HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Abbász még Clinton ottléte alatt tűzszünetet akar
A palesztin elnök azt mondta, azt kívánja, hogy a tűzszünetet jelentsék be, mielőtt Clinton távozik Kairóból.
Mahmúd Abbász palesztin elnök reméli, még azelőtt megszületik a tűzszünet Izraellel, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szerdán befejezi térségbeli látogatását - közölte egy magas rangú palesztin tisztségviselő.
Abbász elnök azt mondta a külügyminiszternek, hogy Egyiptom mindennek a kulcsa, s azt kívánja, hogy a tűzszünetet jelentsék be, mielőtt Clinton távozik Kairóból - tájékoztatott Száeb Erekát palesztin főtárgyaló Abbász és a vendég rámalláhi megbeszélései után. Hillary Clinton szerdán az egyiptomi fővárosban fejezi be közel-keleti körútját.
Az amerikai diplomácia vezetője - aki előzőleg, kedd este Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel tartott eszmecserét Jeruzsálemben - szerda reggel háromnegyed órán át tárgyalt a palesztin elnökkel. "A külügyminiszter biztosította Abbász elnököt, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz az azonnali tűzszünetért" - hangsúlyozta Erekát.
"Minden óra, amely a tűzszünet nélkül telik el, emberi katasztrófa Gázában" - mondta a főtárgyaló. Az általa közölt adatok szerint a november 14-én indított izraeli offenzívának eddig "157 halottja - többségükben nők és gyerekek -, valamint 1100 sebesültje van". Azzal vádolta Izraelt, hogy akadályozza a tűzszünetet, de ezt nem fejtette ki bővebben.
Erekát elmondta, hogy a találkozón szó volt a palesztinok tervezett, tagsági státusuk emelésére vonatkozó ENSZ-beadványáról is.
Clinton "megismételte az amerikai álláspontot, arra ösztökélve a palesztin elnököt, hogy halassza el" kezdeményezését. "Az elnök azt felelte, nem azért fordulnak az ENSZ-hez, hogy kihívást intézzenek az Egyesült Államokkal vagy bárkivel szemben, hanem hogy megmentsék a kétállami megoldást és támogassák a békefolyamatot" - hangoztatta a palesztin illetékes.
A palesztinok terveik szerint - az amerikai és izraeli ellenvetések dacára, amelyek egyoldalúnak ítélik a lépést - november 29-én kérni fogják a világszervezet Közgyűlésétől, hogy státusukat emelje megfigyelőről nem tagállami megfigyelő állam szintjére, ami lehetővé tenné például, hogy a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) forduljanak.
Folytatódnak a támadások
A Gázai övezet elleni hadművelet nyolcadik napján is egy időben folytatódnak az Izrael elleni rakétatámadások és a tűzszüneti tárgyalások.
A Gázai övezet rakétái elleni hadművelet első hetében az izraeli oldalon öten haltak meg és 79 a sebesültek száma. A palesztinoknál 132-en vesztették életüket, közülük 58 civil és 18 gyermek, valamint ezerszázan sebesültek meg.
Az izraeli hadsereg mintegy 1500 légicsapást hajtott végre gázai hadilétesítmények és a Hamász intézményei ellen, miközben a palesztin szervezetek 1270 rakétát lőttek ki izraeli településekre. Ezek közül a Vaskupola védelmi rendszer a lakott területre irányzott rakéták közül 380-at még a levegőben megsemmisített, 47 viszont lakóhelyeken csapódott be.
Egy nap alatt a legtöbb palesztin rakéta - 316 - a múlt csütörtökön ért izraeli területre, ezen a héten kedden volt a legkevesebb rakétakilövés Gázából, mindössze 120-at számoltak össze a izraeli tűzszerészek.
Izrael eddig 56 ezer tartalékost mozgósított, de a kormány felhatalmazást adott akár 75 ezer katona háborús behívójának a kézbesítésére. Szerdán az izraeli hadsereg 25 gázai célpontot lőtt, és ebből 21 rakétakilövő állás volt, három csempészalagút, valamint a Hamász egy fegyverkészítő műhelye - közölte egy izraeli katonai szóvivő.
Szerdán a Gázai övezetből a közeli határ menti izraeli településekre lőttek rakétákat, valamint Askelont és Asdódot vették célba. A Vaskupola rendszer elhárította a nagyobb városoknak szánt lövedékeket, a becsapódások csak anyagi károkat okoztak a katonai rádió híradásai szerint.
Az első összegzések szerint a hadművelet izraeli katonai költségei körülbelül 2000 milliárd sékelre, vagyis 120 ezer milliárd forintra rúgnak, a civileknek okozott anyagi károk pedig újabb 1000 milliárd sékelt, mintegy 60 ezer milliárd forintot tesznek ki. Izraeli médiaértesülések szerint a teljes összeg Izrael éves katonai költségvetésének mintegy öt százalékával egyenlő.
hirado
2012.11.21. 14:06
t: 155
Abbász még Clinton ottléte alatt tűzszünetet akar
A palesztin elnök azt mondta, azt kívánja, hogy a tűzszünetet jelentsék be, mielőtt Clinton távozik Kairóból.Mahmúd Abbász palesztin elnök reméli, még azelőtt megszületik a tűzszünet Izraellel, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szerdán befejezi térségbeli látogatását - közölte egy magas rangú palesztin tisztségviselő.
Abbász elnök azt mondta a külügyminiszternek, hogy Egyiptom mindennek a kulcsa, s azt kívánja, hogy a tűzszünetet jelentsék be, mielőtt Clinton távozik Kairóból - tájékoztatott Száeb Erekát palesztin főtárgyaló Abbász és a vendég rámalláhi megbeszélései után. Hillary Clinton szerdán az egyiptomi fővárosban fejezi be közel-keleti körútját.
Az amerikai diplomácia vezetője - aki előzőleg, kedd este Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel tartott eszmecserét Jeruzsálemben - szerda reggel háromnegyed órán át tárgyalt a palesztin elnökkel. "A külügyminiszter biztosította Abbász elnököt, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz az azonnali tűzszünetért" - hangsúlyozta Erekát.
"Minden óra, amely a tűzszünet nélkül telik el, emberi katasztrófa Gázában" - mondta a főtárgyaló. Az általa közölt adatok szerint a november 14-én indított izraeli offenzívának eddig "157 halottja - többségükben nők és gyerekek -, valamint 1100 sebesültje van". Azzal vádolta Izraelt, hogy akadályozza a tűzszünetet, de ezt nem fejtette ki bővebben.
Erekát elmondta, hogy a találkozón szó volt a palesztinok tervezett, tagsági státusuk emelésére vonatkozó ENSZ-beadványáról is.
Clinton "megismételte az amerikai álláspontot, arra ösztökélve a palesztin elnököt, hogy halassza el" kezdeményezését. "Az elnök azt felelte, nem azért fordulnak az ENSZ-hez, hogy kihívást intézzenek az Egyesült Államokkal vagy bárkivel szemben, hanem hogy megmentsék a kétállami megoldást és támogassák a békefolyamatot" - hangoztatta a palesztin illetékes.
A palesztinok terveik szerint - az amerikai és izraeli ellenvetések dacára, amelyek egyoldalúnak ítélik a lépést - november 29-én kérni fogják a világszervezet Közgyűlésétől, hogy státusukat emelje megfigyelőről nem tagállami megfigyelő állam szintjére, ami lehetővé tenné például, hogy a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) forduljanak.
Folytatódnak a támadások
A Gázai övezet elleni hadművelet nyolcadik napján is egy időben folytatódnak az Izrael elleni rakétatámadások és a tűzszüneti tárgyalások.
A Gázai övezet rakétái elleni hadművelet első hetében az izraeli oldalon öten haltak meg és 79 a sebesültek száma. A palesztinoknál 132-en vesztették életüket, közülük 58 civil és 18 gyermek, valamint ezerszázan sebesültek meg.
Az izraeli hadsereg mintegy 1500 légicsapást hajtott végre gázai hadilétesítmények és a Hamász intézményei ellen, miközben a palesztin szervezetek 1270 rakétát lőttek ki izraeli településekre. Ezek közül a Vaskupola védelmi rendszer a lakott területre irányzott rakéták közül 380-at még a levegőben megsemmisített, 47 viszont lakóhelyeken csapódott be.
Egy nap alatt a legtöbb palesztin rakéta - 316 - a múlt csütörtökön ért izraeli területre, ezen a héten kedden volt a legkevesebb rakétakilövés Gázából, mindössze 120-at számoltak össze a izraeli tűzszerészek.
Izrael eddig 56 ezer tartalékost mozgósított, de a kormány felhatalmazást adott akár 75 ezer katona háborús behívójának a kézbesítésére. Szerdán az izraeli hadsereg 25 gázai célpontot lőtt, és ebből 21 rakétakilövő állás volt, három csempészalagút, valamint a Hamász egy fegyverkészítő műhelye - közölte egy izraeli katonai szóvivő.
Szerdán a Gázai övezetből a közeli határ menti izraeli településekre lőttek rakétákat, valamint Askelont és Asdódot vették célba. A Vaskupola rendszer elhárította a nagyobb városoknak szánt lövedékeket, a becsapódások csak anyagi károkat okoztak a katonai rádió híradásai szerint.
Az első összegzések szerint a hadművelet izraeli katonai költségei körülbelül 2000 milliárd sékelre, vagyis 120 ezer milliárd forintra rúgnak, a civileknek okozott anyagi károk pedig újabb 1000 milliárd sékelt, mintegy 60 ezer milliárd forintot tesznek ki. Izraeli médiaértesülések szerint a teljes összeg Izrael éves katonai költségvetésének mintegy öt százalékával egyenlő.
hirado
2012.11.21. 14:06
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
