HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Külpolitikát váltott a Vatikán
Kegyelmet kapott a lopásért elítélt pápai komornyik, az olasz jegybank pedig betiltotta a bankautomaták használatát a Vatikán területén, mivel a pápai állam még nem teljesítette a pénzmosás elleni nemzetközi előírásokat. Ez a két vatikáni esemény szerepelt az utóbbi napok híradásaiban, pedig ennél sokkal jelentősebb fordulat is történt: az egyházfő és a szentszék külpolitikát váltott. Diplomáciai újítás történt a kúrián - a Vatikán véleményt nyilvánított a külpolitikai történésekről, mégpedig határozott véleményt, természetesen a vatikáni diplomácia megszokott eszközeivel és stílusában.
Szíriáról, a szentföldi békéről, Afrikáról és az Európai Unióról is beszélt XVI. Benedek a Vízkereszt utáni napon is, a Vatikánban akkreditált nagykövetek ilyenkor szokásos audienciáján. Az nem volt meglepetés, hogy az egyházfő a világot sújtó konfliktusokról beszélt és békét sürgetett, újdonság volt viszont a pápa által használt nyelvezet és a sorok között megbújó politikai üzenet. XVI. Benedek nem egyszerűen békét kért - kijelentette, hogy ha a nemzetközi közösség nem avatkozik be és nem tesz a szíriai harcok leállításáért, Szíriában nem lesz győztes, hanem mindenki vesztes lesz. Az Európai Unióról sem a Nobel béke-díj jutott eszébe a pápának, hanem az, hogy kontinensünkön egyre kevesebb a gazdag, és egyre több a szegény ember.
A 44 négyzetkilométeres Vatikán már a világ 179 államával tart fenn diplomáciai kapcsolatot, vagyis a legszélesebb nemzetközi rendszerrel rendelkező városállam a nem katolikus és nem keresztény térségekben is. 2005-ig a világjáró II. János Pállal a Vatikán nemzetközi politikáját lehet, hogy fenntartások is kísérték, de nem fért kétség ahhoz, hogy a lengyel pápa jelentős szerepet vállalt a külpolitikai fordulatokban, legyen az a berlini fal leomlása vagy az 1991-es Öböl háború, amikor II. János Pál levélben fordult George Bushhoz és Szaddám Husszeinhez.
Komoly elvárások
XVI. Benedek diplomáciai politikájához hasonló elvárások fűződtek, sokan abban bíztak, hogy pótolja majd, amire még II. János Pál sem volt képes, például a Moszkvával és Pekinggel való kapcsolatok előmozdítását. A német pápa külpolitikáját figyelemmel várták az izraeliek és palesztinok is a szentfölddel kapcsolatos állásfoglalás miatt. A teológustudós pápa lassan és nehézkesen indította külpolitikáját, első beszédei - például a Regensburgban Mohamedről mondottak - feszültséghez és magyarázkodáshoz vezettek. Az olasz vatikanisták az utóbbi években gyakran leírták azt, hogy XVI. Benedekkel a liturgia erősödött, nem a Vatikán nemzetközi szerepe. A felelősséget a kevés nemzetközi tapasztalattal bíró szentszéki államtitkárra, Tarcisio Bertonéra hárították, hangsúlyozva, hogy az utóbbi 8 évben a Vatikán a pedofil botránnyal, a lefebvristákkal és a Vatileaksszel is többet foglalkozott, mint a világpolitikában vállalható felelősségével.
Elérkezett az idő
Most viszont úgy tűnik, elérkezett a vatikáni külpolitika ideje. XVI. Benedek december 25-én mondott beszédében is a világ konfliktus sújtotta övezeteiről beszélt, de akkor sem puszta felsorolásról volt szó. A pápa első alkalommal a Kínai Népköztársaság új vezetőihez fordult, és arra szólította fel őket, hogy tartsák tiszteletben a vallásszabadságot. A katolikus egyházfő eddig csak a kínai katolikusokhoz es a kínai néphez szólt, a politikusokhoz intézett nyílt üzenet mindenképpen újdonság volt. Peking és a Vatikán között decemberben ismét nőtt a feszültség a kínai földalatti egyház püspökeinek eltűnése miatt.
A külügyminiszter önmagában nem elegendő
Az új vatikáni külpolitika azonban nem csak beszédekben nyilvánul meg: tavaly szeptemberben XVI. Benedek a szíriai harcok kirobbanásával egy időben Libanonba látogatott a közel-keleti térség és az egész arab világ figyelmének központjába kerülve, de látogatása kulcsfontosságú volt az itt élő keresztény közösségeknek is. Az idén 86 éves pápa külpolitikáját a francia Dominique Mamberti vezeti. A külügyminiszter azonban önmagában a Vatikánban sem elegendő. A szentszéki sajtóközpontban dolgozó több ezer tudósító - olaszok és külföldiek - eddig erőteljesebb diplomáciai teljesítést vártak és most cikkeik azt mutatják, hogy fordulatot vettek észre. 2011-ben XVI. Benedek három európai és egy afrikai látogatást tett Beninben, tavaly Mexikóba és Kubába, valamint Libanonba utazott.
hirado
2013.01.12. 10:30
t: 352
Külpolitikát váltott a Vatikán
Kegyelmet kapott a lopásért elítélt pápai komornyik, az olasz jegybank pedig betiltotta a bankautomaták használatát a Vatikán területén, mivel a pápai állam még nem teljesítette a pénzmosás elleni nemzetközi előírásokat. Ez a két vatikáni esemény szerepelt az utóbbi napok híradásaiban, pedig ennél sokkal jelentősebb fordulat is történt: az egyházfő és a szentszék külpolitikát váltott. Diplomáciai újítás történt a kúrián - a Vatikán véleményt nyilvánított a külpolitikai történésekről, mégpedig határozott véleményt, természetesen a vatikáni diplomácia megszokott eszközeivel és stílusában. Szíriáról, a szentföldi békéről, Afrikáról és az Európai Unióról is beszélt XVI. Benedek a Vízkereszt utáni napon is, a Vatikánban akkreditált nagykövetek ilyenkor szokásos audienciáján. Az nem volt meglepetés, hogy az egyházfő a világot sújtó konfliktusokról beszélt és békét sürgetett, újdonság volt viszont a pápa által használt nyelvezet és a sorok között megbújó politikai üzenet. XVI. Benedek nem egyszerűen békét kért - kijelentette, hogy ha a nemzetközi közösség nem avatkozik be és nem tesz a szíriai harcok leállításáért, Szíriában nem lesz győztes, hanem mindenki vesztes lesz. Az Európai Unióról sem a Nobel béke-díj jutott eszébe a pápának, hanem az, hogy kontinensünkön egyre kevesebb a gazdag, és egyre több a szegény ember.
A 44 négyzetkilométeres Vatikán már a világ 179 államával tart fenn diplomáciai kapcsolatot, vagyis a legszélesebb nemzetközi rendszerrel rendelkező városállam a nem katolikus és nem keresztény térségekben is. 2005-ig a világjáró II. János Pállal a Vatikán nemzetközi politikáját lehet, hogy fenntartások is kísérték, de nem fért kétség ahhoz, hogy a lengyel pápa jelentős szerepet vállalt a külpolitikai fordulatokban, legyen az a berlini fal leomlása vagy az 1991-es Öböl háború, amikor II. János Pál levélben fordult George Bushhoz és Szaddám Husszeinhez.
Komoly elvárások
XVI. Benedek diplomáciai politikájához hasonló elvárások fűződtek, sokan abban bíztak, hogy pótolja majd, amire még II. János Pál sem volt képes, például a Moszkvával és Pekinggel való kapcsolatok előmozdítását. A német pápa külpolitikáját figyelemmel várták az izraeliek és palesztinok is a szentfölddel kapcsolatos állásfoglalás miatt. A teológustudós pápa lassan és nehézkesen indította külpolitikáját, első beszédei - például a Regensburgban Mohamedről mondottak - feszültséghez és magyarázkodáshoz vezettek. Az olasz vatikanisták az utóbbi években gyakran leírták azt, hogy XVI. Benedekkel a liturgia erősödött, nem a Vatikán nemzetközi szerepe. A felelősséget a kevés nemzetközi tapasztalattal bíró szentszéki államtitkárra, Tarcisio Bertonéra hárították, hangsúlyozva, hogy az utóbbi 8 évben a Vatikán a pedofil botránnyal, a lefebvristákkal és a Vatileaksszel is többet foglalkozott, mint a világpolitikában vállalható felelősségével.
Elérkezett az idő
Most viszont úgy tűnik, elérkezett a vatikáni külpolitika ideje. XVI. Benedek december 25-én mondott beszédében is a világ konfliktus sújtotta övezeteiről beszélt, de akkor sem puszta felsorolásról volt szó. A pápa első alkalommal a Kínai Népköztársaság új vezetőihez fordult, és arra szólította fel őket, hogy tartsák tiszteletben a vallásszabadságot. A katolikus egyházfő eddig csak a kínai katolikusokhoz es a kínai néphez szólt, a politikusokhoz intézett nyílt üzenet mindenképpen újdonság volt. Peking és a Vatikán között decemberben ismét nőtt a feszültség a kínai földalatti egyház püspökeinek eltűnése miatt.
A külügyminiszter önmagában nem elegendő
Az új vatikáni külpolitika azonban nem csak beszédekben nyilvánul meg: tavaly szeptemberben XVI. Benedek a szíriai harcok kirobbanásával egy időben Libanonba látogatott a közel-keleti térség és az egész arab világ figyelmének központjába kerülve, de látogatása kulcsfontosságú volt az itt élő keresztény közösségeknek is. Az idén 86 éves pápa külpolitikáját a francia Dominique Mamberti vezeti. A külügyminiszter azonban önmagában a Vatikánban sem elegendő. A szentszéki sajtóközpontban dolgozó több ezer tudósító - olaszok és külföldiek - eddig erőteljesebb diplomáciai teljesítést vártak és most cikkeik azt mutatják, hogy fordulatot vettek észre. 2011-ben XVI. Benedek három európai és egy afrikai látogatást tett Beninben, tavaly Mexikóba és Kubába, valamint Libanonba utazott.
hirado
2013.01.12. 10:30
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
