HIRDETÉS
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Strasbourg: nem volt jogsértő a Magyar Gárda feloszlatása
A Magyar Gárda Egyesület bírósági feloszlatása nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett gyülekezési és egyesülési szabadságot - mondta ki keddi ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.
A törvényszék szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként működött, nem volt attól független, a mozgalom megmozdulásai alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítő menetelések pedig egy "lényegében rasszista" jogrend megvalósítása érdekében tett első lépéseknek tekinthetők.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása volt az egyetlen hatékony módja annak, hogy a hatóságok megszüntessék a Magyar Gárda Mozgalom által másokra jelentett fenyegetést.
Előzmények
2007. augusztus 3-án Vona Gábor, a Jobbik Magyarország Mozgalom elnöke bejelentette, hogy Magyar Gárda néven egyesületet alapított, amelynek elnöki tisztét ő tölti be. A bíróság által júniusban tíz alapítóval bejegyzett hagyományőrző és kulturális egyesület célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése, feladata a "polgárvédelem, a nemzeti hagyományok ápolása, hadisírgondozás", valamint "a magyar fiatalság lelki, szellemi, fizikai felkészítése egy olyan eshetőségre, amikor rendkívüli helyzetben szükség van az emberek mozgósítására". Az önvédelmi sportok alapos ismerete és a lőfegyverek kezelése is szerepelt a célok között. A Magyar Gárda tagjai fekete egyenruhát hordtak, rajta Imre király árpádsávos, kilenc oroszlánnal díszített pajzsával.
A Magyar Gárda 56 tagja 2007. augusztus 25-én a Budai Várban, a köztársasági elnöki palota melletti Szent György téren tette le esküjét. A rendezvénnyel egy időben több civil szervezet is ellentüntetést tartott, a szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak, és az ügy a nemzetközi sajtóban is élénk visszhangot keltett.
A Fővárosi Bíróságon 2008. március 12-én kezdődött meg a Magyar Gárda feloszlatására a Fővárosi Főügyészség által indított polgári per. A Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án jogerős ítéletével feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. Az indoklás szerint a Magyar Gárda mozgalom a Magyar Gárda egyesület szerves része, így a döntés az egyesület felszámolásával a mozgalomra is kiterjedt, annak szervezeti kereteit szüntette meg.
2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren előre be nem jelentett demonstráción tiltakoztak a gárda feloszlatása ellen. A megmozdulást, amelyen 200 gárdatag sorakozott fel egyenruhában, a rendőrség feloszlatta, és 216 embert - köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét és Kiss Róbertet, a feloszlatott Magyar Gárda országos főkapitányát - előállítottak. (A bíróság 2010 őszén jogellenesnek minősítette az oszlatást.)
A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2009. július 11-ei, a budapesti Szabadság téren tartott nagygyűlésén a mintegy két és fél ezer résztvevő közfelkiáltással újjáalakította a bíróság által betiltott mozgalmat.
2009. december 15-én a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta a Fővárosi Ítélőtábla 2009. júliusi jogerős határozatát, és feloszlatta a Magyar Gárda egyesületet és mozgalmat is. Vonáék ezt nem tudták elfogadni.
2010. június 24-én Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője - Vona Gábor, a Jobbik elnöke nevében eljárva - Strasbourgban személyesen fordult beadvánnyal az Emberi Jogok Európai Bíróságához "a Magyar Gárda törvénytelen feloszlatásával okozott emberi jogsérelem orvoslása" érdekében. A beadványban az egyesülési és gyülekezési jog megsértésére hivatkoztak, és 100 ezer euró nem vagyoni kártérítést kértek.
hirado
2013.07.09. 12:07
t: 5296
Strasbourg: nem volt jogsértő a Magyar Gárda feloszlatása
A Magyar Gárda Egyesület bírósági feloszlatása nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett gyülekezési és egyesülési szabadságot - mondta ki keddi ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.A törvényszék szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként működött, nem volt attól független, a mozgalom megmozdulásai alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítő menetelések pedig egy "lényegében rasszista" jogrend megvalósítása érdekében tett első lépéseknek tekinthetők.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása volt az egyetlen hatékony módja annak, hogy a hatóságok megszüntessék a Magyar Gárda Mozgalom által másokra jelentett fenyegetést.
Előzmények
2007. augusztus 3-án Vona Gábor, a Jobbik Magyarország Mozgalom elnöke bejelentette, hogy Magyar Gárda néven egyesületet alapított, amelynek elnöki tisztét ő tölti be. A bíróság által júniusban tíz alapítóval bejegyzett hagyományőrző és kulturális egyesület célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése, feladata a "polgárvédelem, a nemzeti hagyományok ápolása, hadisírgondozás", valamint "a magyar fiatalság lelki, szellemi, fizikai felkészítése egy olyan eshetőségre, amikor rendkívüli helyzetben szükség van az emberek mozgósítására". Az önvédelmi sportok alapos ismerete és a lőfegyverek kezelése is szerepelt a célok között. A Magyar Gárda tagjai fekete egyenruhát hordtak, rajta Imre király árpádsávos, kilenc oroszlánnal díszített pajzsával.
A Magyar Gárda 56 tagja 2007. augusztus 25-én a Budai Várban, a köztársasági elnöki palota melletti Szent György téren tette le esküjét. A rendezvénnyel egy időben több civil szervezet is ellentüntetést tartott, a szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak, és az ügy a nemzetközi sajtóban is élénk visszhangot keltett.
A Fővárosi Bíróságon 2008. március 12-én kezdődött meg a Magyar Gárda feloszlatására a Fővárosi Főügyészség által indított polgári per. A Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án jogerős ítéletével feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. Az indoklás szerint a Magyar Gárda mozgalom a Magyar Gárda egyesület szerves része, így a döntés az egyesület felszámolásával a mozgalomra is kiterjedt, annak szervezeti kereteit szüntette meg.
2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren előre be nem jelentett demonstráción tiltakoztak a gárda feloszlatása ellen. A megmozdulást, amelyen 200 gárdatag sorakozott fel egyenruhában, a rendőrség feloszlatta, és 216 embert - köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét és Kiss Róbertet, a feloszlatott Magyar Gárda országos főkapitányát - előállítottak. (A bíróság 2010 őszén jogellenesnek minősítette az oszlatást.)
A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2009. július 11-ei, a budapesti Szabadság téren tartott nagygyűlésén a mintegy két és fél ezer résztvevő közfelkiáltással újjáalakította a bíróság által betiltott mozgalmat.
2009. december 15-én a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta a Fővárosi Ítélőtábla 2009. júliusi jogerős határozatát, és feloszlatta a Magyar Gárda egyesületet és mozgalmat is. Vonáék ezt nem tudták elfogadni.
2010. június 24-én Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője - Vona Gábor, a Jobbik elnöke nevében eljárva - Strasbourgban személyesen fordult beadvánnyal az Emberi Jogok Európai Bíróságához "a Magyar Gárda törvénytelen feloszlatásával okozott emberi jogsérelem orvoslása" érdekében. A beadványban az egyesülési és gyülekezési jog megsértésére hivatkoztak, és 100 ezer euró nem vagyoni kártérítést kértek.
hirado
2013.07.09. 12:07
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
