Az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának fő témája a 2014-2020 időszakra vonatkozó uniós költségvetés.
Jelentősen javítani szeretné Magyarország pozícióját az Európai Unió következő hétéves költségvetésén belül a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor magyar újságíróknak nyilatkozott csütörtök kora este, amikor megérkezett az uniós állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozójára. A miniszterelnök elmondta, hogy a hét évvel ezelőtt kötött megállapodáshoz képest csaknem négymilliárd euróval kevesebb kohéziós forrást szán a jelenlegi javaslat Magyarországnak.
"Most, amikor be fogok lépni az épületbe, akkor a kohéziós alapokat illetően 18,3 milliárd eurón fogunk állni, és amikor legutóbb, hét évvel ezelőtt megállapodtunk, akkor 22,4-nél voltunk. Azért megyek be, hogy Magyarország pozícióit ebben a számrendszerben jelentősen javítsuk" - mondta a miniszterelnök.
"Ha nem lenne esély, nem mennék be"
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy milyen összeggel állna fel elégedetten a tárgyalóasztaltól, Orbán Viktor csak annyit mondott: "Majd ha kijövök, meglátjuk". Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt lát a megállapodásra, a miniszterelnök azt felelte: "Ha nem lenne esély, nem mennék be".
Az uniós állam- és kormányfők rendkívüli találkozóját azért hívta össze Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, hogy döntsenek az unió 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretéről. A nettó befizető országokat tömörítő csoport az uniós költségkeret csökkentését szeretné elérni a válságra hivatkozva, továbbá az EU-s források hatékonyabb elköltését szorgalmazza. A Magyarországot is sorai közt tudó "kohézió barátai" nevű országcsoport, amely nettó haszonélvező országokat tömörít, ugyanakkor fenntartaná vagy növelné az uniós források mennyiségét azzal érvelve, hogy ezek a pénzek a növekedésösztönzés és munkahelyteremtés hatékony eszközei.
A Herman Van Rompuy által készített legutóbbi javaslat mintegy 75 milliárd euróval csökkentette az Európai Bizottság által javasolt eredeti, mintegy 1033 milliárd eurós főösszeget, a kohéziós, vagyis felzárkóztatási célokra elkölthető pénzt pedig a bizottság eredeti, 339 milliárdos javaslatával szemben 309,5 milliárd euróban maximálná.
Két okból csökkenhetnek a támogatások
A Magyarországnak juttatható kohéziós támogatások két okból csökkenhetnek. Egyrészt, mert a jelenlegi büdzsére vonatkozó legutóbb nyilvánosságra került javaslat jóval alacsonyabban, az adott tagállam hazai össztermékének 2,4 százalékában határozza meg az egyes országoknak juttatható összegek felső határát, mint a mostani időszak költségvetése. Másrészt, az egy-egy országnak jutó úgynevezett kohéziós boríték kiszámolásánál az adott állam várható gazdasági növekedését is számításba veszik, Magyarországnak pedig a következő időszakban az egyik legalacsonyabb növekedést jósolta az eredeti javaslatot készítő Európai Bizottság.
Merkel: lehet, hogy most nem lesz megállapodás
Angela Merkel lehetségesnek mondta, hogy nem születik megállapodás az unió 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről a tagországok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök este kezdődő brüsszeli tanácskozásán.
Merkel: az a fontos, hogy megoldást találjunk
A német kancellár újságíróknak nyilatkozott, amikor megérkezett az Európai Tanács székházába. Útja először Herman Van Rompuyhöz, a tagállami csúcsvezetők testületének elnökéhez vezetett, aki az este kezdődő plenáris találkozó előtt külön-külön kétoldalú megbeszélést folytat mind a 27 tagország, valamint a jövő nyáron minden bizonnyal EU-taggá váló Horvátország első számú vezetőjével. "Az a fontos, hogy megoldást találjunk. Azt nem tudom, hogy ez most ez alatt a két nap alatt megtörténik-e. Németország célhoz akar érni, de lehet, hogy ehhez további szakaszra lesz szükség" - mondta a kancellár, akinek országa az EU legnagyobb nettó befizetője, és ennek megfelelően takarékoskodni akar az uniós kiadásokkal.
Merkel brüsszeli programjában csütörtök délután külön találkozó szerepelt Francois Hollande francia köztársasági elnökkel. Hollande - szintén a Van Rompuyjel való találkozóra érkezve - nem bocsátkozott esélylatolgatásba. Azt hangsúlyozta, hogy Franciaország és Európa érdekében áll forrásokat előteremteni a kutatás, az innováció, a közlekedés és az infrastruktúra céljaira. Nem mulasztotta el megjegyezni a közös agrárpolitika fontosságát sem, mondván, az teszi lehetővé a lakosság élelmezését, az élelmiszerbiztonságot. Franciaország a legnagyobb kedvezményezettje a mezőgazdasági termelők uniós támogatási programjának.
Monti is nyilatkozott
Mario Monti olasz miniszterelnök érkezési nyilatkozata szerint a mostani költségvetési csúcsnak hármas célja van: tisztességes megoldást kell találni, szolidaritást kell mutatni, és biztosítani kell a források hatékony felhasználását. Monti szavai összegzően tartalmazzák azokat az eltérő szempontokat, amelyeket az egyes tagállami vezetők hangsúlyoznak a keretköltségvetésről szóló vitában. A nettó kedvezményezettek például - a szolidaritásra hivatkozva - ellenzik a kohéziós (felzárkóztatási) források drasztikus lefaragását, míg a jómódú "donorok" a közösségi célokra adott pénzek " eddiginél jobb felhasználására" szeretnének garanciákat kapni.
hirado
2012.11.22. 21:27