítései addig késhetnek, amíg Podgorica nem nyer teljes elismerést a nemzetközi közösségben. Függetlenségpárti politikusok ugyanakkor azon a véleményen vannak, hogy az ország európai beilleszkedése felgyorsulhat, mihelyst Montenegrót nem büntetik többé azért, amiért Szerbia nem tanúsít megfelelő együttműködést a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. (Emiatt a törvényszék a múlt hónapban felfüggesztette a csatlakozást megelőző társulást célzó tárgyalásokat az államközösséggel.)
- A két ország amúgy is különböző valutával, eltérő kereskedelmi és vámtörvényekkel rendelkezik, így kevés az a hivatalos vagyon, amin osztozkodni kell. Ez utóbbiak közé tartoznak például a nagykövetségi épületek.
- Montenegrónak a jövőben magának kell finanszíroznia védelmi, illetve külpolitikai tevékenységét, az ezért felelős minisztériumokat, s saját hadsereget kell létrehoznia.
Az "államalapító"
Djukanovicnak, a montenegrói szakadár tábor vezetőjének mindenkinél több érdeme van abban, hogy Montenegró különválik Szerbiától, dacolva Brüsszel és Belgrád akaratával saját kezébe veszi sorsa irányítását. Montenegró újkori történelmének szakadár eszmeáramlata egybeforrott a nevével, ezért minden bizonnyal "államalapítóként" fog bevonulni az Adria parti köztársaság történelmébe.
A 45 éves Djukanovic fiatal kora ellenére "politikai matuzsálemnek" számít: eddig négyszer választották meg kormányfőnek, és egyszer leszolgálta ötéves köztársasági elnöki mandátumát. Több mint másfél évtizede áll az ország élén hol kormányfői, hol elnöki tisztségben, a függetlenségi népszavazás sikere után pedig számítani lehet arra, hogy regnálása egyhamar nem ér véget.
A politikus 1962. február 15-én született Niksicben, 1986-ban szerzett közgazdász diplomát a podgoricai egyetemen. Fiatalkorában tagja volt a montenegrói, majd a jugoszláv szocialista ifjúsági szövetség elnökségének, 24 évesen ő volt a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége központi bizottságának legfiatalabb tagja. A '80-as évek végén tűnt fel a jugoszláv politika porondján, amikor Slobodan Milosevic meghirdetette a "bürokrácia elleni forradalmat". Szószólója lett a "régi gárdával" való leszámolásnak, a kommunista párt montenegrói szervezetében Milosevic embereként tartották számon.
A többpártrendszerre való áttérés utáni első, 1990 végén tartott választáson parlamenti mandátumot szerzett a köztársasági parlamentben, s néhány héttel később, 29. születésnapján, Momir Bulatovic köztársasági elnök jóvoltából elfoglalja a miniszterelnöki széket. Djukanovic Európa legfiatalabb kormányfője lett, és ezután még háromszor választották meg miniszterelnöknek..
A '90-es évek derekán, kormányfőként és a Szocialisták Demokratikus Pártja (DPF) alelnökeként. Djukanovic bírálni kezdte belgrádi mentorát Milosevic szerb elnököt. Szerbia ura követelte Bulatovictól a kormányfő menesztését, s ekkor kezdődtek Bulatovic és Djukanovic nézeteltérései. Állandósuló vitáik miatt 1998-ban kettészakadt a DPS, a párt többsége Djukanovic mellett állt ki. Bulatovic otthagyta pártját, és még ugyanabban az évben a köztársasági elnöki székből is kiszorította őt a vetélytárs.
Hithű kommunistából pallérozott demokratává...
Djukanovic a reformok és a demokratikus átalakulás eszméjét, hithű kommunistából pallérozott demokratává változott, miközben Milosevicet bírálatával kivívta a Nyugat rokonszenvét. Milosevic és Djukanovic viszálya közben állandósult államjogi válsággá nőtte ki magát, Djukanovic a montenegrói szakadárok élére állt, mert rájött, hogy "Montenegró csak akkor jó Szerbiának, ha engedelmeskedik neki".
Legkockázatosabb politikai lépése alighanem a szerb-montenegrói államjogi kapcsolatokat átalakító, 2002. március 14-én tető alá hozott belgrádi megállapodás aláírása volt, amivel lemondott négy évre a köztársaság függetlenségéről. Akkor sokan úgy vélekedtek, hogy ezzel befellegzett pályafutásának, de éppen az ellenkezője történt: pártja fölényes győzelmet aratott a fél évvel később megtartott parlamenti választáson.
Djukanovic Belgrád-párti ellenzéke azóta sem tudott felocsúdni a vereségből, kis pártjaik csak a népszavazási kampányra tudtak laza egységbe tömörülni, a népszavazási kudarc pedig várhatóan kegyelemdöfés lesz számukra, miközben Djukanovic hatalma nagyobb lesz, mint valaha, pedig már eddig is az volt ellene a legfőbb ellenzéki vád, hogy minden és mindenkit ellenőrzés alatt tart Montenegróban.
hirado
2006.05.22. 10:34
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
