
Kötelező az áramszolgáltatóknak automatikusan új számlát küldeni árváltozás esetén. A Nemzeti Fejlesztési miniszter hétfőn aláírta az erről szóló rendelet módosítását. A változást a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője kezdeményezte, mert korábban ez nem volt a cégeknek előírás.
Fónagy János, az NFM (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, hogy korábban volt próbálkozás a fogyasztási sávos szabályozásra, de a nagyobb fogyasztás nem jelent egyértelműen anyagi jólétet. A magas energia-fogyasztás nem feltétlenül a magas életszínvonal együtt járója – hangsúlyozta az államtitkár.
A nagyfogyasztók attól tartanak, hogy a szolgáltatók a tíz százalékos rezsicsökkenés nagy részét ők állják majd. Fónagy János válaszában úgy fogalmazott, hogy az éves szabadpiaci érték kb ötszáz milliárd forint, a rezsicsökkentéssel a szóban forgó összeg pedig évi 20-22 milliárdot jelent, amely a szabadpiaci árverseny törtrésze, 2-2,2 százalékos eleme csupán. Az államtitkár szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy az európai gazdasági válság hatása hazánkban is érződik. Hozzátette: a válsággal járó plusz költségeket eddig 2002 és 2010 között a lakosságra terhelték. A hátrányok megosztása a társadalmi igazságosság alapja: a lakosság és a nagyfogyasztók közötti tehermegosztás - mondta Fónagy.
Az éjszakai áram árának alakulása a tíz százalékos csökkentés mellett egy tegnap előkerült kérdés, amelyre legkésőbb szerdán szakmai válasz születik – közölte az államtitkár.
A Nemzeti Fejlesztési miniszter által aláírt rendelet arról szól, hogy a január elsejétől bekövetkezett díjváltozást a szolgáltatóknak automatikusan kell átvezetni a számlákon, egyéb számlakonstrukciós dolgokról a módosítás nem rendelkezik. Igaz, hogy a szolgáltatók által kiküldött számlák bonyolultak, de a lakosság részéről is van igény arra, hogy tételesen feltűntessék, a számla végösszege milyen díjakból tevődik össze - emelte ki Fónagy. A szakma hosszabb ideje azon dolgozik, hogy a számlák érthetőbbek legyene - tette hozzá.
A mostani intézkedésnek nem az a célja, hogy "beszorítsák" a szolgáltatókat. A Fidesznek azonban általános gazdaságpolitikai törekvése, hogy a stratégiai jellegű vagy monopol jellegű tevékenységek közösségi – nem szükségszerűen állami – tulajdonba kerüljenek - mutatott rá Fónagy János.
hirado
2013.01.08. 10:22