A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) legfelsőbb katonai parancsnokságának idézett közleménye azt is tartalmazza, hogy az ország küldöttsége - ugyancsak hétfőtől - nem vesz részt a dél-koreai féllel folytatott rendszeres egyeztető megbeszéléseken a demilitarizált övezetben lévő Panmindzsonban. A KNDK hadserege további, komolyabb ellenlépések megtételét tervezi - tette hozzá a hadsereg szóvivője.
Jelentések szerint a védelmi készültséget fokozó, első, kéthetes hadgyakorlaton tízezer dél-koreai és 3500 amerikai katona vesz részt.
A szokásosnál határozottabb fellépést Phenjan részéről minden bizonnyal az indokolja, hogy az amerikai-dél-koreai hadgyakorlaton több és nagyobb erejű fegyvert készülnek bevetni - véli a China Daily című angol nyelvű napilapban Si Jüen-hua, a sanghaji Fudan Egyetem koreai kutatások központjának igazgatója. Szerinte az észak-koreai vezetés célja, hogy Washingtont a tárgyalóasztalhoz kényszerítse.
"A katonai fenyegetés és a nemzetközi szankciók Washington két kedvenc eszköze a KNDK-val szemben" - jegyezte meg Si Jung-ming, a kínai nemzetközi kapcsolatok intézetének egyik szakértője, de hozzátette, hogy az egyre gyakoribbá váló hadgyakorlatok növelik Phenjan veszélyérzetét, és ez a nukleáris fejlesztések folytatására készteti. Az ő álláspontja szerint a párbeszéd esélyei szertefoszlóban vannak.
Kína egyetért abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tiltakoznia és lépnie kell a legutóbbi - február 12-én végrehajtott - észak-koreai kísérleti atomrobbantás miatt. A külügyminisztérium szóvivője viszont hangsúlyozta kedden, hogy a BT határozatának "körültekintőnek és mérsékeltnek" kell lennie, elkerülendő a helyzet rosszabbodását.
Dél-Korea kész a válaszcsapásra
A dél-koreai hadsereg bejelentette szerdán, hogy teljesen felkészült a válaszcsapásra abban az esetben, ha Észak megtámadja az országot.
"Arra az esetre, ha Észak-Korea provokációra adná a fejét vagy fenyegetné népünket, egyértelművé tesszük, hogy teljesen felkészültünk egy határozott és erőteljes megtorlásra nemcsak az agresszió forrásával és annak támogatóival szemben, hanem a parancsnokság ellen is" - közölte a déli hadsereg egyik vezérőrnagya szöuli sajtóértekezletén.
A hároméves koreai háborút 1953 júliusában zárták le fegyverszüneti egyezménnyel, amelyet a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek parancsnoksága, valamint az Egyesült Nemzetek haderejének vezető képviselői írtak alá olyan ajánlással, hogy a két fél "politikai síkon teremtse meg a békés rendezést". A békekötésig azonban azóta sem jutottak el.
hirado
2013.03.06. 09:13