A döntés célja, hogy esélyt adjon a Hamász iszlamista szervezet és a zsidó állam közötti tűzszünetre irányuló egyiptomi erőfeszítéseknek - közölte kedden egy magas rangú izraeli tisztségviselő.
A név nélkül nyilatkozó illetékes azután beszélt, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök hétfő éjjelre sürgősen összehívta kormányának kilenc miniszterét a válsághelyzet megvitatására. "Szó volt mind a diplomáciai erőfeszítések állásáról, mind a katonai műveletekről" - mondta a tisztségviselő.
"Adunk még időt, de nem határtalanul - fogalmazott később Mark Regev kormányfői szóvivő. - Ezzel párhuzamosan folytatódnak az előkészületek egy szárazföldi offenzívára."
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár kedden Kairóban a konfliktusban érintett minden felet azonnali tűzszünetre szólított fel. A konfliktus "minden további eszkalációja az egész térséget veszélybe sodorná" - hangoztatta a világszervezet vezetője az Arab Liga főtitkárával, Nabíl al-Arabival közösen tartott sajtóértekezletén, amelyet találkozójuk után tartottak.
"Azonnali lépések szükségesek mindenki részéről az eszkaláció elkerüléséhez, beleértve a szárazföldi hadművelet ügyét is, amely csak újabb tragédiákhoz vezetne - mondta a főtitkár, aki még kedden Izraelbe utazik tovább. - Sürgetni fogom az izraeli vezetőket az erőszak leállítására."
Hozzátette: "Mindannyiunknak el kell ismernünk, hogy Izraelnek vannak jogos biztonsági szempontjai, amelyeket tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog szerint, de a szárazföldi művelet veszélyes eszkaláció lenne."
Teherán szerint a gázai övezeti palesztinokat "fel kell szerelni", hogy megvédhessék magukat Izraellel szemben. Az ezt hangoztató Ramin Mehmanparaszt iráni külügyi szóvivő ugyanakkor nem fűzött megjegyzést azokhoz az izraeli állításokhoz, hogy Irán már küld is fegyvereket Gázába. A szóvivő azt is szorgalmazta kedden, hogy Izraelt állítsák bíróság elé háborús bűntettekért a mostani offenzíva miatt.
Clinton találkozik Netanjahuval
A kambodzsai látogatáson tartózkodó Barack Obama amerikai elnök a Közel-Keletre küldte a kíséretében lévő Hillary Clinton külügyminisztert, hogy segítsen közvetíteni a véres konfliktus megoldásában.
Clinton kedden Jeruzsálemben kezdi tárgyalásait Netanjahuval, azután Rámalláhban palesztin tisztségviselőkkel találkozik, majd Kairóban egyiptomi vezetőkkel folytat megbeszéléseket.
Az izraeli közvélemény támogatja a légierő bevetését
Az izraeli közvélemény erősen támogatja a légierő bevetését a Gázai övezetben, de bizonytalan egy szárazföldi offenzívával kapcsolatban - jelzik a legfrissebb izraeli közvélemény-kutatások.
A Panels nevű izraeli közvélemény-kutató cég felmérése szerint az izraeliek 85 százaléka helyesnek véli a hadművelet megindításáról hozott döntést, de a folytatás tekintetében megoszlanak a vélemények. A megkérdezettek 45 százaléka folytatná a légicsapásokat, 22 százaléka tűzszünetet szeretne, és 25 százalék szerint szárazföldi hadműveleteket kellene kezdeni a Gázai övezetben.
A Dialóg nevű közvélemény-kutató cég hasonló eredményekre jutott: a megkérdezettek 84 százaléka támogatja a jelenlegi hadműveletet, míg 39 százalékuk annak folytatását akarja légicsapásokkal. 30 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik szárazföldi egységek bevonulását szeretné látni az övezetben, míg 19 százalék azonnali fegyvernyugvást akar.
Benjámin Netanjahu kormányfő és Ehud Barak védelmi miniszter népszerűsége töretlen. A közvélemény-kutatók szerint ebből az következik, hogy az izraeliek többsége szerint nem politikai számításból indították a hadműveletet.
Netanjahu eddigi ténykedésével az egyik kutatás alapján a válaszadók 78 százaléka volt elégedett, míg egy másik felmérésben 55 százalék. Barakot 70, illetve 55 százalékban látták sikeresnek a megkérdezett izraeliek.
Nem jutottak megegyezésre az ENSZ BT-ben egy gázai nyilatkozatról
Elsősorban az Egyesült Államok ellenkezése miatt nem tudtak megegyezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai hétfőn egy olyan nyilatkozatról, amely felszólított volna az ellenségeskedés beszüntetésére Izrael és a Gázai övezet palesztin fegyveres csoportjai között.
A BT Marokkó beterjesztése alapján tárgyalt a szövegről, de azzal több tagnak - így az Egyesült Államok mellett Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Németországnak is - fenntartásai voltak, mert nem utalt az Izraelre kilőtt palesztin rakétákra. Diplomáciai források szerint Washington és mások módosításokat javasoltak a szövegen, de a kiegészítések révén távolabb kerülhetett volna a tűzszünet, mert a diplomáciai egyeztetések meghosszabbítására helyeződött volna a hangsúly.
Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet újságíróknak New Yorkban személyesen számolt be arról, hogy országa nem fogadja el a szöveget, mert álláspontja szerint az aláásná a tűzszünet érdekében tett erőfeszítéseket.
Emlékeztetett egyúttal arra, hogy a Egyesült Államok és a térség országai komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy tárgyalásos úton elérjék az erőszak leállítását, a feszültség enyhítését. Barack Obama elnök és Hillary Clinton külügyminiszter "egész nap telefonos kapcsolatban állt" különböző közel-keleti vezetőkkel - fogalmazott a nagykövet.
Oroszország a vita után bejelentette, hogy ha a BT 15 tagja nem jut megállapodásra a nyilatkozat szövegéről, kedden azonnali tűzszünetre szólító határozattervezetet terjeszt elő a tanácsban.
Az izraeli közvélemény a légicsapásokat támogatja, a szárazföldi hadműveletet kevésbé.
hirado
2012.11.20. 10:54