
Állítják, a jelenlegi 3-5 százalékos árrés mellett nem lehet hosszú távon gazdaságosan trafikot működtetni, ezért a cigarettán elérhető haszon növelését sürgetik. Különösen a kistelepüléseken jelenthet gondot az alacsony haszon, hiszen legalább havi 6-8 millió forintos forgalmat kell lebonyolítani ahhoz, hogy ilyen árrés mellett legalább magát eltartsa a dohányboltos.
A magasabb árrést két forrásból finanszírozhatják a gyártók, egyrészt a korábban a kereskedőknek nyújtott, s a mostani törvény által tiltott egyéb forgalmazási támogatásokat, másrészt a csökkenő költségek miatt megspórolt összeget csoportosíthatják át – mondja az OKSZ.
Lengyel Antal, a Magyar Dohány-kiskereskedők Egyesületének elnöke az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, hogy azok a kereskedők, akik a jövőben dohányértékesítéssel szeretnének foglalkozni, már ma üzleti tervet készítenek. Azt számolják, hogy a jelenlegi, a kereskedők részére biztosított 3-5 százalékos árréssel lehetőségük lesz-e az elkövetkező 20 évben biztos üzleti haszonnal kecsegtető vállalkozást végezni – magyarázta az elnök. A jövőbeni trafikos saját kockázatára végzi a tevékenységét, hiszen a magán vagyonát kockáztatja ezért kérdés, hogy ez a vállalkozás mennyire tud majd nyereséges lenni – tette fel a kérdést a műsorban Lengyel Antal.
Az elfogadott trafiktörvény szerint állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme jövő év július 1-jétől, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak.
A koncesszió időtartama 2013. július 1-jétől számított húsz év. A dohányboltban kizárólag dohánytermék, dohányterméket kiegészítő termék - például cigarettapapír, gyújtóeszköz, pipa -, valamint a szerencsejáték-törvény által szabályozott sorsolásos játék és fogadás bonyolításával kapcsolatos termék, vagy jogszabály által meghatározott termék forgalmazható. A dohányboltok külső felületén "Nemzeti Dohánybolt" felirat, valamint piros körben 18-as szám szerepel majd.
Az államnak ellátási kötelezettsége van, ami azt jelenti – magyarázta az egyesület elnöke, hogy azokon a településeken például, ahol nem lesz pályázó, vagy senki nem vállalja az értékesítést, az állam mozgó árusítással oldja majd meg a dohánytermékek árusítását. A kiskereskedők számára két fontos kérdés van – mondta Lengyel Antal, az egyik az árrés kérdése, a másik pedig a trafikban forgalmazható termékek. Meggyőződésünk – tette hozzá, hogy ennek a termékkörnek bővülnie kell, ahhoz, hogy ezek a kiskereskedések életképesek legyenek. Az elnök kiemelte, hogy bár 20 évre szóló kötelezettséget vállal a kereskedő az árusításra a koncessziós pályázat benyújtásával, de a törvény lehetőséget ad a koncesszió visszaadására is.
A gyártóknak most is lehetőségük van arra, hogy differenciáljanak az árrésben – folytatta Lengyel Antal, hiszen eddig is jelentős megkülönböztetést tudtak biztosítani a nagyobb forgalmú üzletek számára.
Az egyesület elnöke elmondta, hogy a törvényalkotó eredeti szándéka a dohánytermékekhez való hozzájutás eladása volt, azzal hogy az értékesítő helyek száma a 40 ezerről 6-7 ezerre csökken, a dohánytermékekhez történő hozzájutás lehetősége is csökken. Bízunk abban – hangsúlyozta a Magyar Dohány-kiskereskedők Egyesületének elnöke, hogy a szakszerű dohánykereskedelem jelentősen javít majd a közegészségügyi helyzeten is.
hirado
2013.01.08. 10:17