HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > KÜLFÖLD > Húsz éve egy kísérlet félresikerült Csernobilban - az áldozatok számát még ma sem tudjuk - KÉPGALÉRIÁVAL !

t: 2576

Húsz éve egy kísérlet félresikerült Csernobilban - az áldozatok számát még ma sem tudjuk - KÉPGALÉRIÁVAL !

Húsz éve, 1986. április 26-án Csernobilban felrobbant az atomerőmű négyes reaktora. A katasztrófát egy félresikerült kísérlet okozta. Hajnali egy óra 23 perckor a négyes blokk ellenőrizhetetlenné vált és pár másodperc múlva felrobbant.

Tíz napon át égett a tűz a reaktorban. Hatalmas mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a levegő, több százszor annyi, mint a hirosimai és a nagszakii atombombák felrobbantása után. A megemlékezések napján Kijevben nemzetközi konferencia zajlik, amelyen az ukrán államfő arra kérte a szervezeteket, hogy segítsék az atomlétesítményt lezáró új szarkofág megépítését, a beteg gyerekek gyógyítását, valamint a sugárszennyezett terület újrahasznosítását.

Magyarországot két hullámban érte a szennyezés: először a robbanás után 3 nappal mértek magas sugárzást, majd 11 nappal később délről érkező esőfelhők mosták a talajba a szennyezést.

A hazánkat ért sugárterhelés enyhe-közepes mezőbe esett, az Alpokban és Dél-Németországban súlyosabb volt a a sugárzás mértéke.

Erre emlékeznek ma több magyarországi nagyvárosban is. Aláírásokat gyűjtenek, hogy az Európai Unióban ne épüljenek újabb atomerőművek. Azt is szeretnék elérni, hogy a tagországokban az atomenergia helyett használjanak más, alternatív energiaforrásokat és számolják fel az Euratom Egyezményt. Este közös megemlékezést tartanak a Déli pályaudvarnál.


A reaktor robbanását napokig elhallgatta szovjet vezetés, miközben több környező országban már észlelték a sugárzási szint emelkedését. De nem tudták, mi ellen kell védekezni. A radioaktív felhőt pedig vitte a szél Európa felé. A tragédia után után lezárták az erőművet és a négyes blokk fölé vasbeton szarkofágot építettek. A munkások többsége azóta meghalt.

Csernobil környékéről csak 36 órával a tragédia után kezdték kitelepíteni az embereket, de voltak, akiknek éveket kellett várniuk, hogy elkerüljenek sugárfertőzött környékről: 1990 és 2000 között 72 ezer embert költöztettek távolabb Csernobiltól. Két hónappal a robbanás után a robbanás okait államtitokká minősítették, és újra beindították a három működőképes reaktort. Létrehozták Szlavutics települést, ahol csak az újra üzemelő erőmű dolgozói és azok családjai laktak. Lényegében ide különítették el a sugárfertőzötteket.

A kisvárosban, illetve Csernobil környékén még a nemrég született gyermekek is rákkal vagy pajzsmirigyproblémákkal küzdenek. Ma sem lehet pontosan tudni, hogy hányan haltak vagy betegedtek meg a radioaktív szennyezéstől. Az ENSZ legújabb becslései szerint a robbanás összes áldozata 30-60 ezer lesz, míg a Greenpeace szerint százezer.

Egy perces néma csenddel, gyertyagyújtással, virrasztással emlékeznek ma világszerte csernobil szörnyűségeire, Kijevben pedig donorkonferenciát tartanak, hogy legyen pénz a terület rehabilitációjára és a betegek gyógyítására.

Csernobil ma is élő áldozatai az elmúlt napokban több városban is tüntettek, amiért az orosz kormány megvonta a gyógykezelésükre megítélt segélyt. A szarkofág állapota azóta ismét aggodalomra ad okot, Ukrajna már másfél éve jelezte, hogy baj van, megrepedt és szivárog a szarkofág, de nincs pénzük a rendbetételre.

Mindeközben a fertőzött környék újraéledt, újra feltűntek a már kipusztultnak hitt állat- és növényfajok. Ott vannak azok az emberek is, akik 20 éve úgy döntöttek, hogy a fertőzött zónában maradnak. A Csernobilban élők még szavazati jogukkal sem élhetnek.

hirado

2006.04.26. 12:12

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A HÍR KÉPGALÉRIÁJA

Következő

Legfrissebb hirek