Négymilliárd dollár segélyt ajánlottak fel a dzsakartai csúcs résztvevői a szökőár sújtotta délkelet-ázsiai országoknak. Kofi Annan ENSZ-főtitkár a dzsakartai szökőár-csúcsértekezleten egymilliárd dollárnyi azonnali segélyt kért a nemzetközi közösség tagjaitól ahhoz, hogy az ENSZ megtehesse a legszükségesebb intézkedéseket. "Ami 2004. december 26-án történt, az példa nélküli, globális katasztrófa volt. Példa nélküli választ kell rá adnunk" - szólította fel a csúcstalálkozó résztvevőit adakozásra Annan.
A találkozón a cunami sújtotta országok mellett részt vett Dzsunicsiró Koizumi japán és John Howard ausztrál miniszterelnök, valamint Jose Manule Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Ott volt a találkozón Colin Powell amerikai, Jack Straw brit és Wen Csiabao kínai külügyminiszter.
Annan szerint 997 millió dollár az a minimális összeg, amellyel megelőzhető, hogy a természeti katasztrófát hosszan tartó humanitárius katasztrófa kövesse. Az ENSZ-főtitkár szerint 215 millió dollárt élelemre és ivóvízre, 222 milliót átmeneti szállásokra és a lakóhelyek újjáépítésére, 122 millió dollárt pedig a legszükségesebb egészségügyi kiadásokra kellene fordítani.
Máshonnan vonják el a segélyt
Ugyanakkor az ENSZ-főtitkár figyelmeztetett arra, hogy a tagországok új forrásokat nyissanak meg a segélyezéshez. "Ne rabolják ki Pétert, hogy Pálnak fizethessenek" - kérte az országok képviselőit Kofi Annan. Humanitárius szervezetek már korábban is figyelmeztettek arra ugyanis, hogy a felajánlásokat az egyes országok más segélyprogramok rovására tennék meg.
Nina Bowen, a Care International nemzetközi segélyszervezet dél- és nyugat-afrikai ügyekben illetékes igazgatója szerint a szökőár sújtotta térségek nemzetközi segélyezése egyszerűen elszívja az anyagi eszközöket fontos afrikai segélyprogramjaiktól. Mike Sackett, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) dél-afrikai regionális igazgatója közölte, hogy máris nehéz segélyt kapni a térség éhezőinek élelmezéséhez.
Bob Geldof ír rocksztár, aki a Live Aid koncertsorozatát szervezte a nyolcvanas években az afrikai éhezés enyhítésére, felszólította a világ országait: ne feledkezzenek meg Afrikáról, miközben a katasztrófa sújtotta ázsiai térségek segítségére sietnek.
Négymilliárd dollárt ajánlottak fel
John Howard ausztrál kormányfő tette a legnagyobb felajánlást: országa egymilliárd ausztrál dollárral támogatja a katasztrófa sújtotta országokat. Az Egyesült Államok 351 millió dollárt különített el segélyezésre. Az USA-ban megindultak a magánkezdeményezések is: George Bush elnök 10 000 dollárt ajánlott fel az áldozatok segélyezésére.
Colin Powell amerikai külügyminisztert, aki hosszabb látogatást tett a katasztrófa sújtotta térségben, megdöbbentették a látottak: "Voltam háborúban. Túl vagyok egy rakás hurrikánon és tornádón, de még nem láttam ehhez foghatót" - jelentette ki a vietnami veterán Powell, miután helikopterről szemlélte meg az elpusztított acehi partvidéket.
Powell ígéretet tett arra, hogy az USA több helikoptert küld a térségbe. Az amerikai haditengerészet már jelen van a katasztrófa sújtotta vidéken, helikoptereik naponta több fuvarnyi élelmet és gyógyszert szállítanak azokra a területekre, amelyeket nem lehet a szárazföldön megközelíteni.
Az Európai Bizottság százmillió eurót ajánlott fel segítségül. José Manuel Barroso, a bizottság portugál elnöke ugyanakkor Dzsakartában bejelentette: igyekszik elérni, hogy az Unió további 350 millió dolláros segélyt adjon azoknak az országoknak, amelyek a szökőár áldozataivá váltak.
A megígért segély sem biztos
A nemzetközi segélyszervezetek meglehetősen szkeptikusak a felajánlásokkal szemben. "A felajánlásokat valóra is kell váltani, és eljuttatni a szükséget szenvedő embereknek, olyan gyorsan, ahogy csak lehet" - figyelmeztetett az Oxfam nemzetközi segélyszervezet szóvivője.
Barbara Stocking, a szervezet vezetője szerint biztosítani kellene, hogy a nemzetközi közösség ezzel a segélyprogrammal ne kövessen el olyan súlyos hibákat, amilyenek legutóbb például a polgárháború sújtotta libériában, vagy afganisztánban végrehajtott humanitárius akció, ahol a segély nagy része helyi hadurak zsákméánya lett. A humanitárius civil szervezetek azt is nehezményezik, hogy a kormányok nem tartanak igényt a szakértelmükre, és nem hívták meg őket a dzsakartai konferenciára.
Egyesek szerint igen kevés az a pénz, amely a grandiózus felajánlásokat követően ténylegesen a térségbe áramlik majd. Példaként az iráni Bám városát hozták fel. Bámot egy évvel ezelőtt teljesen elpusztította egy súlyos földrengés. A nemzetközi közösség tagjai egymilliárd dollárt ajánlottak fel segély gyanánt. A mai napig a bámiak összesen 17 millió dollárt kaptak meg a nagylelkű felajánlásból.
Srí Lankán megtiltották az örökbefogadást
Srí Lanka egyelőre betiltja a pusztító szökőárban árvaságra jutott gyermekek örökbefogadását. A kormány gyerekrablásokról szóló - meg nem erősített - jelentéseket kapott, ezért döntöttek az adoptáció időszakos szüneteltetés mellett.
Az ENSZ hangot adott afölötti aggodalmának, hogy bűnbandák a katasztrófa következtében árvaságra jutott vagy szüleitől elszakított gyermekeket rabolhatnak el, Ázsia különböző országaiba rabszolgának adják el őket, ám konkrét esetre nem derült fény.
"A végleges megoldás megtalálásáig illegális a gyermekek adoptálása" - közölte Managala Samaraweera kormányszóvivő. Még Srí Lanka-iak sem fogadhatnak örökbe gyerekeket, a rokonok is csak kormányzati engedéllyel tehetik azt - mondta. Hozzátette: akik állami hozzájárulás nélkül már örökbe fogadtak gyerekeket, azoknak értesíteniük kell a gyermekvédelmi hatóságokat és át kell adniuk a gyerekeket.
A cunami sem hallgattatta el a fegyvereket
Indonéziában a szökőár tragikus következményei sem csitították a kormányerők és a gerillák összecsapásait. A cunami által leginkább sújtott Banda Aceh tartomány lázadó fegyveresei 1976 óta harcolnak a kormánycsapatokkal. A szökőár következményei újabb okokat szolgáltattak az összecsapásokra.
A katasztrófa miatt a kormány a szokásosnál több katonát vezényelt a térségbe, ez már önmagában is villongásokhoz vezet. A hadsereg szerint a Szabad Aceh Mozgalom (GAM) tagjai támadják a katonák élelmiszersegélyt szállító konvojait. A GAM szerint viszont a katonák csak pénzért hajlandóak kiosztani a humanitárius segélyt.
A harcok annak ellenére folytatódtak, hogy elvileg mindkét fél fegyverszünetet hirdetett a cunamira hivatkozva. Egy nappal az Acehet sújtó tragédia után Endriartono Sutarto tábornok, az indonéz fegyveres erők parancsnoka ideiglenes fegyverszünetre hívott fel. Erre válaszul a GAM nyilatkozatot bocsátott ki Stockholmban, amelyben egyoldalú fegyvernyugvást jelentettek be.
Indonéziához képest Srí Lankán sokkal jobb a helyzet. Az ország északi területeit ellenőrző tamil felkelők, a Tamil Tigrisek együttműködtek a kormánycsapatokkal a mentésben, és volt olyan eset, hogy közösen osztották ki a segélyt. Az Egyesült Államok azonban továbbra sem terjesztette ki segélyakcióját az ország Tamil Tigrisek ellenőrizte északi részére, mondván: terroristákkal nem működnek együtt.
[LHP.HU]
2005.01.06. 20:09